A férfiak tényleg jobban tájékozódnak, mint a nők?

-

A világ attól igazán érdekes hely, hogy mindannyian mások vagyunk. Egy sor tudományosan alátámasztott különbség van férfi és nők között, és ott vannak még a sztereotípiák is: a férfiak jobban vezetnek, a nőknek jobb a szaglásuk, a férfiak agresszívabbak, a nők egyszerre több dolgot is meg tudnak csinálni… Vajon a tájékozódással mi a helyzet? Tényleg jobban megy a férfiaknak, és ha igen, miért?

Bárki, aki már ült autóban egy ellenkező nemű személlyel, annak valószínűleg megvan a véleménye erről a témáról. Kérdés az, hogy ez megint a patriarchális társadalom egyik szexista sztereotípiája vagy tényleg van rá tudományos magyarázat.

Férfiak előnyben

A történelem során a férfiak mindig előnyben voltak, és valljuk be sokkal több lehetőségük volt navigációs képességeik csiszolására. Egyes kutatások is erre erősítenek rá. A kutatók ugyanakkor azt is felfedezték, hogy a nők nem születnek rosszabb navigációs képességekkel – a probléma a diszkriminációban és az egyenlőtlen lehetőségekben rejlik, illetve kiderült az is, hogy mi, nők egészen máshogy tájékozódunk.

Néhány éve jelent meg a Kaliforniai Egyetem a Nemek közötti különbségek a navigációs stratégiában és a hatékonyságban című tanulmánya. Ez ugyan a demencia okait és következményeit vizsgáló, átfogó kutatás volt, amely világszerte négymillió férfit és nőt érint.  A vizsgálat során nagyjából arra a következtetésre jutottak, hogy a nők, úgy tűnik, kevésbé tudnak tájékozódni.

És itt jön a DE…

Ha azonban jobban belemélyedünk a kutatás eredményeibe egy árnyaltabb és sokkal érdekesebb kép tárul elénk. Amikor a felmérés adatait egyeztették a World Economic Forum Gender Gap Indexének adataival, a kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik olyan országokból származnak, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, sokkal jobban szerepeltek a tájékozódási teszteken.  Hasonlóképpen, nemtől függetlenül a gazdagabb országokból származók jobban teljesítettek, mint a szegényebbek. A skandinávok – talán az úgynevezett „viking gén” miatt – pedig nemtől függetlenül jól szerepeltek.

Tehát távolról sem olyan kutatásról van szó, amely a régi sztereotípiákat erősíti, hanem mindegyik a nemek összetett természetére mutat rá, és arra, hogy még mindig mennyi mindent befolyásol a kultúra, az oktatáshoz való hozzáférés és a pénzügyi egyenlőtlenség.

Vagyis pusztán az, hogy az idők során a férfiak voltak a hatalom egyedüli letéteményesei, ezért nekik volt lehetőségük egy sor olyan tudást és készséget elsajátítani, amely egyben a tájékozódási képességek javulását is eredményezte lehet az egyik oka, hogy a férfiak jobban tájékozódnak.

A kor nem minden, de számít

Néhány évvel ezelőtt Hollandiában több, mint 8000-en vettek részt egy tájékozódási képességeket kutató vizsgálatban. A résztvevőknek egy online játék segítségével navigációs feladatokat kellett végrehajtaniuk. A teljesítmény mérése során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az életkor és a nem. Míg a navigáció során sokkal erősebbek a nemre vonatkozó sztereotípiák, mint az életkorra, az eredmények mégis azt mutatták, hogy az életkor is hatással van a navigációs viselkedésre.

A kutatás vezetője, Ineke Van der Ham célja egyébként a navigációs problémákkal küzdő betegek – például a demenciában szenvedők – segítése volt, ugyanis a demenciában szenvedők számára az eltévedés komoly problémát jelent. A kutató szerette volna tudni, hogyan navigálnak az egészséges emberek, mielőtt kidolgoznánk egy hatékony kezelést a demenciával küzdő emberek számára.

A férfi és nő közötti különbségek alig észrevehetők, és ha látszólag vannak is, az elsősorban azért van, mert az öregedés erősebb negatív hatással van a nőkre. A nemnek és az életkornak óriási hatása van arra, hogy az emberek szerint mennyire tudnak eligazodni. Minél idősebb valaki, annál inkább túlbecsüli magát, és a férfiak gyakrabban értékelik túl magukat, míg a nők nagyobb valószínűséggel becsülik alá magukat. Saját navigációs képességeink rossz felmérése a késői pubertás kortól kezdődik, valószínűleg azért, mert énképünket a kulturálisan meghatározott sztereotípiák pozitívan vagy negatívan befolyásolják. A fiúk pedig itt kezdik túl becsülni magukat.

Irányok kontra útvonalak

A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói is foglalkoztak a témával. Kutatásuk során tesztoszteront adagoltak a nőknek, és virtuális környezetben tesztelték hogyan teljesítenek az útkeresési feladatokban. Az fMRI vizsgálat segítségével a kutatók azt látták, hogy a részt vevő férfiak több levágást választottak, jobban tájékozódtak a fő irányok alapján, és az agy más részeit használták, mint a vizsgálatban résztvevő nők. Ám amikor a nők nyelve alá egy csepp tesztoszteront tettek, többen közülük jobban el tudott tájékozódni a négy fő irányban. Kimutatták, hogy a férfiak irányérzéke hatékonyabb volt, és gyorsabban értek célba.

Carl Pintzka, a kutatás vezetője ezután MRI-vizsgálatokat végzett, amelyek kimutatták, hogy a férfiak többet használják a hippokampuszt, míg a nők a frontális területeket. Pintzka szerint ennek köze lehet a férfi és női agy fejlődéséhez; végül is régen a férfiak voltak a vadászok, a nők a gyűjtögetők, ezért agyunk is máshogy fejlődött. A férfiak az alapvető irányokat használják, amikor megpróbálnak eligazodni, vagyis a keresett hely vagy tárgy általános irányába indulnak. A nők ezzel szemben konkrét útvonalakra emlékeznek, hogy eljussanak a kívánt helyre. Vagyis a nők általában egy útvonal mentén tájékozódnak, például: elmegyek a fodrászüzlet mellett, majd tovább egyenesen a szembe levő utcába, és a zöldséges után balra fordulok.

Egyszerűen fogalmazva, a nők gyorsabban találnak meg dolgokat a házban, a férfiak pedig gyorsabban megtalálják a házat.

A tanulmányban vizsgálták a tesztoszteron jelentőségét is. Ehhez egy 21 nőből álló új csoportot vettek alapul, hogy kiderüljön, a hormon segít-e majd nekik jobban eligazodni. Közben egy szintén 21 nőből álló másik placebocsoportot is bevontak a vizsgálatba. A kutatók arra jutottak, hogy bár a tesztoszteron nem segített a nőknek többet feladat megoldásában, de segített jobban megismerni a labirintus elrendezését. Ezenkívül lehetővé tette számukra, hogy többet használhassák hippokampuszukat.

Ezek a kutatások sokkal többről szólnak, mint a nők és férfiak közötti különbségek. Azáltal, hogy megértjük hogyan használják a férfiak és nők a különböző agyterületeket és milyen stratégiáik vannak a navigáláshoz, a kutatók jobban megérthetik akár a demencia, akár az Alzheimer-kór kialakulását, és megküzdési stratégiákat dolgozhatnak ki a már érintettek számára.

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!