Article Top Ad (AdSense)
A Gelato Festivál nemrégiben kihirdette kik a világ legjobb fagylaltkészítői. Értitek? A világ legjobbjai! Fazekas Ádám cukrászmester köztük van! A nemzetközi ranglistán büszkén állhatott a második helyezettnek járó dobogóra. A világ második legjobb fagyija Fazekas Ádám pisztáciája. Nevét immáron az egész világon ismerik és jegyzik. Első kézből tőle tudtuk meg, mit is jelent ez.
-
Az rendben van, hogy cukrászként dolgozol, de mégis innen a Kárpát -medencéből, hogyan lehet a világ legjobbjának lenni?
- Nagyon egyszerű a történet. 2017-ben nyitottuk meg a báttyámmal az első fagyizónkat, Kisnémediben. Az egység a szüleink vegyesboltjának az udvarán volt található. Olyan jól sikerült az indulás, hogy 2018-ban Rétságon, és Budapesten is tudtunk nyitni fagylaltozót. Azt nem is taglalom, hogy mennyi munkával járt. Szinte nem is volt magánéletünk, csakis a cukrászdáknak, a fagylatnak éltünk. Egyébként ez így van a mai napig. A nagy eredmények nem jönnek maguktól.
-
Hogy lehet Kisnémediből elérni a világhírnévig?
- Ez 2019-től indult el, mikor is beneveztem az első versenyemre. De inkább úgy mondanám – beneveztek. A Gelato Challenge volt. Ott sikerült megnyernem a 30 év alattiak kategóriáját, és én lettem az abszolút bajnok. Ennek nem is volt akkor visszhangja. De rá egy hétre a Gelato Fesztivál Róma-ban, már bődületes volt. Mikor onnan hazaértem, és bekapcsoltam a reptéren a telefonom, már volt 250 nem fogadott hívásom. Ez számomra döbbenetes volt! Olyan érdeklődés volt körülöttem, amit még soha nem tapasztaltam.
-
Most is nyertél. Mégpedig a világ második legjobb fagylaltja lett a tiéd. Ez milyen vizeket kavart fel az életedben?
- Ez elég érdekes. Most, hogy megnyertem a Gelato Festival World Masters-t a fagylalt világbajnokságot, és második helyen végeztem, koránt sem érdekelt annyi embert. Ha én tudatosan nem keresek magam mellé egy PR-ost és nem megyek utána a dolognak, folyamatosan életben tartva az eredményemet, már el is felejtették volna.
-
Mikor történt ez a világverseny?
- December hetedikén lettek bejelentve az eredmények. Én arra számítottam, hogy másnap reggel felkelek, és várnak az üzenetek, a megkeresések, de nem így volt. Ez igen érdekes. Semmi felhajtás, semmi érdeklődés. Ezt nem az egóm miatt mondom, de elég furcsa, hogy egy nemzetközi világverseny eredménye, ami hazánkat is emeli, ennyire nem érdekes.
-
Maga a verseny hogyan zajlott, miként működik?
- Sokan még mindig azt gondolják, hogy ez egy verseny volt, közben pedig szó sincs erről. Összesített pontszámok tükrében történik a besorolás. Az elmúlt időszak versenyein megszerzett pontszámok a mérvadóak, és ez alapján hirdetik ki a legjobb fagylaltokat. Alapvetően nagyon meglepődtem. Három versenyen vagyok túl, az első 2013-ban volt. Mind a hármat meg is nyertem. Ez alapján kerültem be – a pontszámok alapján – a Gelato Festival World Masters második helyére. Tehát ez egy összesített verseny folyamat, aminek a végeredményeként kerültem a dobogóra. Mikor kihívtak Rómába a sajtótájékoztatóra, akkor már sejtettem ebből lesz valami, de úgy voltam vele, ha benne leszek az első húszban, akkor már örülök. Mikor kiderült, hogy második lettem – bevallom el sem hittem. Ez az eredmény számomra is meglepetés volt, de roppant megtisztelő! Mikor elkezdtem foglalkozni fagylaltkészítéssel, ez még álmomban sem fordult volna meg.
-
Hogyan éled meg most ennek az eredmények a visszhangját?
