Kedvenc nyári témájú festményeink közül mutatunk be néhányat, és csodálatos videókat is láthatsz a cikkben.
Szinyei Merse Pál: Majális
Szinyei a maga útját járó festőművész volt, akinek több képét is értetlenség fogadta saját korában. A Majális a magyar festészet emblematikus alkotása, s bár csodálattal nézzük a képet, készítésének idején, 1873–ban közöny fogadta. Csak később, az 1896-ban a millenniumi kiállításon aratott a kép elsöprő sikert.
A festő önéletrajzában írja: „Magamat is ráfestettem a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. Bevallom, azon kritikusokra gondoltam, kiknek képem nem fog tetszeni.”
Egészen meglepően hangozhat, hogy a kép a belőle áradó könnyedség ellenére hosszú műtermi hónapok alatt készült, zárt térben. A májusi fényt és levegőt a művész csak elképzelte.
Májusi hangulat sugárzik a képből, a nyár elejének öröme. A vidám társaság úgy terül el a füvön, mintha virágok volnának. További érdekesség még, hogy az árnyat adó fa nem jelenik meg a képen.
Szinyei Merse Pál: Hinta
Szinyei Münchenben készítette ezt a vázlatot 1869-ben, amelynek alapján egy műkereskedő megrendelte az ezen alapuló nagy képet. A plen-air (szabadban) festés, a napfényt, a tárgyakat körülvevő atmoszférát is érzékeltető ábrázolás a francia impresszionisták törekvéseivel egy időben, de tőlük függetlenül jutott érvényre Szinyei Merse Pál korai alkotásaiban. A színek és fények harmóniájával kísérletező festő kezdeményezését ugyanúgy kigúnyolták, mint az impresszionistákét, ezt a képét egyik kollégája „divatkép”-nek nevezte. Szinyei ugyanis nem kosztümökben vagy népviseletben jelenítette meg önfeledten beszélgető alakjait. Ez a kritika elvette a festő kedvét az alkotástól, a nagyobb változatot el sem készítette. (A kép ismert még Nyaralók, Kertben, Hintázók címmel is.)
Később a művet Rippl-Rónai Józsefnek ajándékozta egy japán fametszetért cserébe. Mondhatjuk, hogy A hinta báját Rippl-Rónai fedezte fel. A korai impresszionista kép végül magyar származású, Münchenben élő műgyűjtő, Nemes Marcell hagyatékából került elő. A Magyar Nemzeti Galéria itt ír róla részletesen: mng.hu/szinyei-es-a-magyar-impresszionizmus
Vincent van Gogh: Csillagos éj
Van Gogh a vibráló, lüktető, hullámzó vonalak mestere volt, aki az életét is hevesen, lüktetve élte. Zaklatottsága és betegségei is közrejátszhattak abban, hogy ennyire felismerhető, egyedi, sajátos technikával és látásmóddal örökítette meg az őt körülvevő tárgyakat, tájakat. A posztimpresszionista, holland festő harminchat éves korában önként bevonult kezelésre a Saint-Paul-de-Mausike elmegyógyintézetbe, Saint-Rémy-de-Provance-ba. Csúnya, de érzékletes szóval élve tébolydába vonult. Tébolyító is volt számára a bezártság, de alkotott szakadatlan tovább. Az intézményben közel egy évet töltött, életműve sok jelentős darabját itt alkotta. Itt festette meg a Csillagos éj képét is.
A magányos vidék búzamezőkkel, szőlőskertekkel és olajbogyó-ültetvényekkel volt körülvéve. Ezek mind ihletadó motívumok lettek az epilepsziás rohamokkal, hallucinációkkal küzdő festőzseni számára.
