Az ózonpajzs a védelmezőnk. Jelentősége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Egy természetes burok, mely megóv minket az univerzum káros tényezőitől, éltetőnk. Nélküle nem lenne élet a Földön, és nem lenne oly életben dús a világegyetem kéklő bolygója. Általa lett számunkra élhető az a pöttömnyi égitest, és hatására alakulhatott ki a végtelen egyik pontján az élet. Tudatlan bugyutaságunkban jelentősen sérült.
Ózonpajzs jelentősége
A magas légköri ózon jelentősége a káros ultraibolya sugárzás elnyelése következtében óriási Az ózonpajzs elnyeli az élővilág számára végzetes UVB-sugárzást. Óriási mértékben csökkenti az UVC-sugárzás erősségét. Furcsa dolog az, hogy képződéséhez magas UV-sugárzásra van szükség, s emiatt e tartomány energiája felemésztődik. Sugárzáselnyelő képességével fontos szerepe van a Föld légkörének kialakításában, és ezáltal az éghajlatának alakításában. Kis mértékű változása is számunkra élhetetlen körülményeket teremthet. Márpedig most ez történik! A légkör ózontartalmának körülbelül 90%-a a sztratoszférában található, mely 15–35 km közötti magasságban van. Ez a természetes szűrő hatással van minden általunk ismert élő szervezetre. Az ózontartalom 1%-os csökkenése 4%-kal növeli például a bőrrák előfordulásának gyakoriságát, komoly mértékű termés csökkenést okoz a mezőgazdaságban, kifejezetten érzékenyek erre a búza, rizs, kukorica, és a szója. Mondhatnánk: jó reggelt!…akartok még az unokáknak élhető bolygót?
Az ózon (O3) az oxigén allotrop módosulata, háromatomos oxigénmolekula. Az alsó légkörben előforduló talajközeli ózon valójában a szmog előidézője. Oxidáló és mérgező hatású, károsítja a nyálkahártyát, légúti megbetegedéseket okozhat, valamint a növények számára is ártalmas. Nagyobb koncentrációban eloszló magaslégköri társa azonban földi életünk kialakulásának feltétele, hiszen megszűri a káros ibolyántúli sugarakat, amelyek visszafordíthatatlan pusztítást okoznak az élő szervezetekben.
Mit hoz a jövő ózonrombolása
Szerencsére a légkörünk szennyeződéseinek nagy része nem kerül fel a sztratoszférába. Egy jó kis üvegházhatást tud csinálni, de legalább nem károsítja éltetőnket – az ózont. Hosszú távon viszont szép lassan telítődnek, emelkednek a légkörben az emberi tevékenység által felhalmozott szennyeződések, ez által mára elérték az ózonréteget. Ezt a természetes folyamat az embert egyelőre csak kis mértékben zavarta meg, bár az élhető környezet csökkenése, az átlaghőmérséklet emelkedése, a sarki jégsapkák csökkenése vészjósló jelként köszöntött ránk, mégsem teszünk érte semmit. A légtérbe 50-100 éve kibocsátott szennyeződések még mindig ott vannak és ott is maradnak. Nagyrészt ezen megállításra váró folyamat révén, az elmúlt 20 évben a Földet övező ózonréteg ózontartalma mérhető módon csökkenést mutat. A sztratoszférikus ózonmennyiség drasztikus csökkenése az Antarktisz felett lett leginkább érzékelhető, ahol az „ózonlyuk” ráirányította a közfigyelmet erre a problémára. Védelem nélkül bármilyen sugárzás, bármilyen energia szabad utat kap, minden élő életforma létét veszélyeztetve.
Mára ott tartunk, hogy kezdetét vette az Északi-pólus fölött is az ózonlyuk kialakulása, mely, ha megmaradnak a romboló folyamatok, az egyenlítő környékén is várhatóak. Egyelőre az üvegházhatás 15%-a ennek tudható be, de a folyamatok megállítása nélkül 40-50-% os is lehet. A Föld éghajlatának lassú melegedése egyre gyorsabb folyamatként létrehoz nemsokára egy új világot, ami mindent megváltoztat.
Az ózon volt – nincs
A tudósok szerint ha a mostani ütemben szennyezzük a környezetünket, néhány száz év múlva élhetetlen lesz a Föld a számunkra. Csakis védőruhában és gázmaszkban léphetünk majd ki a védett épületek még élhető környezetéből. Elég utópisztikus, de ezek a tények a valóságot vetítik elénk. Az ózonréteg szisztematikus rombolása az emberi tevékenység által kibocsátott szennyeződéseknek köszönhető. Leginkább az úgynevezett freontermelésnek, ami jelenlenleg éves 700–800000 tonna. Magyarországon felhasznált freon mennyiség világviszonylatban nem túl jelentős (kb. 0,7%). Ennek az ózonroncsoló anyagnak a termelése főleg a festékiparnak, gyógyszer- és vegyianyag-gyártásnak, háztartási vegyiparnak, kozmetikai iparnak, csomagolóanyagok gyártásának, és gyárak és közlekedési eszközök szennyeződéseinek tudhatók be.
AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJA
1987-ben írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreali Egyezményt. 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló „montreali jegyzőkönyvet”-amelyhez mára több mint 189 ország csatlakozott, Magyarország 1989-ben. Az egyezmény jelentősége azért is mérvadó, mert ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.
Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magaslégköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő. Az egész emberiség fennmaradásának alapvető követelménye az ózonréteg megóvása.