- Most egyszerre mindenki kíváncsi lett rám. Mondjuk úgy – szétszednek. Alapvetően pedig annyi történik, hogy minden nap teszem a dolgomat, készítem a fagylaltokat, és viszem a boltokat. Dolgozom reggeltől estig. Részt vettem három versenyen, ami kevésbé volt hangos a médiában. Az a véleményem, hogy egy világverseny, ahol komoly nemzetközi zsűri által lettem az első, és megkóstolták a produktumomat, sokkal nagyobb szakmai eredmény. Ott és akkor tényleg történelmet írtunk. Pataki Ádám írt akkor nekem egy üzenetet, ami nagyon jól esett, hogy az egész magyar cukrászat nevében köszöni ezt az első helyezést, hiszen ez az egész magyarországi szakmát tudja felemelni. Az viszont tény, hogy ebből következett a mostani második helyezésem. Összességében roppant nagy dolog, hiszen nem egy, hanem több év teljesítménye alapján kaptam meg ezt az elismerést.
-
Szerinted mik azok az ízek, amik manapság menők lehetnek a fagylaltozókban?
- Az elmúlt években rengeteg féle kreáció, variáció született. Talán azt is mondhatnánk: minél összetettebb, minél furcsább ízekkel rukkolt elő valaki az sikeres lett. Most ez visszafordulni látszik. Az alapok a csoki, a vanília, a citrom és a letisztult alapízek amik keresettebbé váltak, sós karamell, gesztenyefagylalt, kókuszfagylalt. Ahogy mi mondjuk – az 1/1 ízek. Észrevehető a gyümölcsös fagylatok keresletének emelkedése, nálunk például az avokádó-citrom, de az extrább megoldások is érdekesek. A kovászosuborka fagyink alapvetően egy gegnek indult és most roppant menő lett. Ami nagyon megy mindenhol, azok a ‘mentes’ fagylatok, hiszen a társadalmi brendek, és nem mellesleg a sok érzékeny ember, erre felé terelte a piacot. Megértve mindenkit – azért én azt mondom, hogy – az igazán jó ízekhez szükség van arra a „fránya” cukorra! Inkább arra lett igény, hogy a vanília, az vaníliarúdból, a csokoládé igazi csokoládéból, az eper pedig eperből legyen. A minőség, ami fontos lett – végre – a fagylaltoknál!
Én arra törekszem, hogy mikor nálunk megkóstolnak egy málnafagyit, akkor azt érezzék, mint mikor leszednek a bokorról egy málnát. Aki nálunk fagyizik, az olyat érezzen mintha gyümölcsbe harapna. Szerintem ez a lényeg!
-
Most általad felkerülhettünk a világ fagylalttérképére. Talán ezzel meg is törtük az olasz fagyi hegemóniáját egy kicsit. Érzel e valamilyen szintű fellendülést ez által – a cukrászdák forgalmában?
- Most alapvetően is fagylalt szezon van, de természetesen többen keresnek meg minket. Sajnos alapvetően a mostani gazdasági helyzetben az emberek spórolnak. Szívesen mondanám, hogy kiugrás van, de ez nem jellemző. Inkább egy stabil forgalmat tudunk produkálni. Amit most tapasztalok a szakmában – akár a balatoni kollégáknál is – hogy nem erősebb a forgalom, mint tavaly. Ha hasonlítani kell, akkor pedig inkább gyengébbnek mondható. Ha ehhez viszonyítom a mi stagnálásunkat, akkor egy szavam nem lehet.
-
Véleményed szerint mi a megoldás arra, hogy egy fagylaltozó ezen körülmények tükrében fenn tudjon maradni?
- Nincs más opció, mint az áremelés. Ez elég faramucin hangzik, hiszen egyre kevesebben fagylaltoznak rendszeresen. De az ilyen mértékű alapanyagárak, és a most kilátásba helyezett emelkedések tükrében, ha nem akarunk bezárni – emelni kell. Sokan a szakmából még így sem tudják azt, hogy túlélik e ezt az évet. Én még ennyi kiárusított, bezárás előtt lévő cukrászdát még soha nem láttam, mint mostanában.
-
Szerinted meddig tart az idei szezon?
- Ez alapvetően eléggé mozgó dolog. Onnan induljunk ki, hogy elég későn kezdődött el a szezon – a megszokotthoz képest. Nyilván időjárásfüggő is. Berobban, aztán megáll, megint berobban, megint beáll. Viszont én azt gondolom, hogy október végén még fogunk tudni árulni pultból. Utána nincs mit tenni, át kell menni a dobozos verzióra.
