Article Top Ad (AdSense)
Egy évvel ezelőtt beszéltünk először a koronavírusról Lisziewicz Julianna immunológussal, aki korábban az AIDS elleni küzdelemben ért el nemzetközi sikereket. Tavaly már a vírus elleni immunválaszok analízisével foglalkozott, és arra készült, hogy kutatásának tudományos eredményeit hamarosan közli egy nemzetközi szaklapban.
– Sikerült publikálnia a kutatás eredményeit?
– Hamarosan készen leszünk, éppen most írom a cikket. Már egy éve elkészítettem a vázlatát, de időközben javítottunk a módszereken és jobb eredményeink vannak. A tudományos kutatások hosszú időt igényelnek.
– Azt kutatták, hogy az embereknek milyen az immunválasza a koronavírusra, ki ellenálló erre a fertőzésre és ki nem?
– Igen. Mi egy genetikai elemzést végzünk és egy valószínűségi mutatót keresünk az egyén immunrendszerének ellenálló képességére. Egy szemléletes példát tudok erre mondani. Ha valakinek van a mellrák öröklődésre hajlamosító gén mutánsa, mint Angelina Jolie-nek, akkor nem biztos, hogy kialakul nála a betegség. Sőt, még az sem ad 100%-os biztonságot, ha leveszik a mellét, mert vannak olyan szerencsétlen nők, akiknél a leoperált emlő mellett fejlődik ki a rák. Az orvostudományban soha nincs 100 vagy 0 százalék, csak valószínűségek vannak. A koronavírus elleni vakcinákkal, mindenkit be kell oltani, még akkor is, ha valószínűleg tünet mentesen zajlana le a fertőzés. A kutatásunk konklúziója az, hogy minden ember immunrendszere különbözően reagál a koronavírus fertőzésre. Ezért kifejlesztettünk egy genetikai tesztet, ami megjósolja fertőzés elleni immunválasz erősségét és valószínű hatásosságát. Tehát, egy erős az immunrendszerű ember valószínűleg enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átvészeli a koronavírus fertőzést.
– Egy éve óvatos volt és úgy gondolta, hogy megvárja a vakcina hatását és csak utána oltatja be magát…
– Minden új vakcinánál előfordulhatnak olyan problémák, amiket nem lehet kideríteni egy 40 ezres klinikai vizsgálaton. Egy évvel ezelőtt még nem állt a rendelkezésemre elég adat ahhoz, hogy hosszabb távon jelentkező a mutáns vírusok ellen milyen a vakcinák hatásossága. Korábban már előfordult például a Dengue-láz elleni vakcinával, hogy egy mutáns vírus komolyabb betegséget okozott vakcinált emberekben. Tíz év tesztelés után a forgalomba került Dengue vakcinát azonnal visszavonták a piacról. Szerettem volna világosan látni, hogy a koronavírus elleni vakcináknak lehet e hasonló mellékhatása. Hogy ezt megtudjuk, egy új mutáns vírusnak kellett kijönnie. Mint immunológus, én sokkal jobban tudok magamra és a családomra vigyázni, mint azok az orvosok, akik beteg emberekkel dolgoznak. Mára már mi is be vagyunk oltva, háromszor.
– Úgy prognosztizálták a tudósok, orvosok, ha meglesz a nyájimmunitás, akkor megáll a vírus terjedése. Miért nem így alakult?
– Nem lesz nyájimmunitás. A gyermekbénulás vagy a fekete himlő elleni vakcina megakadályozzák a fertőzést, tehát, aki be van oltva, az nem kapja el a vírust. Így alakul ki a nyájimmunitás. De olyan vakcinák esetében, ami csak a betegséget tudja megakadályozni és nem a fertőzést, nem lehet nyájimmunitásról beszélni. Ez a vírus ide-oda ugrál, valószínűleg a denevérről ugrott át az emberre, és az emberek pedig meg tudják fertőzni az állatokat is.
– Az omikront mindenki el fogja kapni?
– Olyan vírus nincs, amit mindenki elkap! A mostani vakcinák nem is fognak attól megvédeni, hogy elkapjuk, csak attól, hogy ne betegedjünk meg súlyosan.
