Létezik barátság kutyák között?

-

Az egyik kutyát az teszi boldoggá, ha gazdájával egy jó nagyot sétálhat, a másik labdázni szeret, a harmadik pedig egy igazi partiarc, aki lelkesen rohan oda a többi kutyához, hogy egy hatalmasat játszhasson. Mindig élmény nézni, ahogyan kutyánk önfeledten játszik társaival, és néha tényleg olyan érzésünk van, mintha bizonyos kutyák barátok lennének. A kutyák egymás közötti viselkedéséről és a kutyabarátságokról Vékony Kata etológussal beszélgettünk.

– A kutyák olyan sokfélék, akárcsak mi emberek. Az ő viselkedésüket alapvetően mi határozza meg?

– Nagyon sok minden, egészen a genetikai hatásoktól kezdve, az anyaméhben a kutyát érő prenatális hatásokon, a születés után az elválasztásig tartó anyai törődésen át, hogy hányan voltak az alomban, fiú vagy lánytestvérei voltak-e. De ugyanígy az is, hogy milyen volt az elválasztás, közvetlenül előtte és utána milyen hatások érték, foglalkoztak-e a korai szocializációjával. Ezeken túl a kutya későbbi, kölyökkori szocializációja, a gazda, mint ember hatása is nagyon sokban befolyásolja, ahogy a gazda általa választott kiképzési módszer is. Ezek mind együttesen alakítják ki a felnőtt viselkedésének egészét. És ehhez még hozzájön az is, hogy aznap milyen hangulatban van a kutya, hányan morogtak rá, stb.

– Nekem ebből egészen úgy tűnik, hogy a kutyagyerek nagyon sokban hasonlít az embergyerekhez…

– Nem szeretem, amikor egy az egyben megfeleltetjük, de gyakorlatilag arról van szó, hogy ugyanúgy, mint az emberek, a kutyák is végig mennek ugyanazon a fejlődési útvonalon, csak egy kicsit máshogy, és ugyanúgy egész élete során alakul a kutya viselkedése is. A kutya a felnőtt korában is képes új kötődést kialakítani, új emberrel, ez más állatra nem jellemző. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a kötődést aszimmetrikus kapcsolatként fogjuk fel (legalábbis az etológiában). Szoros kapcsolat lehet két fél között szimmetrikus is (pl. egy párkapcsolat), amit mindenféle faj felnőtt egyedei akár újra és újra létrehozni. Viszont, amikor a kutya felnőtt lesz és eléri a teljes szociális és szexuális érettséget, a felnőtt állat még mindig függőségi viszonyban marad a gazdával, szemben a felnőtt gyerekekkel.

kutya-barátság
Fotó: Xan Griffin/unsplash.com

– Beszélhetünk kutyák között hasonló baráti kapcsolatokról, mint az emberek között?

– Az emberek közötti barátsághoz nem nagyon értek, de arról mindenképp beszélhetünk, hogy a kutyák is képesek egymás között szoros kapcsolatot kialakítani. Ezt a különböző közös élmények befolyásolják, javítják vagy elrontják. Azok a kutyák, akik korábban már játszottak együtt, azok legközelebb is sokat fognak együtt játszani, míg azokkal, akikkel először találkoznak – legyen bármennyire is szimpatikusak egymásnak – csak rövidebb ideig. Ez egy nagyon érdekes dolog, hogy a korábbi élmény – már játszottam ezzel a kutyával – mennyire meghatározó. Volt egy kutatás, ahol kutyanapközibe járó kutyákat tanulmányoztak. Eredetileg az ideiglenes csoportban kialakuló rangsort keresték, de rengeteg barátságot erősítő interakciót találtak közöttük. A legtöbb kötődést erősítő kommunikációs jel egyes kölyökkori viselkedésekhez hasonlít, azok módosulata. A kutatók megfigyelték, hogy nagyon sok olyan interakció volt a kutyák között, ami nem arra utalt, hogy rangsorilag hogyan állnak, hanem sokkal inkább a barátságra utaló jelek voltak.

– Vagyis a rangsor a kutyáknál nem is olyan fontos, mint gondolnánk?

– De, nagyon fontos, csak nem úgy, ahogy mi azt gondolni szoktuk. Ha kívülről ránézünk egy kutyacsoportra, meg tudjuk figyelni a kialakult rangsort, de ha megpróbáljuk belülről, az egyes kutyák szintjén nézni, akkor az vesszük észre, hogy a kutyákat nem az hajtja, hogy ki akar a „főnök” lenni, hanem az erőforrások, mondjuk egy pihenőhely. Egymás között ezt kommunikációs jelzésekkel intézik el.  Két kutya között mi emberek ezeket az interakciókat és a következetes kimeneteik által létrejött rendszert tudjuk rangsorként megfigyelni, de belülről a kutyák arra gondolnak, hogy: „én szeretném ezt a fekhelyet, ezért elküldöm a Morzsit, de a Buksit nem, mert nagyobb és erősebb nálam, úgyhogy inkább elmegyek én.” Vagyis a kutyának van egy motivációja, hogy ő szeretne valamit és vannak interakciói a többi kutyával, aminek konzisztens a kimenetele, ezért meg tudják tanulni, hogy melyik kutyával hogyan kell kommunikálni, és akkor békében tudnak élni egymás mellett. Szóval a kutyák nem gondolkoznak hierarchiában és státuszokban, a kompetíciók és egyéb interakciók eredményei azonban kialakítják az engedek vagy engedsz rendszert, ami akár absztrakt rangsorként is leírható – számunkra…

