Kerülj képbe Charlie Chaplin munkásságával!

-

A legtöbben valószínűleg csak közvetve, fotókról, utalásokról ismerik Charlie Chaplin alakját, pedig némafilmjeinek humora nem avult el, ráadásul a filmek barátságosan rövidek.

A hányattatott sorsú kisember karakterének megalkotásánál elég volt saját gyermekkorára visszaemlékeznie. Szülei mindketten kabaréénekesek voltak. Charlie Chaplin 1889. április 16-án született. Édesapja nem sokkal később elhagyta a családot megelégelve felesége sorozatos hűtlenségét. A férfi nem sokkal később belehalt az alkoholizmusba. A család anyagi helyzete az apa távozásával meglehetősen bizonytalanná vált. Az anyja nem tudta eltartani Charliet és a féltestvérét, Sidney-t.

Charlie Chaplin a csavargó figurájában
Charlie Chaplin a csavargó figurájában

A két kisfiú többször került árvaházba  hosszabb-rövidebb időre. Megismerték az éhezést és a szegénységet. Az édesanya végül elmegyógyintézetbe került, így Chaplin már gyerekként, mindössze tízévsen el kellett kezdenie dolgozni. Mutatványosokhoz állt be, majd Fred Karno Pantomimtársulatához szegődött. Chaplin az itteni színjátszást, komédiázást és akrobatikus mozgást sajátította el, ezek lettek a kelléktárának alapjai.

A Karno társulattal turnézva figyelt fel a férfira a Keystone filmstúdió. A stúdió vezetője, Mack Sennett remekül értett a komédiához. Az, akit ma Charlie Chaplinnel azonosítunk, a színész által megalkotott figura, a csavargó. Ezt a karaktert az első néhány filmes szerepe után találta ki 1914 táján. Az akkor 24 éves Chaplin a stúdió kelléktárában kutatott ruhák és inspiráció után. Amikor kilépett az ajtón már megvolt az ismert Chaplines külső, a toprongyos ruhák, a kalap és a fogkefebajusz és kacsázó mozgás. A figura azonnal sikert aratott a közönség körében, Chaplin azonban nem volt elégedett a munkafolyamatokkal. A Sennett által diktált tempó nem hagyott időt arra, hogy dolgozzon a játékán és komikus stílusán. Rábeszélte a stúdióvezetőt, hogy rendezhesse a saját filmjeit. Szerződése lejártával pedig több stúdiónál is megfordult.

Charlie Chaplin 1921-ben
by Strauss-Peyton Studio, bromide print, circa 1920

1918-ban felépítette a saját súdióját, ahol a következő 33 évben forgatott. 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót a kor három másik sztárjával Mary Pickforddal, Douglas Fairbanksszal és D.W Griffith rendezővel. Filmjei töretlenül sikeresek voltak, Chaplinben azonban egyre inkább megfogalmazódott az igény, hogy a szórakoztatáson kívül társadalmi problémákat is megfogalmazzon a munkáiban. Ilyen igénnyel született például A diktátor.

Ráadásul a némafilmek egyik legnagyobb sztárja pontosan látta, hogy a hang megjelenésével átalakul a filmezés és nem biztos, hogy képes lesz majd alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. (A témában lásd az Ének az esőben) Két filmet is forgatott amolyan hibrid technikával, amikor már nem némafilmet készített, de még nem is hangosat. A Nagyvárosi fények és a Modern idők megpróbálták elkerülni a hang problematikáját úgy, hogy nem írt dialógusokat a történetbe, csupán zajok és zörejek szerepletek a hangsávban.

Charlie Chaplin - a csavargó
Charlie Chaplin – a csavargó

A társadalmi és politikai felhangok azonban az 1940-50-es évek kényes politikai légkörben nem számítottak egyértelműen kedvezőnek. Liberális nézetei, baloldali értelmiségiekkel fenntartott kapcsolatai és az amerikai állampolgárság visszautasítása gyanússá tette őt az FBI szemében. Amerikaellenes tevékenységgel vádolták és kommunista szimpatizánstnak tartották. Ilyen körülmények között nem dolgozhatott tovább Amerikában. Ezt az FBI is így gondolta: amikor Chaplin elutazott Londonba a Rivaldafény bemutatójára, visszavonatták a hazatérési engedélyét, így nem léphetett ismét az Egyesült Államokba. Élete hátralévő részét Európában töltötte. 1953-ban a svájci Vevey-be költözött családjával: negyedik feleségével, Oonával és nyolc gyermekével.

