Koronavírus – Gulyás Gergely a mai Kormányinfón bejelentette, hogy nincs ideje még a lazításnak, tehát valószínűleg a jelenlegi korlátozások meghosszabbítására számíthatunk a holnapi bejelentések során. Jó hír, hogy csaknem másfél millió ember kapott már oltást, a beoltottak számának növekedése esetén elérhetővé válhat a nyitás. A járványhelyzet legfrissebb információt gyűjtöttük össze.
Karikó Katalin: Nyár végére enyhülhet a helyzet
Karikó Katalin szerint Amerikában nyárra, a világ más részein pedig a nyár végére szorulhat vissza a járvány, hangzott el a HírTv-nek adott interjúban. A biológus hozzátette: már bizonyított, hogy a Pfizer vakcinája mind a brit, mind a brazil mutációk ellen védettséget ad.
Az oltást ellenzők fő érveként általában elhangzik, hogy túl kevés idő alatt készült el a vakcina, nem tudhatjuk a hosszútávú mellékhatásait. Karikó nyilatkozata megcáfolja ezt a kijelentést, ugyanis kiemelte, hogy az mRNS-alapú oltásokat évtizedek óta tesztelik és fejlesztik a kutatók. Hozzátette, a Pfizer-technológiát már három évvel ezelőtt is sikeresen alkalmazta a Moderna az influenza elleni oltásban.
Karikó nemrég kapott Széchenyi-díjat, amiért elmondása szerint nagyon hálás a kormánynak, mert ezzel elismerték a munkásságát. Ugyanakkor a legnagyobb elismerést számára a vakcina által megvédett emberek öröme jelenti.
Döntött az Európai Gyógyszerügynökség: Az AstraZeneca vakcinája hatékony és biztonságos a koronavírus ellen
Biztonságos és hatékony az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája – közölte az Európai Gyógyszerügynökség igazgatója csütörtökön. Emer Cooke hozzátette, hogy az oltóanyagnak több az előnye, mint a hátránya és hogy a vakcina használta nem jár a tromboemboliás események vagy a vérrögök általános kockázatának növekedésével.
Cooke ugyanakkor azt is mondta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet határozottan kizárni a vérrögök és az oltóanyag közötti kapcsolatot. Éppen ezért az EMA továbbra is megfigyeli majd az AstraZeneca vakcina működését és mindenkit arra kér, hogy ha valamilyen mellékhatást tapasztal, azt jelentse. Ezzel együtt megismételte:
„ez a vakcina biztonságos és hatékony lehetőség a lakosság koronavírus elleni védelmére.”
A WHO aggodalmát fejezte ki többet között a magyarországi koronavírus helyzet miatt is
A WHO különösen aggódik a balkáni és közép-európai járványhelyzet miatt – nyilatkozta Catherine Smallwood, a WHO Europe sürgősségi tisztviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A jelenlegi COVID helyzet a régió azon részein a legsúlyosabb, amelyek 2020 első hat hónapjában sikeresen kezelték a betegség leküzdését. Egészen pontosan Közép-Európában, a Balkánon és a balti államokban nő rohamosan a fertőzöttek, a kórházi kezeltek és a halálesetek száma is – egészítette ki a WHO Europe igazgatója, Hans Kluge.
Kluge hozzátette, hogy több mint 1,2 millió új fertőzöttet jelentettek csak a múlt hét folyamán Európában, tehát az esetek előfordulása a régióban folytatja növekvő tendenciáját és kelet felé halad. Míg a kontinensen sok országban részleges vagy teljes zárás van, egyes államokban fokozatosan enyhítik a COVID korlátozásokat. A szakember szerint az oltások működnek és idővel lehetővé teszik majd a visszatérést a régi életünkhöz, de amíg nem lesz magasabb a beoltottak aránya, hiba lenne minden korlátozást azonnal feloldani.
„Egyesek abból indulnak ki, hogy az oltások számának fokozódása az országokban azonnal jobb helyzethez vezetne. Ezeket a feltételezéseket túl korai meghozni. Ne legyen kétséges, az oltás önmagában nem helyettesíti a közegészségügyi és szociális intézkedéseket „- tette hozzá Kluge.
Ki számít krónikus betegnek az oltási sorrendben? Egy krónikus beteg megkérdezte
A 444 birtokába jutott egy hivatalos levél, melyben egy 60 év feletti krónikus beteg érdeklődik az oltási sorrendről. Mivel az ő korosztályának oltása már javában zajlik, email-en érdeklődött az illetékes hatóságoktól: ki számít krónikus betegnek és mi alapján történik a sorrend felállítása?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) válasza szerint az oltandók sorrendjét aszerint állították össze, hogy kiknél a legnagyobb a kockázat abban, hogy a COVID megbetegedés lefolyása súlyosabb lehet, így megbetegszik és kórházba vagy lélegeztetőgépre kerül, és kiknél nagyobb a halálozás kockázata.
Az illetékesek azokat a betegségeket választották ki – vagyis az oltás szempontjából hivatalosan azok számítanak krónikusnak – melyeknél az elmúlt egy év adatai alapján a legnagyobb a kockázata a súlyos lefolyásnak és a halálozásnak. Ezen a kockázati listán az első helyen nem betegség, hanem az életkor áll, az egészségügyi dolgozók immunizálása után a lakosság oltását ezért kezdték a legidősebbekkel.
“A hazai és nemzetközi adatok alapján ezt követően a keringési betegség, a daganatos megbetegedés, a cukorbetegség, COPD és transzplantáció áll. Jelenleg az előbb hivatkozott betegségekben szenvedők oltására van lehetőség a 60 év feletti korosztályban.” – írja a NEAK.
Újrafertőződhetek, ha már elkaptam a vírust?
A koronavírus újrafertőzései viszonylag ritkák, de a 65 év felettieknél jóval megnő ennek az esélye – derül ki a Lancet orvosi folyóiratban szerdán közzétett tanulmányból.
Tudósok egy csoportja – köztük a dán Fertőző Betegek Járványügyi és Megelőzési Osztályának néhány tagja – megjegyezte, hogy a legtöbb Covid-19 fertőzött esetében az, hogy átestek a betegségen védelmet nyújt az újbóli fertőződéssel szemben legalább hat hónapig. A fél év utáni nyomon követés során a tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy csökken a védelem.
Az újra megfertőződő személyek demográfiai adatainak ellenőrzése viszont azt mutatta, hogy leginkább a 65 éves és idősebb emberek voltak, akik többször is elkapták a koronavírust. A megállapítás nem teljesen váratlan, mivel az emberek öregedésével az immunrendszerük is gyengül. A kutatás eredményei szerint a fiatalabb korosztály 80, míg a 65 év felettieknek csak a 47 %-a védett az újrafertőződéssel szemben.
Források: CNN, 444.hu, 24.hu, Telex
