Minden második aktív korú magyarra jellemző az impulzusvásárlás, harmaduk költ rendszeresen valamilyen káros szenvedélyre, és minden ötödik beismeri, hogy pazarol az élelmiszerrel.
De van jó hír is: 40-49 évesek a „legelőrelátóbbak” a pénzügyekben: ők rendelkeznek a legnagyobb arányban nyugdíjmegtakarítással, hosszú távú befektetési célokat tűznek ki, megtervezik pénzügyeiket és ezt a szemléletet egyre többen adják át a gyermekeiknek – derül ki az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár friss kutatásából.
Szendvicsgenerációnak azt a középkorú, nagy létszámú életkori csoportot szokás nevezni, melynek tagjai anyagilag még gondoskodnak gyermekeikről, jellemzően eltartják őket és emellett az idős szüleiket sújtó terhekben is osztoznak, úgy érzelmi és egészségügyi szükségletek tekintetében, mint anyagilag. Ez a 40-50 év közötti generáció a többieknél közvetlenebb rálátással rendelkezik a többi korcsoportot érő kihívásokra, és jellemzően ők azok, akik igen korán megtapasztalják a saját bőrükön, hogy a nyugdíjas életkor gyakran a korábbi életszínvonal csökkenésével, sok esetben pedig akár kifejezett anyagi gondokkal is járhat. Talán ez is közre játszhat abban, hogy az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár megbízásából készült friss kutatás[1] szerint ők tesznek legtöbbet a jövőjük biztonságáért.
Tudatos szülő, tudatos gyerek
Gyerekkorodban mit láttál otthon, volt pénzügyi tervezés a családodban?
Az aktív korúak közül a 40-49 év közöttiek körében a legmagasabb azok aránya (81%), akik több-kevesebb rendszerességgel megtervezik a kiadásaikat – közülük minden negyedik ezt havonta, vagy akár gyakrabban is megteszi. Fontos, hogy a generáció tagjainak egy része a felelős pénzügyi gondolkodást igyekszik átadni a gyermekeinek is[2]. Arra a kérdésre, hogy volt-e otthon a családban pénzügyi tervezés, és bevonták-e őt abba, a 16-19 évesek 29 százaléka válaszolt igennel – messze a legmagasabb az összes mért korosztályon belül.
Az időzítés a kulcs
A 40-49 évesek rendelkeznek a legnagyobb arányban nyugdíjmegtakarítással (36%), megelőzve ezzel mind a náluk fiatalabbakat, mind az idősebbeket (a 30-39 év közöttiek 22%-a, az 50-59 évesek 28%-a rendelkezik saját bevallása szerint nyugdíjmegtakarítással). A nyugdíjmegtakarítás megkezdésének legideálisabb időpontját minél korábbra, akár a harmincas életévekre célszerű időzíteni, így itt is elmondható, hogy a szendvicsgeneráció ismerte fel ezt leginkább.
A tücsök és a hangya esete
A kutatás arra is rákérdezett, hogy milyen gyakran, és milyen típusú felesleges kiadások vannak a magyar aktív lakosság körében. A válaszadók fele vallotta, hogy időnként, vagy akár rendszeresen van utólag már feleslegesnek ítélt kiadása. Itt egyértelműen megfigyelhető, hogy ahogy idősödik az ember, egyre csökken a felesleges kiadások gyakorisága: míg a 16-19 évesek kétharmada vallotta be, hogy van felesleges kiadása, addig ez az arány az 50-59 éves korosztályban már „csak” 45%. Kiderült, hogy a hirtelen „felindulásból elkövetett” vásárlás (56%) mellett az élvezeti cikkekre (33%) és a feleslegesen vett élelmiszerre (21%) költött kiadást szoktuk leggyakrabban utólag megbánni.
A felesleges vásárlásokat számos praktikával ki tudjuk védeni, írhatunk bevásárlólistát, figyelhetjük az akciókat, illetve alapszabály, hogy éhesen ne menjünk bevásárolni. A költések tervezésével felszabadult összegeket pedig akár megtakarításainkat is gyarapíthatjuk.
[1] A kutatás az Opinio piackutató applikációval készült 2023. november 10 és-13 között 1190 fő megkérdezésével. Az eredmény reprezentatív a magyar 16-59 éves korú, okostelefonnal rendelkező lakosságra nézve kor, nem, végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.
[2] A magyar nők átlagosan 27,9 éves korukban szülik meg az első gyermeküket. Forrás: Pew Research, 2018