Chaplin és negyedik felesége, Oona és hat gyerekük 1961-ben
Chaplin és negyedik felesége, Oona és hat gyerekük 1961-ben

Magánélete – különösen mai szemmel – finoman szólva is pikáns volt. Valamennyi felesége tinédzser volt, mintha csupán Chaplin öregedett volna. Először 29 évesen házasodott, az akkor 17 éves Mildred Harris-t vette el. Majd a válás után 35 évesen állt újra oltár elé az akkor 16 éves Lita Grey-jel. Az újabb válás sem vette el a nősülési kedvét. Immár 47 évesen a 26 éves Paulette Goddard lett a harmadik felesége. 54 évesen találta meg életre szóló társát a szintén mindössze 17 éves Oona O’Neill (Oona Chaplin) személyében, akivel nyolc közös gyerekük született. A férfinak négy feleségétől összesen 11 gyermeke született.

A filmezést egészen az 1977 karácsony napján bekövetkezett haláláig folytatta, de korábbi sikereit nem sikerült megismételnie. Utolsó éveiben erőt vett rajta az aggodalom, hogy halála után elfelejtkeznek róla. Emiatt engedélyezte a csavargó-figura használatát különféle hirdetésekben. Morbid módon bizonyosodott be, mennyire nem feledkeztek meg róla: 1978 március 3-án ellopták a holttestét a Corsier-Sur-Vevey temetőből. A rendőrségnek csak május 18-án sikerült a nyomára bukkannia.

Legismertebb filmjei:

A kölyök

(amerikai komédia, 68 perc, 1921)

Hogy mi kell egy filmsikerhez? A rosszmájú filmes mondás szerint egy cuki gyerek vagy egy kutya. Ez a recept már a filmgyártás hajnalán is így volt. Chaplin kis csavargója ezúttal egy gyerekkel az oldalán komédiázza ki magát a szegénység legmélyéről. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

 

Aranyláz

(amerikai burleszk, 96 perc, 1925)

A Vadnyugat hőskorában, a klondyke-i aranyásók közt játszódó történet Chaplin egyik klasszikusa. A zsemlék táncoltatása vagy a cipőevés jelenet mára azok számára is ismert, akik a filmet magát nem látták.

Nagyvárosi fények

(amerikai vígjáték, 83 perc, 1931)

A csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban, míg egy nap beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A gazdag mecénás azpnban csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből számos bonyadalom származik. A csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül.

 

Modern idők

(amerikai vígjáték, 87 perc, 1936)

Ironikus belegondolni, hogy már száz évvel ezelőtt a túlzott modernizáció miatt aggódtak az emberek – és mennyi minden történt azóta! Chaplin kisember figurája ebben a filmben a túlgépesített mindennapi élettel száll szembe. A szatirikus alkotásban Chaplin bekerül a modernkori pokolba: egy gyárba és végigjárja a modernkori pokol bugyrait. 1936-ban már létezett a hangosfilm, itt hallható először Chaplin hangja egy nonszensz dalban. A szakértők ezt a filmet tartják “az utolsó nagy némafilm-komédiának”.

A diktátor

(amerikai vígjáték, 120 perc, 1940)

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. A kettős szerepet játszó író-rendező nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. A diktátor elé tartott görbetükör mit sem vesztett aktualitásából. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg.

 

További cikkeinkért kattints ide:

A legjobb, munkáról szóló filmek

Filmek, amiktől vissza akarsz ülni az iskolapadba – vagy örülsz, hogy már nem kell!

 

Képzelt férfiak, akikkel szívesen randiznánk

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!