A Csillagos éj (1889) egy éjszakai tájkép csillagos égbolttal, ciprusfával, falu látképével, a háttérben hegyekkel. A képen a felhők örvénylő formálja uralja az égboltot. Az égbolton végsőkig feszített, kozmikus drámai esemény játszódik le. Óriási csillagok fénykoszorúja szakítja át a misztikus éjszakát. A Hold mintha egyesült volna a Nappal. A horizonton széles fénysáv húzódik, talán a Tejút.
Ez az izgatott látomás annyira népszerű lett, hogy határidőnaplókon, jegyzetfüzeteken, táskákon is megjelenik. Egészen izgalmas elmerengeni azon, hogy mit szólna hozzá a sokat gyötrődő, sikertelen művész, ha látná, hogy most mekkora érdeklődés veszi körül képeit.
Van Gogh másik kedvenc, és kimeríthetetlen lehetőségekkel kecsegtető témája a napraforgó volt. Nevével és személyiségével olyannyira összeforrt ez a motívum, hogy a temetésén a ravatalt barátai napraforgókkal borították el.
Ebben a videóban életre kel a festmény:
Pierre-Auguste Renoir: Az evezősök reggelije
Renoir az impresszionista festészet egyik legnagyobb és legismertebb alakja, aki az élet boldogsággal teli pillanatait ragadta meg. Képein vidám táncot járnak a nap sugarai. Megfestett figurái közt izgalmas a testbeszéd, az emberi kapcsolatok finom árnyalatait érhetjük tetten a csoportképeket nézve.
Az evezősök reggelije című (1881) képét is érdemes tüzetesebben megvizsgálni. Fülledt nyári levegő, ételillat és a testek finom kipárolgása: ilyesmik juthatnak eszünkbe a képet nézve. Szinte halljuk a nyüzsgést, a poharak koccanását, a széklábak nyikorgását.
A kép magyar címe kapcsán is megemlíthetünk egy érdekességet: a festmény címe francia nyelven: Le déjeuner des cannotiers,a déjeuner ebédet jelent. Ennek ellenére a legtöbb magyar nyelvű forrásban a reggelit említő címen található.
Az asztalon látható ételek, borok, a terítő gyűrődése mind nagyon életszerű. Az elkapott jelenetet leginkább azonban a szemek keltik életre. Ha jól megfigyeljük, nincs találkozó tekintet. A képhez állítólag a festő barátai álltak modellt, akárcsak a Bál a Moulin de la Galette-ben festményéhez.
A derűlátó festő, aki a női test bűvöletében alkotott-Renoir csodálatos világa című cikkünkben részletesebben olvashatsz az alkotóról.
Claude Monet: Pipacsvirágzás
Monet is a szabadban festés elkötelezett híve volt. Impresszió, a felkelő nap (1872). festménye az impresszionizmus névadója lett. Az impresszionizmus kezdetben afféle gúnynév volt, a befejezetlenség érzetét keltő, hétköznapi eseményeket megörökítő képekkel ugyanis nem tudtak mit kezdeni a kritikusok.
Az érzéki benyomásokat rögzítő festőóriás tavirózsák ezreit örökítette meg vásznain, de a pipacsokat is festményei tárgyává tette. A vibráló színek előtt állva szinte életre kelnek a pipacsmezőn sétáló figurák, akik a művész felesége és fia. A kép 1873-ban Argenteuil-ben készült, jelenleg a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményében található. A kép a Monet akkori lakóhelye közelében található tájat örökíti meg.
Vannak festmények, amik különféle használati tárgyakon köszönnek vissza, és nagyon népszerűek, ahogyan azt van Gogh festményei kapcsán is említettük. Monet képe alá az eső elől is bebújhatunk, íme egy esernyő a Pipacsvirgázással.
Fontos: Sajnos tény, hogy a képernyő nem adja vissza a képek valós árnyalatait!
Itt pedig animálva is láthatsz pár Monet festményt, nekünk nagyon tetszenek:
Ezeket a cikkeinket is nézd meg:
A derűlátó festő, aki a női test bűvöletében alkotott-Renoir csodálatos világa
