Ahogy az éghajlati válság jelei egyre nyilvánvalóbban láthatók, mindennél fontosabb, hogy a városok a fenntartható fejlődésbe fektessenek be. De mitől zöld egy város?
A világ népességének gyors növekedésével és az állandó technológiai fejlődéssel sokat változik az életünk, és a bolygónk fenntarthatósága veszélyben van. Bizonyított tény, hogy a káros üvegházhatású gázkibocsátás és a felesleges hulladék szennyezi a levegőt, a talajt és a vízforrásokat. Bolygónk lakosságának nagyjából fele városlakó, akik a globális energiafogyasztás 75%-áért és az energiakibocsátás 80%-áért felelősek. A mostani helyzet alapján 2050-re a világ népességének kétharmada (körülbelül 7 milliárd ember) fog városokban élni, ami azt jelenti, hogy a városok a globális kibocsátás még nagyobb százalékát teszik majd ki. Ezért a zöld városok iránti igényünk a városokkal együtt nő.
A Resonance nevű ingatlanokkal, turizmussal és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó csoport a közelmúltban tette közzé a világ legzöldebb városairól szóló legfrissebb indexét. A világ leglátogatottabb városait és kilenc zöld kritériumot elemezve a cég meghatározta a világ legzöldebb városait. Ezek a városok jó helyen állnak a következő szempontok szerint:
- Zöld területek
- Tömegközlekedés és kerékpáros infrastruktúra
- Helyi élelmiszertermelés és -piacok
- Megújuló energia és újrahasznosítási arányok
- Fogyasztási célok és éghajlati tervek
- Az egyszer használatos műanyagok tilalma
- Levegőminőség és szennyezés
- Hulladékpolitika
- Szállítással kapcsolatos CO₂-kibocsátás
- Megfizethetőség és megfizethetőség szintek
- Ökológiai gazdálkodás
- Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz való igazodás
Az elmúlt évtizedben sok város vezettet be klímatervet, betiltotta az egyszer használatos műanyagokat, jelentős elmozdulást tett a zéró hulladék, az újrahasznosíthatóság, a zöldebb városi területek és a megújuló energiák felé. Nézzük, melyik világváros hogy áll 2022-ben, és melyek a legzöldebb városok?
Bécs, Ausztria
A zöldterületek Bécs területének csaknem felét teszik ki, ez az arány magasabb, mint bármely más európai városban. Bécs magasra teszi a mércét a megőrzés, a körforgásos gazdálkodás, a szennyvízkezelés, a tiszta levegő és víz, valamint a tömegközlekedés terén is. A város 96%-os lakossági újrahasznosítási rátával büszkélkedhet és betiltották a műanyag zacskókat. Ha erre járunk, ne felejtsük el magunkkal vinni újrafelhasználható táskákat és szatyrokat, ha esetleg felkeresnénk a sok helyi piac egyikét.
Berlin, Németország
Berlin számos intézkedést hozott a tiszta levegő támogatása, a fosszilis tüzelőanyagoktól való megszabadulás, valamint a természetes zöldterületek kialakítása és fenntartása érdekében. A város lenyűgöző gyalogos és kerékpáros hálózattal rendelkezik, így az egyik leggyalogosabb-barát és legzöldebb város, ahol élni lehet. A tömegközlekedési rendszerekkel, például az U-bahn metrórendszerrel messze Berlinben van a legkevesebb egy főre jutó autó a német városok közül. Számos javító- és újrahasznosító központ, élelmiszermentő program, biogazdálkodási rendszer, de még egy egész áruház is található a fenntartható és etikus divatnak szentelve.
Madrid, Spanyolország
Madrid 300 000 fával büszkélkedhet – azaz minden 20 lakosra jut egy fa – 6400 hektárnyi zöldterületen. 2018. óta Madrid központja csak gyalogosan és tömegközlekedéssel érhető el. A személygépkocsik kiiktatásával 40%-kal csökkententették a károsanyag-kibocsátást, így ezt tartják Európa egyik legjelentősebb levegőminőség-javító erőfeszítésének. A város a fenntartható élelmiszer- és gazdálkodási rendszereket is felkarolta. Még legendás futballcsapatuk, a Real Madrid is együttműködött egy húsmentes farmmal a fenntarthatóbb, vegetáriánus étkezési szokások előmozdítása érdekében.