– Mi a véleménye a negyedik oltásról, ez szükséges?
– Az elsők között mondtam, hogy várjunk addig, amíg több eredmény születik. Utána azt hangsúlyoztam, hogy kell a harmadik oltás, mert kettő nem elég hatásos. Mára kiderült, hogy a harmadik oltás szükséges és hatásos. Most nincs szükség negyedik oltásra, mivel a jelenlegi vakcinák nem a mostani vírus ellen készültek. A mostani vírus már több mint 40 helyen megváltozott, ezért az oltások hatékonysága lecsökkent. Az Omikron ellen még gyengén hatásosak, és a következő mutáns ellen tovább gyengül a hatásosságuk. Most fejlesztenek oltást az Omikron ellen, de amire elkezdünk oltani, lezajlik az Omikron fertőzési hullám. Meglátjuk, hogy az új vakcinák következő variánsok ellen milyen hatást tudnak kifejteni. Például, Pfizer vakcina hatásossága 95% volt az 1. hullámban megjelent kínai vírus ellen, ám ma már kevesebb mint 50% az Omikronnal szemben. De hangsúlyozom, hogy 3. oltás még most is megvéd a kórházba kerüléstől: amerikai és olasz kollegáim mesélték, hogy a kórházakban kb. 23 szorosa az oltatlanok száma, tehát jelenleg az oltások életet mentenek!
-Ha lesz új vakcina, akkor az a mostaninak egy továbbfejlesztett változata lesz?
– Igen, ugyanakkor a fejlődés nem csak abba az irányba fog menni, hogy minden évben az új vírus elleni vakcinát megkapjuk, mint például az influenza ellen. Remélem lesz egy univerzális vakcina, ami megvéd a koronavírus veszélyes variánsai ellen is. De ezek a vakcinák tömegtermékek lesznek, azaz egy vakcina mindenkinek. A jövő vakcinái pedig személyre szabottak lesznek ezért hatékonyabbak és biztonságosabbak, mint a tömegtermékek. A személyre szabott vakcinák nem csak a betegséget fogják megelőzni, hanem a fertőzést is megakadályozzák. Én azon dolgozom, hogy a személyre szabott vakcinák néhány éven belül elérhetőek legyenek olyan beteg és idős emberek számára, akiknek az élete veszélyben még akkor is, ha a jelenlegi oltásokat már felvették.
-Ha immunológiai szempontból nézzük, miért nem védenek meg a jelenlegi vakcinák a fertőzéstől?
– Ennek két oka van. Minden vakcinát optimális antitestes immunválaszra fejlesztették. Az antitestek megfogják a vírust és megakadályozzák a sejtbe jutását, megfertőzését. Az antitesteknek hónapok alatt romlik a hatása. Az szerencse volt, hogy a vektor és az mRNS vakcinák nem csak antitestet csináltak, hanem úgynevezett T-sejtes immunválaszt is. Ezek a T-sejtek elpusztítják a megfertőzött sejteket. Az antitestekkel szemben, a T-sejtes immunválasz akár 17 évig hatásos lehet, amit másféle vírusfertőzésnél tanultuk meg. Tehát, azért tud hosszabb ideig egy Moderna vagy egy Pfizer vagy Astra Zeneca megvédeni a betegségtől, mert ezek T-sejtes immunválaszt is képesek csinálni. Mindkét fajta immunválasz fontos, és ha mindkettő van, akkor hatásosabb a vakcina. Az átalunk fejlesztett személyre szabott vakcinák olyan T-sejtes immunválaszt fognak csinálni, ami azonnal megöli a sejtet és a fertőzött sejt nem fog vírust termelni. Úgy gondolom, ha ezt a T-sejtes vonalat tovább tudjuk erősíteni, akkor a személyre szabott vakcina hosszú ideig meg tud védeni nem csak a betegségtől, hanem a fertőzéstől is. A személyre szabott vakcinákat már beoltott beteg és idős embereknek ajánljuk, akik mindennapi életét a koronavírus fertőzés veszélyezteti.