kutya-fut-barát
Fotó: pixabay.com

– Ahogy figyelem a saját kutyámat és a barátait játék közben, sokszor látom, hogy a nagy rohanás vagy birkózás után megállnak néhány percre, majd szó nélkül szinte egyszerre újrakezdik. Hogyan kommunikálják le ezt egymás között vagy működik köztük valamiféle telepátiához hasonló dolog?

– A kutyáknál is ezekből az elemekből épül fel a kommunikáció, de mivel ők emberi környezetből jönnek, egy jel nem jel. Oké, hogy csóvál, de vajon lazán csóvál vagy mindjárt felrobban, mert annyira izgatott? Egyszerre kell nézni a fül és szemtartást is és akkor valószínűleg dekódolni tudjuk, hogy mit mond a kutya. Ezek nagyon apró különbségek, ezért is annyira nehéz megfejteni.

– Lehetnek egy kutyának emberi érzései?

– Az érzelmek nagyon széles skálán mozognak a kutyákánál is. Az alapérzelmek, mint az öröm vagy a szomorúság egyértelműen jelen vannak és egész jók vagyunk ezek dekódolásában. Viszont vannak olyan komplexebb érzelmek, amik az embernél csak kisgyerekkorban jelennek meg, és ezek jó részének létezését kutyáknál nem sikerült még alátámasztani, pedig sok viselkedéstesztet csinálnak erre vonatkozóan a kutyákkal. Erre a legismertebb példa a bűntudat, amelyet hajlamosak vagyunk rájuk sütni, ha bepisiltek vagy szétrágtak valamit a lakásban és utána „úgy” néznek. Erre vonatkozó kísérletekben azt találták, hogy ez inkább egy félelmi reakció a gazdának a mostani vagy egy korábbi viselkedésére.

Ezt a világ egyik legegyszerűbb vizsgálatával bizonyították: letettek valahova egy-két finom falatot, és meg kellett mondani a kutyának, hogy nem eheti meg, majd kiment a gazda. Amikor visszatért, azt mondták neki, hogy megette a kutya – függetlenül attól, hogy tényleg megette-e. Ha a gazda úgy reagált, akkor a kutya ezeket a bűntudatnak betudott jeleket mutatta a gazda felé. Ebből is látszik, hogy ez sokkal inkább egy reakció a gazda jelzéseire, mint egy érzés. A kutya meg tudja tanulni, hogy ha pisi van a sarokban, akkor a gazda mérges lesz, de a kutya nem akarja, hogy mérgesek legyünk rá. A másik érdekesség a féltékenység, amelyről a tudósok a mai napig vitatkoznak, hogy a mögöttes érzelem hasonló-e az emberéhez. Hasonló agyterületek aktiválódnak, de az ilyenkor aktiválódó agyterület nem csak a féltékenységgel köthető össze. Létezik azonban egy olyan negatív érzelem a kutyáknál, ami abból adódik, hogy fenyegetve érzi a kapcsolatát, ezért végül is hívhatjuk féltékenységnek.

Kutyakölyök-játék
Fotó: pixabay.com

– Mennyire fontosak a társas kapcsolatok a kutyák számára?

– Alapvetően nagyon fontosak a szociális kapcsolatok, hiszen a kutya úgy tudott életen maradni, hogy csoportban volt. Viszont az emberrel is több évezredes kapcsolata van, és így az ember az elsődleges szociális partnere. A gazda a legfontosabb kapcsolata, ehhez képest minden csak másodlagos. A kutya szociális kapcsolatait elsősorban a család elégíti ki, de a legtöbb kutyának jó, ha vannak kutyabarátai is. Azonban nem mindegyik kutyának alapvető igénye kutyatársaságba járni, valakinek sokkal többet ér egy hosszú erdei séta a gazdival. A játékot nagyon sokszor a jólét mérőjének mondják, főleg fiatal kutyáknál. Viszont – ami ennél sokkal fontosabb –, hogy a más kutyákkal való játék nem elégíti ki a kutya azon igényét, hogy a gazdájával játszhasson. A gazdával való játéknak létfontosságú szerepe van, olyannyira, hogy ritkább a szeparációs szorongás azok között a kutyák között, akikkel a gazdi tárgy nélküli – vagyis test a test elleni – játékot is játszik, mint amit a kutyák is játszanak egymás között.

