Arany János 1817. március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nevű községében a család tizedik gyermekeként. Arany János páratlanul gazdag szókincsével a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként, a Toldi-trilógia, a Családi kör szerzőjeként, a forradalmár költőnk, Petőfi Sándor legjobb barátjaként él a köztudatban. A legnagyobb magyar balladaköltőnk, akit a ballada Shakespeare-jeként is emlegetünk, gazdag életművet hagyott ránk. A közismert tényeken túl néhány érdekességet szeretnénk megmutatni az életéből.
Igazi csodagyerek volt
Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán a család tizedik gyermekeként. Nemzetünk nagy költőjévé vált Jánosnak egyetlen életben maradt testvére volt Sára. Sára János születésekor már asszony, a többi nyolc testvére pedig sajnos már halott, mikor ő a család tizedik gyermekeként világra jön. Megrázó családi tragédiák helyszíne a szalontai ház, ahol Arany György és Megyeri Sára kincsként vigyázott a kis Jánosra. A szülők kései gyermeküket mindentől féltették, óvták, s mivel János gyermekkorában sokat betegeskedett, volt is miért aggódnia az Arany házaspárnak. Arany János zárkózott, túlérzékeny fiú volt, akit édesapja puritán életelvek jegyében nevelt. Életének mesés része, hogy alig 3-4 éves korában az apja hamuba írt betűkkel tanította írni. Szorgalmas, komoly, olvasott fiú volt már fiatalon, a latin klasszikusok (Ovidius, Horatius, Vergilius) korán felkeltették az érdeklődését. Szalontán igazi csodagyereknek számított.
Mai értelemben véve nem volt érettségije
Arany János is a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt. 1833-ban került oda, de mivel debreceni diákként sokat nélkülözött, kénytelen volt Kisújszállásra menni praeceptornak, azaz segédtanítónak. Éjjel-nappal olvasott, nyelveket tanult. Kisújszálláson egy évet töltött. Mikor visszatért a debreceni kollégiumba a legjobb tanulók közé tartozott. Ennek ellenére tanulmányait megszakította, s így hagyományos, mai értelemben vett érettségije nincs is.
Művészi hajlamai másfelé sodorták, ki az iskolai padok közül. Arany fiatalon megpróbálkozott a festéssel, szoborfaragással, zenével, és úgy, ahogyan későbbi legjobb barátja, Petőfi is, szeretett volna színész lenni. A színészettel való kapcsolatát erőteljesen beárnyékolta két szomorú tény: úgy érezte, hogy a kötelességeit nem kellőképp teljesíti, álmában anyját holtan látta, haza is sietett, de apját már vakon találta. Nem sokkal később Arany György meg is halt. A rossz előérzet és a szomorú valóság miatt Arany János eldöntötte, hogy művészi álmait nem helyezi a kötelességek elé.
Arany költőként, műfordítóként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként bebizonyította, hogy nagyon is kötelességtudó.
„Népi sarjadék”, aki édesanyja iránt érzett gyöngéd érzelmeit a Toldiban is megjelenítette
Arany János páratlanul gazdag szókincsével, a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként igazi szóteremtő, szózsonglőr, bámulatos szóképek megalkotója volt. Szerényen önmagát a nép egyszerű gyermekeként definiálta. Petőfinek írt episztolájában, a Válasz Petőfinek című közismert művében önmagát „népi sarjadék”-nak nevezi.
„S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,
Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
Otthon leli magát ajakimon dala.”
Petőfi Sándorról ebben a cikkünkben olvashatsz érdekes tényeket: Petőfi Sándor
Kettejük levelezése és legendás barátsága a János vitéznek és a Toldinak köszönhető. A két rokonlélek egymásra talált. Toldi alakja sok szállal kötődött Arany szülőföldjéhez, és a népballadák és népmondák is szívének kedvesek voltak. A Toldiban édesanyja iránti gyöngéd érzelmeit is megírta az egyébként roppant szemérmes költő.
„Nem is félt az özvegy, amint ezt hallotta,
Karjával a fiát általszorította,
Egy fillér kis darab, de annyi hely sincsen,
Hová az orcáján csókvetést ne hintsen.”
A Toldit apai nagypapám gyakran idézte miközben testvéremmel játszottunk, s valahogy belénk ivódtak a sorok. Nagyapám irodalomtanár volt, ahogyan én is az lettem, s meghatározó élményeim ezek a „Toldis játszások”. Biztosan többen is osztják azt a véleményem, hogy minden életszakaszban és életkorban rá lehet csodálkozni Arany páratlanul gazdag szókincsére és gazdag érzelemvilágára.
Több hangszeren is játszott, zeneműveket komponált
A romantika irodalmának költőóriása a zenével, a népdalokkal is foglalkozott, balladáinak világában is megjelenik ez a mély érdeklődés. A magyar népdal az irodalomban címmel tanulmányt is írt. Tamburán és gitáron is tudott játszani, a Tamburás öreg úr versében meg is örökítette a hangszerében vigaszt találó művész képét.
Botránymentes házasság és diszkrét szerelmi élet
Arany féltve őrizte magánéletét, házasságát. Nem is ismertek szerelmes versei, ebben a témában nem igen írt. Házassága Ercsey Juliannával nem szenvedélyes szerelmen alapult, inkább kölcsönös tiszteleten. Julianna nem vonult be az irodalomtörténet nagy múzsái közé. Arany és felesége egymást támogató, szeretetteljes közegben élt. Két gyermekük közül az egyik, Arany László (népmesegyűjtó, A délibábok hőse szerzője) szintén az irodalom nagyjai közé került.
Sok szomorú családi tragédia árnyékolta be nagy költőnk életét. Lányának, Juliskának halála rettenetesen mély nyomot hagyott a lelkében. 1865-ben Juliska méhgyulladást kapott miután gyermekének életet adott, legyengült szervezete hamar feladta a küzdelmet. Arany ezután sokáig nem tudott írni, szinte elnémult fájdalmában. Juliska sírkövére versében ezt írja:
„A LÉLEK ÉL: találkozunk!”
R. Szabó Zsuzsa
Hasonló cikkek, amik érdekelhetnek:
Híres írónk, aki hűtlenséget hazudott feleségének, hogy később újra elvehesse