Curitiba, Brazília
A Brazília déli részén fekvő Curitiba fenntarthatósági erőfeszítéseit úgy alakították ki, hogy tiszteletben tartsák kultúráját és gazdag történelmét. Ezek mindenki számára elérhetőek, pénzügyi lehetőségektől függetlenül: a Környezetvédelmi Szabadegyetem például lehetővé teszi a gazdag és a gazdaságilag hátrányos helyzetű polgárok számára, hogy megismerjék a fenntartható életmódot. A polgárok élelmet és zsetonokat kapnak a város gyorsbuszrendszerébe, cserébe a lenyűgöző újrahasznosítási programban való résztvételért. Ami még külön említésre méltó, hogy a városban az 1970-es évek óta több mint 1,5 millió fát ültettek el, és 28 közparkot nyitottak.
Szingapúr
A városnak, államnak és nemzetnek egyaránt tekintett Szingapúr Ázsia legfenntarthatóbb városa. Több mint 50 évvel ezelőtt Szingapúr borzalmasan szennyezett volt, nem volt megfelelő higiénia, és magas volt a munkanélküliségi ráta. Felismerve, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a társadalmi vagy környezeti fenntarthatóság rovására, néhány évtized alatt a várost zöld metropolisszá alakították. A „City in Garden” néven ismert Szingapúr 50%-a zöldterület. Mivel a lakosság több mint 80%-a állami lakásokban él, Szingapúrnak lenyűgöző tervei vannak egy 42 000 otthonból álló öko „okos” város felépítésére. Ez nemcsak több embernek adhat otthont, hanem megőrzi a zöldterületeket, figyelembe veszi a jövőbeni éghajlatváltozási trendeket, és elősegíti a fenntartható közlekedést.
Stockholm, Svédország
Svédország az első ország a világon, amely 1967-ben elfogadta a környezetvédelmi törvényt. Fővárosában, Stockholmban a működés 100%-a megújuló energiával működik, a szilárd hulladék 99%-át újrahasznosítják, és a szállodák 80%-a rendelkezik harmadik fél által tanúsított fenntarthatósági tanúsítvánnyal. 2040-re a város célja, hogy teljesen fosszilis mentes és klímapozitív legyen. Ennek érdekében holisztikus megközelítést alkalmaznak, amely figyelembe veszi a közlekedést, a turizmust, a szállodákat és az éttermeket, miközben kielégíti a növekvő népesség igényeit.
Amszterdam, Hollandia
Ha van olyan város a világon, amelynek aggódnia kell az éghajlatváltozás miatt, az egyértelműen Amszterdam. Az egész város a tengerszint alatt fekszik, ami nem segít csillapítani az árvíztől való félelmeket, és mivel Amszterdam az ötvenes években már átélt egy árvízi tragédiát, a város 150 millió dolláros klímaalapot hozott létre. Így megvan a kellő motivációja, pénze és persze a megfelelő intézkedései is az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. Ez magában foglalja az olyan ambiciózus célokat, amelyek szerint a város káros gázkibocsátását 2030-ra 55%-kal, 2050-re pedig 95%-kal kívánják csökkenteni, és ekkorra már teljesen körforgásossá (tehát semmi egyszeri felhasználásúvá) kívánják tenni őket. A következő évtizedben vízi és közúti szállításukban is nagymértékben csökkenteti fogják a károsanyagkibocsátást. Az amszterdami lakosoknak egyénileg is nagyon fontos a környezet, és ők maguk is számos pozitív hatást fejtenek ki, amit a kerékpárosok sokasága is bizonyít.
Washington D.C., Egyesült Államok
2019-ben a legnépesebb amerikai városok egyike sem haladt az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése felé, és 2021-ben az Egyesült Államok legtöbb állama még mindig nem a jó úton halad. Ennek ellenére egyes városok jobban teljesítenek: San Francisco, Seattle és New York mellett Washington D.C. vezeti az Egyesült Államok legzöldebb városainak listáját. Ez volt az egyik első olyan világváros, amely magas minősítést kapott a LEED-tanúsítvánnyal rendelkező épületek tekintetében, és itt található az egyik legnagyobb önkormányzati napenergia projekt, és a Clean Energy DC Act (100%-ban megújuló energia 2032-re) az egyik legagresszívabb az Egyesült Államokban. Ezeken túl Washington az egészségügy, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, a szegénység csökkentése, a tiszta víz, a körforgásos gazdálkodás, az éghajlat-politika, a fenntarthatósági kötelezettségvállalások és a szárazföldi élet megőrzése terén is jól teljesít.
A világ legzöldebb városainak listája gyakran változik, és folyamatosan bővül. Mindegy, hogy környezetbarát városban élünk, egy olyanban, amely valószínűleg soha nem kerül fel a listára, vagy egy vidéki kisvárosban, a zöldülésből mindannyian kivehetjük a részünket. Ezek a városok rengeteg bevált gyakorlatot kínálnak, amelyeket más városok is – mérettől függetlenül – alkalmazhatnak, olyan megoldások bevezetésével, amelyek egy-két éve még elképzelhetetlenek voltak.
