A pollenallergia becslések szerint a fejlett országokban élő felnőtt lakosság mintegy 10-20 %-át érinti. A tavaszi, enyhe idő megjelenésétől számítjuk a hivatalos pollenszezont – amikor elkezdődik a mogyoró, a nyír, az éger és a kőris virágzása. Egyeseknek már ez az időszak is rendkívül nehéz, míg másokat csak a nyári füvek közeledtével éri el a betegség, de vannak, akiknél az őszi gyomnövények okoznak kellemetlen panaszokat.
Hogyan alakul ki az allergia?
Kialakulásában az egyéni hajlam, a szervezetünk immunrendszerének aktuális állapota és az allergénnel szembeni túlérzékenység egyaránt szerepet játszik. Azért érezzük a legtöbben a tél elmúlása után, mert tavasszal rengeteg virágzó növény virágporral tölti meg a levegőt, ezt pedig az arra érzékenyeknek szinte lehetetlen kikerülni.
A testünk úgy van programozva, hogy minden általa „betolakodónak” vélt anyag ellen védekezik. Ilyenkor immunrendszerünk ellenanyagot termel az idegen inger ellen, amely sok esetben nagyobb mennyiségű, mint amire szükségünk lenne. Ezt a szaknyelvben túlzott védekezési mechanizmusnak nevezik, ilyenkor alakul ki az allergia.
„Az allergia szó görög eredetű, az allos = más, másként, másféle és az ergom = munka szavakból tevődik össze.”
A pollen gyakorlatilag egy immunológiai láncreakciót indít el a testünkben, mert testünk ilyenkor az ártalmatlan virágport veszélyes anyagként azonosítja – ezért a szervezet természetes védekező rendszere (antitestek) működésbe lép. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent tévesen kórokozóként ismeri fel és harcol ellene.
„Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva.”
A pollenallergia tünetei
A pollenallergia tünetei addig okoznak panaszokat, amíg az adott növény virágzik. Nagyon fontos, hogy tudjuk mire vagyunk allergiások és az interneten is elérhető pollennaptárak egyikében megnézzük, hogy mikor virágzik az adott növény. Az alábbi tünetek észlelésekor feltétlenül forduljunk orvoshoz – a kezeletlen pollenallergia súlyosabb szövődményeket (például asztma kialakulása) is vonhat maga után.
- Bedugult, viszkető orr
- Száraz köhögés
- Viszkető szájpadlás, viszkető torok
- Tüsszentési rohamok, melyek akár több percig is eltarthatnak
- Duzzadt szemhéjak
- Könnyező, viszkető és kipirosodó szemek
- Akár kötőhártya-gyulladás is előfordulhat
- Napközbeni fáradtság és bágyadtság
- Általános rossz közérzet
- Végtagfájdalom
A klímaváltozás is befolyásolja
Makra László, a Szegedi Tudományegyetem klimatológusprofesszora és Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a klímaváltozás is hatással van a pollenszezonra – hosszabbá teszi azt. Az SZTE közleménye szerint ez az első olyan eredmény, amely egyértelműen kimutatja, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése az éves pollenkoncentráció növekedéséhez, valamint a szezon meghosszabbodásához is hozzájárul. Ez a jelenség az egész világon megfigyelhető – írja a Qubit.
Ezeket az ételeket kerüld, ha te is küzdesz az allergiával
A pollenallergiában szenvedőknek ismerős lehet a jelenség, hogy bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek elfogyasztása után kellemetlen viszketést, kaparó érzést tapasztalhatnak a torkukban.
„Ez az úgynevezett keresztallergia, pontosabban orális allergia szindróma (OAS), aminek oka, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben olyan proteinek lehetnek, melyek nagyon hasonlítanak azokra a fehérjékre, melyek az allergiát kiváltó pollenekben is vannak.”
A parlagfű allergiával küzdőknek ajánlott elkerülni pollenszezonban az alábbi zöldségeket és gyümölcsöket: sárga-, görög- és mézdinnye, banán, uborka, cukkini, articsóka, paprika, napraforgómag és a belőle készült olaj.
A fűfélék pollenjeire érzékeny személyeknél pedig keresztallergiát okozhat a füge, a dinnyefélék, a paradicsom, a narancs, a barack és akár a zeller is.
