A héten ünnepeljük a magyar fotográfia napját! Ezen a területen is bőségesen van mire büszkének lennünk, hiszen számtalan tehetséges művészt találhatunk a nagyvilágban, és itthon is. Gyönyörű képek, pazar alkotások által az objektíven keresztül varázslatos a világ. Egy-egy kép által rácsodálkozhatunk arra,amit észre sem vettünk.
Nem is gondolnánk
A fényképezés technikai feltételeit, vagyis a fény optikai és kémiai hatását már korábban ismerték. A fényképezőgép őse, a camera obscura képalkotását már az arabok is feljegyezték, i. sz. 900 körül. Használata a 17. század óta széles körben elterjedt a művészek között. Az ezüstsók fényérzékenységét a 18. század elején fedezte fel Johann Heinrich Schulze német vegyész.
Fényképészet, fotó történelem
A fotográfia a 19. század elején kezdett el komolyra fordulni. Ennek oka egyszerűen a társadalmi igény megjelenése volt. Már nem a festményeken megjelenített múlt, hanem az emberek jelenének megörökítése vált érdekessé. A feltörekvő polgárság reális életszemlélete a valósághű ábrázolást kívánta meg. Ezt az igényt a fény felhasználásával készülő fényképek teljes mértékben kielégítették. Az újdonság beszivárgott a művészetek közé, és a hagyományos ábrázolási módokat – a festészetet, a szobrászatot – felváltotta a viszonylag rövid idő alatt elsajátítható optikai-vegyészeti eljárás, a fényképészet. A vegyi eljárás ismertetése 1839. augusztusában történt. Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányának köszönhetően ezt a napot tartják a fényképészet megszületésének. A francia kormány megvásárolta a felfedezésüket, és közzétették a technológiát, hogy a világon bárki foglalkozhasson a fényképezéssel.
Eleinte két lépcsőben történt a fényképek elkészítése. Az első fényképezőgépek egyszerű fadobozok voltak, amelyeknek egyetlen üvegdarabból csiszolt lencséi oly kevés fényt eresztettek a fényérzékeny lemezre, hogy a megvilágítási idő több percig tartott. Ez elég macerás volt, hiszen hosszú ideig kellett mozdulatlanul állni. A pácienseknél még merevítő eszközöket is használtak, hogy ne mozduljanak el.
Az első színes fotó
Az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwell készítette, 1861-ben. Ezek többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, melyet kézzel színeztek, utólag. Az első színes-filmet már 1907-ben forgalomba hozta a Kodak, mely az autokróm eljárásra épült. A színeket valósághűen visszaadó filmre, a színes fotográfia valódi megszületésére 1935-ig várni kellett, mikor a Kodak bevezette a piacra az előző évben kikísérletezett Kodachrome nevű filmjét.
A Magyar fotográfia napja
A magyar fotográfia napja augusztus 29-e. Az első alkalom volt 1840-ben, mikor nyilvános eseményen fotó készült. Ekkor a Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagy gyűlése volt. Vállas Antal rendes tag a nemzeti kaszinó Duna felé fekvő termeiben egybegyűlt társaságnak két képet készített. Ennek emlékére lett ez a nap a magyar fotózás ünnepe. A nagyközönség 1840. júliusában a Pesti műkiállításon láthatott valódi fény-képeket először.
Híres magyar származású fotósok: Robert Capa, André Kertész, Moholy Nagy László, Munkácsi Márton, Halász Gyula, Hoffmann Dezső, Stefan Lorant, Petzvál József, Máté Bence és még sokan mások tettek szert művészetükkel és tehetségükkel világhírnévre és díjakra.
Szipál Márton művésznevén: Martin S. Martin (1924. május 6. – 2016. április 26.) magyar-amerikai fotóművész, a hazai legnagyobbak közé tartozott. A fotózást Münchenben tanulta, 1942-ben tett mestervizsgát. 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1956-ban emigrált, az Amerikai Egyesült Államokba, ahol keresett fotós vált belőle. Hollywood-ban négy évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, többek között John Wayne-t, Tommy Lee Jones-t, Leslie Nielsent, Tracy Nelsont, Charlene Tiltont, Margaux Hemingway-t, Timothy Huttont, Priscilla Presley-t illetve Kareem Abdul-Jabbart. 1997-ben tért vissza Magyarországra, azóta itt élt, fotós újságok munkatársaként dolgozott és tanított.
Akikre most büszkék lehetünk
Koncz-Bisztricz Tamás. A magyar fiú a világ legjobb ifjú természetfotósa, és fiatal kora ellenére már háromszor elkápráztatta a világot. 2019-ben a Bird Photographer of the Year nemzetközi fotópályázatán ő nyerte el az Év Ifjú Madárfotósa címet, majd 2020-ban a világ Legjobb Ifjú Makrofotós -a címet zsebelte be, a Close-up Photographer of the Year elnevezésű versenyen.
A kortárs fotózás még sok hazai tehetséggel rendelkezik. Fontos megemlíteni Daróczi Csabát, Szabó Géza Attilát!
Manó Ház és a fotó
Ha valakit érdekel a fotózás világa el kell, hogy látogasson a Magyar Fotográfusok Házába, közismert nevén a – Mai Manó Ház -ba, 1065 Budapest, Nagymező utca 20. Rengeteg érdekesség, kiállítás várja az érdeklődőket. Aktualitásokról, eseményekről itt érdemes informálódni.