– Vannak kutyák, akik meglátják egymást és azonnal játszani kezdenek, míg mások elkerülik egymást. Hogyan dől el, hogy egyik kutya szimpatikus-e a másiknak?

– Ahogy az embernél, úgy a kutyáknál is sok mindentől függhet, de a személyiséget is több kategória mentén lehet vizsgálni. Egy extrovertált kutya egy introvertált kutyának kisebb valószínűséggel lesz szimpatikus, de a szimpátia szempontjából az is számít, hogy például az első találkozásnál milyen napja van a kutyának. Ha jó, akkor lehet, hogy simán elviseli, hogy odarohan hozzá egy kutya és ráugrál, vagyis sokat számít az első találkozás élménye. A kutya mindenből tanul, ami történik vele és az élményekből asszociációk keletkeznek a fejében. Személyiség, viselkedés passzolás, játékstílus és ezen kívül még vagy 600 dolgon múlik, hogy két kutya szimpatikus-e egymásnak. Nekünk például nincs orrunk a szagjelekhez, amelyek az egészségi állapottól kezdve, a méretén és a belső állapotán át a stressz szintig rengeteg mindenről árulkodnak. Szóval nagyon sok tényező befolyásolja, hogy két kutya kapcsolata milyen.

kutya-barátság
Fotó: pixabay.com

– Sokszor látni, hogy vannak kutyák, akik szaglászás után azonnal önfeledten játszani kezdenek, míg másokkal elkerülik egymást és nem alakul ki semmiféle kapcsolat. Létezik valamiféle kémia közöttük?

– Akik oda se mennek egymáshoz, lehet, hogy egyszerűen nem szimpatikusak egymásnak. Akár csak ránézésre – például van, aki a nagyobb kutyákat nem szereti, vagy látták egymást játszani másokkal és az a stílus nem tetszett. Emellett, ha ismerik már egymást, ugyanoda járnak sétálni/bandázni, akkor lehet, hogy egymás által hagyott szagjelekből tudják, hogy ők nem passzolnak össze, de ugyanígy „testjelekkel” is lekommunikálhatták úgy, hogy nekünk az nem tűnt fel. De persze simán lehet, hogy egyszer lesz egy olyan nap, hogy nincs ott a többi haver és akkor egy jót tudnak játszani.

– Hogyan segíthetjük a kutyánk barátkozását, illetve azt, hogy minél felszabadultabb legyen társas kapcsolatai során?

– Ha azt akarom, hogy két kutya a lehető legjobb eséllyel jóban legyen, akkor az első találkozásnál érdemes figyelni arra, hogy szabadon mozoghassanak, ne érezzék maguk körül a helyet szűkösnek, például egy szűk előszoba adott esetben – akár még egymást ismerő kutyáknál is – konfliktushoz vezethet. Gazdiként olyan körülményeket kell biztosítanunk, hogy a kutyánk jól érezze magát. Szerencsére azon is tudunk segíteni, ha két kutya nem szereti egymást. Ilyenkor fontos, hogy a kutyánk a másik kutya jelenlétét pozitív dolgokhoz kösse, és minél több pozitív asszociációja legyen. Ha van egy rossz inger, akkor egy sokkal erősebb jóval próbáljuk összekötni a másik kutya látványát. Ez a klasszikus kondicionálás, amely sok türelmet és kitartást igényel. Ilyen esetekben nem a viselkedést nyomjuk el, hanem a hozzá tartozó motivációt változtatjuk meg. Azt nagyon fontos szem előtt tartani, hogy ha mondjuk az egyik kutya féltékeny, akkor nem arról van szó, hogy önző, hanem arról, hogy attól fél, fenyegetve van a gazdával való kapcsolata. Nagyon fontos, hogy ezt így lássuk, mert ha nem, akkor megmaradhat részünkről egy negatív érzés és az nem jó hosszútávon.

– Miből áll egy kutyabarátság? Csak játékból vagy mi mindent csinálhatnak még együtt?

– A játék az, amit a legjobban meg tudunk figyelni és a legjobban észrevesszük, de van, hogy póráz nélkül együtt mozognak, együtt szaglásznak, bóklásznak, és olyan is, hogy az egyik rendszeresen követi a másikat vagy együtt élő kutyáknál az együtt alvás is. A játék viszont annyira meghatározó lehet, hogy a kóborkutyáknál megfigyelték, hogy a többiek azt a kutyát követik leginkább, aki a legjátékosabb és akinek a legtöbb barátja van.

Ha tetszett ez a cikk, akkor itt további érdekes olvasnivalót találsz:

Egy jó barát a legjobb dolog, ami velünk történhet

 

 

 

 

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!