Article Top Ad (AdSense)
Ha nem ettél még bogarat, akkor itt az ideje megtudnod miért fogsz. Lényeg a fenntarthatóság az emberiség élelmezésében.
Élelmezési válság
A világ népességének növekedésével nem egyenes arányban növekszik az élelmiszerek mennyisége. Egyes becslések szerint 2050-re több mint 9 milliárdra becsülik a bolygó népességét, mely komoly kihívás elé fogja állítani az élelmiszerellátás összes szereplőjét. A termőterületek és a rajtuk termeszthető alapanyagok egyre kevésbé tudják fedezni a szükségleteket. Ugyan csak így van az állattenyésztés kapcsán. A probléma nem újkeletű, sőt egyre inkább odafigyelnek a szakemberek azokra az intő jelekre, melyek komoly élelmezési problémákat prognosztizálnak.
Azért, hogy a jövő generációinak ez ne okozzon problémát, fontos a környezeti hatások mérséklése. Ez egybecseng a klímaváltozással, mely még inkább befolyásolja az élhető környezetet és ezáltal nagymértékben az élelmezést is. Elkerülhetetlen tehát, hogy megoldásokat találjunk erre a problémára. Egy fenntarthatóbb élelmiszerelőállítást és a táplálkozási szokások megváltoztatását, egy teljesen új irányú átalakítást kell végezni. Bogár lehet a megoldás.
A probléma mára már megoldásokért kiált
Élelmiszer alapanyag készletünk, valamint ennek előállításához szükséges feltételek is fogynak, elég csak a legelőkre vagy a vízkészletre gondolni.
Tanács Attila mesterszakács: „Ha tetszik, ha nem, ez már itt van, 30 éven belül, tehát akár mi is, de leginkább a gyerekeink vagy az unokáink meg fogják érezni”
Azon túl, hogy csökkentenünk kell a környezeti terhelést, számos kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy komolyan foglalkozunk kell a táplálkozásunk fenntarthatóvá tételével is. Ennek egyik eleme, hogy újragondoljuk a fehérje forrásokat. Magyarországon az állati eredetű fehérjefogyasztás nagyon jelentős, a fehérjebevitelünk mintegy 60%-át teszi ki. Ezzel mindenképp kezdenünk kell valamit és fenntarthatóbb irányba kell elmozdulnunk. Számos alternatíva létezik: ezek közül az első a növényi eredetű fehérje, de manapság sokat hallunk az ún. laborhúsról, vagy műhúsról is, mely nem más, mint izolált sejtekből bioreaktorokban növesztett hús. Hogy merre indulunk el, annak irányvonalát elsősorban a fogyasztók fogják megszabni, de mindenképp érdemes komolyan fontolóra vennünk e tekintetben a bogár, és rovarok fogyasztását is.
Megoldás jelenthetnek az ehető bogarak.
Nem újkeletű a megoldás, sőt a világ számos országában a gasztrokultúra részét képezik az ehető bogarak, rovarlárvák. Kétségtelenül kiváló alternatívát jelentenek, hiszen remek energiaforrások és tápanyagforrások. A BGE idén a Kutatók Éjszakáján arra invitálta az érdeklődőket, hogy kóstolják meg „bogaras menüiket”. A Kereskedelmi-, Vendéglátóipar-i és Idegenforgalmi Kar Vendéglátás Tankszékének kollégái mellett a kar tankonyhájában Tanács Attila, mesterszakács, fejlesztőséf segített nekünk eligazodni a rovarok, bogár világában a fenntartható gasztronómia szemszögéből.
Szuperbogarat minden konyhába
A bogár, rovar fajtékban igen nagy a fehérjetartalom, ráadásul tudjuk azt is befolyásolni, hogy milyen mennyiségben tartalmazzanak A, E vagy épp D vitamint. A glutén- és laktózérzékenyek számára, valamint a cukorbetegséggel élőknek is nagyon jó opció lehet a rovar alapú táplálkozás, amennyiben a felkínált rovarok ellenőrzött forrásból származnak. Szintén pozitív, hogy az élelmiszerhulladék csökkentésében is nagy szerepet játszhatnak, hiszen megetethetjük velük többek közt a kávézaccot vagy a zöldség és gyümölcs héjat is, tartásuk pedig egyszerű és nem terheli a környezetet sem. A fogyasztásra szánt rovaroknál azonban természetesen fontos, hogy megfelelő körülmények között történjen a tenyésztés és a feldolgozás.
„A rovarok fogyasztása igenis opció, de most még a falakat kell ledönteni. Ha nem mutatjuk meg, hogy a rovarok csodásak gasztronómiai szempontból is, akkor a falak megmaradnak. Ennek a napnak most ez a célja” – tette hozzá Tanács Attila.
Bogarakat most is eszünk
Sokszor felmerül aggályként Magyarországon és Európában is, hogy nagyon távol áll tőlünk (és a konyhánktól) a bogarak fogyasztása. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ez nem teljesen így van: az élelmiszeriparban már most is használnak rovar alapú színezéket. Emellett persze óhatatlanul az otthoni főzés során is fogyasztunk némi bogarat. Ugyanakkor van még teendő bőven.
-
Gódor-Kacsándi Anna, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének tudományos munkatársa hozzáfűzte: „Több kutatás is alátámasztja, hogy a tapasztalati úton történő megismertetés fontos. Ha lehetőségünk van megtanulni valamit jól elkészíteni, akkor tehetjük azt vonzóvá és ilyen módon értetjük meg igazán, hogyan tudjuk beépíteni majd az étrendünkbe”
Tegyünk egy lépést a fenntarthatóság felé bogárral
Ha valakinek ez még egyelőre nagy lépésnek tűnik, akkor sem érdemes elkeseredni. A dolog ugyanis még szabályozás szinten is lassan halad: a mostani menü elkészítésére is azért volt lehetőségünk, mert az Európai Unió erre hivatott bizottsága 2021. júniusában adott első alkalommal engedélyt szárított rovarlárva élelmiszerként történő forgalmazására.
„Ha el akarunk indulni egy fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozás felé, kezdjük azzal, hogy elérjük az ajánlott napi minimum 400 g zöldség vagy gyümölcsfogyasztást, odafigyelve persze arra, hogy milyen forrásból szerezzük be ezeket, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva. Kerüljük a túlfogyasztást, csak annyit együnk amennyire a szervezetünknek szüksége van, ez az egészségünk szempontjából is kedvező” – tette hozzá dr. Gódor-Kacsándi Anna.
A Kutatók Éjszakáján kóstolt bogár menü:
– Csokis- banános muffin – melynek egyik alapanyaga a friss lisztkukac őrlemény
– Palacsinta – szintén lisztkukac őrlemény hozzáadásával – karamell szósszal
– Frissen és bundázott sült ropogós afrikaisáska salátával és rizsgolyóval
– Csokis – kókuszos sült sáska chips
– Sós-fűszeres sáska ropogós
– Párolt rizsgolyók olajban sült lisztkukaccal
Forrás: „BGE” Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Vendéglátás Tanszéke
Fotó: „BGE”
Környezettudatos zöld autókra cseréli gépjárműflottáját a Vodafone
