Petőfi Sándor a márciusi ifjak vezéreként nemcsak az irodalomtörténetbe, de a történelem legismertebb alakjai közé is beírta magát. Petőfi a „természet vadvirága”, a betörhetetlen, a megzabolázhatatlan, a forradalmár, aki 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. A költőóriásnak, a nemzeti legendárium egyik központi alakjának születéséről, gyermekkoráról érdekes információkat tudhatsz meg.
„Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.”
Petőfi igazi világa „az alföld tengersík vidéke”, „a rónák végtelenje” volt, ahol sas lelke börtönéből szabadulhat. Ez a vidék meghatározó a gyökereit tekintve is. Az alföld című versének ismert soraiban is identitása részeként jelöli meg e világot: „Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.”
Petőfi, még Petrovics néven Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Illyés Gulya így ír a születés körülményeiről:
„…Künt harangoztak, megkezdődött az új év, az 1823-as… Kiskőrösön egy parasztházban, amely semmiben sem különbözött az ország ezer meg ezer parasztházától, egy kicsi, fekete hajú asszony fölkiált; vajúdik. Szlovákul jajong. Napközben rendesen magyarul beszél, de az ima és a sírás gyermekkora szavait szakítja föl benne.
Férje a konyhából hallgatja. Az öntudatlan szavak, amelyeket az aggodalom és a tehetetlenség lök a nyelvére, magyarul szűrődnek ki fogai közül.
Végre bentről gyermeksírás hangzott, a csecsemők nemzetközi panasza az éles levegő, a hideg, az élet miatt, amiatt, hogy a világra született. Fiú született… Piros, ráncos arcú kis csecsemő volt, semmivel sem különb, mint ilyenkor akármilyen más csecsemő. Ő volt, akire vártak, akit a történelem kiszemelt…”
Féltek, hogy a csecsemő meghal
A csecsemőt még aznap megkeresztelték, mert féltek, hogy nem éli meg a holnapot, annyira gyöngének tűnt. Petrovics István és Hrúz Mária elsőszülött gyermekét Martiny Mihály evangélikus lelkész keresztelte.
A Petrovics család gazdasága ekkoriban még szépen, felfelé ívelt. Hrúz Mária polgárasszonyként élt ekkor már, aki még azt is megtehette, hogy dajkát fogadjon a kicsi Sándorka mellé.
Az apa, Petrovics István vállalkozó szellemű magyar ősökkel rendelkező mészárosmester volt. Kiskunfélegyházát nézte ki újabb otthonuknak. Így került a huszonkét hónapos kis Sándor a „módos színmagyar parasztvárosba”. Félegyházán meglehetősen jól ment sora a Petrovics családnak. Itt nyiladozott Petőfi Sándor elméje, ezt a várost tartja szülőföldjének. Kiskőrös szülöttje, de Kiskunfélegyháza az öntudatra ébredésének helyszíne. Szülőföldemen című versét itt el is olvashatod: Szülőföldemen
Itt meghallgathatod Az alföld című verset Latinovits Zoltán előadásában
Szelíd magaviseletű, de kissé nyakas
Petőfi gyermekkoráról megannyi legenda, történet maradt fenn az utókornak. Legendák nemcsak haláláról, de életéről, személyiségéről is bőven vannak. Állítólag fiatalon gyorsan futott, de nem igazán tudott például énekelni. Impulzív személyiség volt, ám gyakran visszahúzódott társaitól. Egy tanítója szerint önfejű, szelíd magaviseletű, de kissé nyakas gyerek volt.
Félegyházán a kemény, szigorú, de következetes apuka házi tanítókat fogad fia mellé, hogy felkészülten mehessen iskolába. A tanórákról pedig biztosan sokan emlékeznek rá, hogy Petőfi megannyi iskolában megfordult, sok helyre járt.
A mai alsó tagozatnak megfeleltethető elemi három egyéves ciklusra tagolódott, s ezt a három osztályt a kis Petőfi Kecskeméten végezte. Szabadszálláson, Sárszentlőrincen is volt iskolás. Petrovics István törekedett arra is, hogy fia tanuljon németül. Sándor Pesten német nyelvű evangélikus gimnáziumban, majd a híres piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. Ekkoriban igen gyenge eredményei voltak, majd Aszódon már jobb jegyeket szerzett.
Aszódról Selmecbányára került. Itt ismerkedett meg az újabb magyar költészettel, Csokonaival, Vörösmartyval. Tanulmányait azonban elhanyagolta. Ki hinné, de magyar történelemből meg is bukott… A beilleszkedéssel is gondjai voltak. A szigorú édesapa ezt nem tudta feldolgozni, s ráadásul ekkortájt már anyagilag s tönkrement, levette fiáról a kezét. Petőfi Sándor vándorlása, önkeresése, Nemzeti Színházhoz szegődése ekkor kezdődött. (Diák legyen a talpán, aki mindezt meg tudja tanulni!)
S ami Petőfi életében ezután jön, az már kész történelem…
Saját imázsát tudatosan építette
Még egy dolgot szeretnék felvillantani legnagyobb költőnk életéből, itt, a születésnapjára emlékezve. Petőfi hiú volt, ha a róla szóló ábrázolásokról volt szó. Alakját megszámlálhatatlanul sok portré őrzi. A költő sok portréhoz modellt ült, sőt, az esetek többségében baráti kapcsolatban állt a festőkkel. Mi több, bele is szólt, hogyan jelenítsék meg külsejét, szakállának dússágát.
Pár éve a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségiben a szövegértés résznél elő is került ez az érdekesség Petőfiről. Hogyan építette Petőfi saját imázsát? címmel íródott szöveget kellett elemezni a diákoknak, s sok meglepő dologra fény derült. Például, hogy céltudatosan használta a nyilvánosság akkortájt legdivatosabb eszközeit.
Ha érdekel, itt el is olvashatod ezt a szöveget: Petőfi Sándor imázsépítése.
Szerző: R. Szabó Zsuzsa
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Híres írónk, aki hűtlenséget hazudott feleségének, hogy később újra elvehesse
Irodalmi botrányhősök-Kosztolányi Dezső és Csáth Géza függőségei
