A közösségi médiában megjelenő képeink manipulálásához már megannyi filter áll rendelkezésünkre. A feljavított látvány sokaknak annyira tetszik, hogy a valóságban is szeretnének úgy kinézni, mint a szerkesztett képeken. Ám vannak olyanok, akik képesek emiatt még plasztikai sebészhez is fordulni. A Snapchaten elérhető filterekről kapta ez a fajta testképzavar a Snapchat-diszmorfia elnevezést.
Manipulált valóság
A telefonunkkal elkészített fényképeknél filterek sokasága áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy feljavítsuk a látványt. Az arcunkra simább bőrt varázsolhatunk, eltüntethetjük a bőrhibákat, megnagyobbíthatjuk a szemünket, az orrunk és állunk formáján is alakíthatunk. Darázsderekat és áhított mellméretet is varázsolhat magára az ember. Az arcszépítő és testmanipuláló funkció használata azonban a saját énképünkre, önértékelésünkre is hatással van. Egy vágyott külső utáni erőteljes sóvárgást is generálhatnak a filterezések.
Bármilyen megdöbbentően is hangzik, a filterek használata nem maradt meg az online világ terében. Egyre többen keresik fel ugyanis a plasztikai sebészeket azzal, hogy szeretnének hasonlítani a Snapchaten vagy az Instagramon található filterek által megszerkesztett portréikhoz, képeikhez. Innen ered a Snapchat-diszmorfia jelenségének a neve.
Önmagunk feljavított verziója
A Snapchat-diszmorfia fogalmával először Dr. Zacher Gábor Mindennapi függőségeink 2. című könyvében találkoztam. Ő azt írja, hogy a Snapchat filtere segítségével készült kép nem a valóságot mutatja, hanem az ideális állapotot, s erre sok fiatal szeretne hasonlítani. A diszmorfia szót is megmagyarázza: a görög alaki elváltozás kifejezésből ered. Erről a könyvről ebben a cikkben részletesebben is olvashatsz: Függőségek
A Snapchat-diszmorfia jelenséget először a plasztikai sebészek ismerték fel 2017-ben. Közülük is az elsők között volt Dr. Tijion Esho, angol sebész A szépészeti beavatkozásokra szakosodott orvos észrevette, hogy egyre többen keresik fel őt a szerkesztett portrékkal, szelfikkel. Egyre több kollégája számolt be hasonló megkeresésekről, ami után többen is elkezdtek foglalkozni ezzel a jelenséggel. Ami különösen aggasztó, hogy a fiatalabb korosztály is érintett, leginkább a lányok.
Lájkvadászat
Az online térben, a közösségi médiában a népszerűség és az elismerés lájkokban, szívecskékben mérhető. A sok kedves visszajelzés az önértékelésre is pozitívan hat, mi több, a lájkvadászat addiktív is. A kitett képek alatt látható lájkok számának nézegetése függőséget is okozhat.
A filterekkel átrajzolt arc irreális elvárásokat is eredményez. A neten látható profilkép sokszor megközelítőleg sem a valóságot tükrözi. Így feszültséget szül az emberben, hiszen szeretné magát a tükörben is olyannak látni, mint az Instagram profiljában. Plasztikai sebészek is megállapították, hogy akik gyakrabban használják a közösségi médiát, nagyobb hajlandóságot mutathatnak kozmetikai beavatkozásokra, szépészeti műtétekre.
Az Instagram és Facebook emoji-paradicsomában érvényesülni vágyókon nagy a nyomás, mert rengeteg arc nélküli kritikus hang is gyalulja az önérzetet és az önbecslést. A kamaszok, serdülők ráadásul a legérzékenyebb időszakukban szembesülhetnek azzal, hogy egyes felületeken a népszerűséget a makulátlan, tökéletes szépség hozza meg.
Mivel egy új generációs jelenségről van szó, a leginkább veszélyeztetett korosztály (Z és Alfa generáció) megfelelő edukációja és a lehetséges veszélyekre való felkészítése fontos. A test elfogadásáról, a vágyott én megjelenítésének helyén kezeléséről, a belső értékek fontosságáról családon belül is érdemes beszélni. A testképzavarral való szembenézéshez pedig szakember segítségét is igénybe kell venni.
Ezeket a cikkeinket is ajánljuk:
