Túszopera: Interaktív dráma a színpadon

-

Hatala Csenge kortárs író 2015-ben megjelent Hírzárlat c. könyvének színpadi változatát mutatták be idén szeptember végén a Trafó színpadán. Gryllus Samu interaktív kamara opera-játéka igazán egyedi újragondolása a hírhedt balassagyarmati túszdráma történetének, amely során a néző valóban úgy érezheti, részesévé válik a túszoperának.

Hatala Csenge 14 évesen kezdett el érdeklődni a szülővárosához köthető történet iránt, 17 évesen készítette az első interjúját egy egykori tússzal. Később megtalálta a többi lányt is, valamint az életben maradt túszejtőt, a testvére sírját, de meginterjúvolta a hatóságok képviselőit is.

Hatala Csenge dedikálja a Hírzárlat c. könyvét (Fotó: ©Széles Laura)

Olyanokkal is beszéltem, akik csak egy-két mondattal járultak hozzá a történethez. De ez nem számított, hiszen a lehető legtöbb részletre kíváncsi voltam. Beleszerettem a munkámba. Amikor Samu megkeresett, hogy kamaraoperát készítene a könyvemből, ugyanezt az elhivatottságot láttam a szemében, így boldogan adtam áldásomat a műre.” – nyilatkozta az író a darab bemutatóján.

Egy interaktív műfaj

A kamaraopera lényege, hogy kevés szereplővel tudják eljátszani az adott színpadi művet. Gryllus Samu túszoperája, azonban még ennél is tovább megy. Az énekesek és a zenekari előadók mellett a közönség is szerves részét képezik a darabnak.

A kiindulópont az volt, hogy megmutassam, egy diktatúra nem csupán egy gonosz diktátorból és az áldozatokból áll, akiket elnyom. A diktatórikus rendszer működéséhez nagyon sok és különböző szereplő kell. Egy masszív tömeg. – árulta el a kulisszatitkot Gryllus Samu. – A túszoperában a közönség adja ezt a heterogén csoportot. Ezáltal érzékelhetővé válik, hogy vannak, akik aktív szereplők, mások csupán szemlélődők a történések során. De a legfontosabb, hogy mindent együtt csinálunk. Minden együtt történik.

Gryllus Samu vezényel (Fotó: ©Hatala Csenge)

A darabban maga Gryllus vezényel mind a zenekarnak, mind pedig a közönségnek egy különleges, ugyanakkor meglepően egyszerű jelnyelv használatával. A Soundpainting valósidejű kompozíciók létrehozására használható multidiszciplináris jelnyelv, melyet Walter Thompson fejlesztett ki. Az előadás során a vezénylő szemben áll egy csoporttal, melynek tagjai lehetnek zenészek, táncosok, színészek, de akár a közönség is, aki ily módon interaktívan tud bekapcsolódni az előadásba.

A jelszó: Szabadság

A túszopera olyan alapvető kérdésekre keresi választ, mint a szabadság megélése, a kontroll eltűrése és az egyéni felelősség megtalálása egy társadalmon belül. A nézőben felmerülhet az a kérdés, hogy a szabadságot vajon hogyan képesek maguk a darab szereplői megélni.

Részlet a Túszoperából (Fotó: ©Anca Melitta)

Nem beszélhetünk egyértelmű improvizációról. Sok minden rögzítve van, különösen a zenekar részéről. Az énekeseknek az idő, a ritmus és a hangerő rögzített kereteket adnak. Azonban a hangmagasságot és a hangszínt maguk alakítják ki szabadon.” – tette hozzá Gryllus. – Ugyanez az elv működik a nézők és a formáció többi tagja között is. Ezt úgy hívom, a különbözőség együttműködése.

A Túszopera következő előadására még egy picit várni kell. Az előadás szervezői, a bécsi MuPATh egyesület és a budapesti Pro Progressione a bemutató széria felvételével és rendkívül pozitív visszhangjának segítségével vágnak neki az újabb előadások megszervezésének.

Ajánljuk még:

Őrült utazásra hív a Radnóti Színház új kísérleti produkciója

 

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!