A nyírfa pollenjére allergiásak jártak talán a legrosszabbul, mert nekik számtalan ételnél oda kell figyelniük a keresztallergia lehetőségére. Ilyenek az alma, a körte, a sárga- és őszibarack, de a cseresznye, a szilva, a sárgarépa, a fehérrépa és pasztinák fogyasztása sem ajánlott számukra. Óvatosan kell bánniuk ezeken kívül a zellerrel, a fügével, az avokádóval, a paprikával, a burgonyával és az édesköménnyel.
Amit mi tehetünk az allergia ellen
Mondhatnánk, hogy kerüljük el azokat a növényeket, amelyekre érzékenyek vagyunk, ám ez körülbelül lehetetlen. A levegőben szálló virágport a szél akár több kilométerrel is távolabb viheti, ezért nem lehetséges teljesen „meglógni” előle. Amit mi tehetünk: az immunrendszer megerősítése, melyben segítségünkre lesz az egészséges életmód és a rendszeres sportolás.
Hatékony lehet még számos wellness módszer például a sóterápia, a szauna és az infraszauna, melyek különböző módon, de összeségében a méreganyagoktól szabadítják meg a szervezetünket. Tisztítják a légutakat, csökkentik az allergia tüneteinek erősségét, tehát bátran adjunk egy esélyt ezeknek a módszernek, ha nem akarunk egyből a gyógyszerek után nyúlni.
Az orvosi kezelések
Az allergiás tünetek olyan erősek is lehetnek, hogy az egész napos tüsszögéstől nehezen végezzük el a munkánkat, vagy az esti elalvást teszi gyötrelmessé a bedugult orrunk. Rengeteg allergia elleni gyógyszer található a patikákban – többek között szemcseppek, orrcseppek, orrspray-k és tabletták formájában. A tabletták általában antihisztaminokat és glükokortikoidokat tartalmaznak.
„Ezek a készítmények igazi áldást jelentenek az allergiások számára, hiszen enyhítik a tüneteket, aminek következtében az életminőségük is javul. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerekkel mindössze a tüneteket nyomjuk el, az allergia sajnos nem múlik el.”
Dr. Kraxner Helga a Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze az Origonak elmondta: az allergia gyógyszeres kezelését a szezon kezdete előtt már 1-2 héttel érdemes elkezdeni. Az antihisztaminos készítményeken kívül kaphatóak szteroidokat tartalmazó orrspray-k is. Ezek helyileg gátolják a gyulladást, az összes orrtünetet mérséklik, de egyéb tünetekre is jó hatással lehetnek (pl. szemkönnyezésre, torokviszketésre). Bármelyik készítményt választjuk, rendszeres orrmosással, a nyálkahártyán megtapadó pollenek kitisztításával enyhíthetjük a panaszokat.
Mi az a hiposzenzibilizáció?
Az allergia-gyógyszerek sajnos csak a tüneteket enyhítik, az allergiát nem szüntetik meg. Ezért született meg az immunterápia, melynek célja, hogy mérsékelje a szervezetünk túlérzékenységét, illetve teljesen megszüntesse az allergiás reakciókat.
„A hiposzenzibilizáció az egyetlen módszer, ami meggátolhatja a tünetek súlyosbodását, illetve a további allergiák vagy az asztma kialakulását. A fűpollennel szembeni allergia esetében például ez bizonyítottan hatékony eljárás. Szakértők szerint a pollenallergiák egyéb típusainál is beválhat.”
Ezt a kezelést is ajánlott a pollenszezon előtt elkezdeni a szakemberek szerint. Sajátossága még, hogy csak abban az esetben hatásos, ha legfeljebb egy-két allergénre vagyunk érzékenyek. Immunterápia során a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát kapja a páciens fokozatosan emelkedő dózisban – így a szervezet megtanulja a helyes immunválaszt arra. Bár hosszú éveken át tartó folyamat, a javulás fokozatosan észlelhető és jelenleg ez az egyetlen módszer az allergia teljes gyógyítására.
Források: Qubit, Házipatika, Egészségkalauz, Webbeteg, Benu, Család.hu,
