Az emberek és állatok közötti csodálatos kötelék gyógyító hatását manapság már az egészségügyben is alkalmazzák. Számtalan fizikai vagy mentális beteg köszönheti jobb állapotát az állatterápia jótékony hatásainak: négylábú kedvenceinek segítenek az embereknek jobban megbirkózni egészségügyi problémáikkal, többek között a rákkal, különböző szívbetegségekkel vagy mentális rendellenességekkel. Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körbe. 

Mi ez?

Számos tanulmány kimutatta, hogy állatterápia csökkentheti a fájdalmat és a szorongást is. Gyakorlatban leginkább kórházakban, idős- és szociális otthonokban alkalmazzák, általában az ott lévő orvos megemlíti a hely terápiás programját. Ha a páciens érdeklődik, megszervezik, hogy egy terapeuta egy kiképzett négylábú társaságában meglátogassa. Az első foglalkozás általában 15 percig tart, ezalatt felteheti minden kérdését a folyamattal kapcsolatban és megismerkedhet a kiválasztott terápiás állattal is. Ezt követően elkezdődik a közös munka, amely akár több évet is igénybe vehet. Az érintettek már az első találkozás után azt nyilatkozták, hogy nagy mosollyal az arcukon köszöntek el a kutyáktól és sokkal optimistábbnak és energikusabbnak érezték magukat.

Általában az alábbi betegségekkel küzdőknek nyújthat nagy segítséget: 

• A rák kezelésében részesülő emberek
• Hosszútávú gondozási intézményekben élők (például idősotthon)
• Szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők
• Demenciában szenvedők
• Veteránoknál poszttraumás stressz betegségben
• Szorongó, mentális beteg emberek

Mióta alkalmazzák?

A módszer hivatalos neve állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy – AAT), a szakirodalomban ezt a kifejezést használják. Boris M. Levinson amerikai pszichiáter 1968-ban figyelt fel az állatterápia jótékony hatásaira. Súlyosan szellemi fogyatékos és szociális viselkedési zavarokkal küzdő, teljesen magukba zárkózott gyerekekkel foglalkozott. Egyszer kénytelen volt rendelőjébe magával vinni Jingles nevű retrieverét is.

„Aznap éppen egy olyan szociális viselkedési zavarral küzdő kisfiúval volt találkozója, akinek már egy hónapja sikertelenül próbálta elnyerni a bizalmát, és így képtelen volt a terápia érdemi részét elkezdeni. Nem kis meglepetésére azonban a kutya jelenléte segített a kontaktus kialakításában; a kis páciens odament a kutyához, simogatta, elkezdett hozzá beszélni, majd a kutyával kapcsolatos kérdései által a pszichológussal is szóba eredt, így sikerült terápiába vonni a gyermeket. Ezek után látott neki Levinson az új módszer kidolgozásához.” – olvasható az Országos Állatvédőrség Alapítvány oldalán.

A mozgásfejlesztésben fontos szerepet játszó lovak (terápiás lovaglás) mellett a legkülönbözőbb fejlesztési céllal végrehajtott foglalkozások „asszisztenseiként” elsősorban kutyák szerepelnek, hiszen kifinomult szociális, kommunikációs és együttműködési készségeik nagyban megkönnyíthetik a fejlesztési folyamatba való bevonásukat.

Kutyaterápia

A siker titka állat és beteg ember között, hogy a kutya nem ítélkezik. Előtte nem szégyelli magát a beteg vagy sérült páciens. Nincs kisebbségi érzése ezért könnyebben teremt kapcsolatot vele. A siker másik fele pedig és ez különösen a kutyákra érvényes: a magasan fejlett szociális érzék. Alkalmazkodik, de nem hagyja lerázni magát, sokszor erőszakosan is próbálja felvenni a kapcsolatot pl. az ölébe teszi a labdát és nem tágít tőle, bökdösi a tenyerét ezzel simogatásra ösztönözve a pácienst.

Hazai és külföldi kutatások is igazolják a velünk együtt élő állatok jótékony hatással vannak közérzetünkre. Bizonyos helyzetekben egy szeretett állat puszta jelenléte is gyógyerővel bír. Ha kutya és egészségügy, akkor elsősorban mindenki a vakvezető kutyákra gondol. A látássérült emberek körül valóban felbecsülhetetlen a kutyák segítő jelenléte, ám nem csak a látásukban korlátozottak élvezhetik a kutyák szerető, megnyugtató segítségét.
Kutyaterápia esetén jó tudni, hogy célzottabban lehet alkalmazni kiképzett ebeket terápiás munkára, hiszen a vezényszavakra reagáló kutyák azok, amelyek például a mozgásukban korlátozott gyerekek rehabilitációjában tudnak hatékonyan segíteni. Ugyanakkor más területen minden, fajtától, mérettől független kutya betölthet segítő szerepet, legyen a cél az értelmi képességek fejlesztése, lelki betegségek gyógyítása vagy a szociális éretlenségből fakadó hátrányok kiküszöbölése. Az autisták életminőségének javítására sok esetben vetnek be négylábúakat: remekül működik náluk a terápia.

Az Egyesült Államokban közel húszezer képzett „terápiás kutya” dolgozik rendszeresen, s az általuk ellátott személyek száma meghaladja a kétszázezer főt. És bár hazánkban csak néhány tucat terápiás kutya dolgozik, az EU országaiban mintegy öt–hatezer ilyen állatot tartanak nyilván, akik Európa-szerte a legkülönbözőbb terápiás programokban, például a mozgási, értelmi, érzelmi-akarati képességek fejlesztésében vagy az idősellátásban, illetve pszichoterápiás célok megvalósításában működnek közre.

Lovak a gyógyításban, azaz a hippoterápia

A sérült emberek terápiás lovagoltatása egyfajta gyógytorna is: a lovak hátának mozgása speciális módon mozgatja át a rajta ülőt és mozgásimpulzusokat küld a betegek medencéjén keresztül a gerincoszlopon át az agyig, ahol azt ingerelve mozgásválaszokat csalogat elő. Ez nagyon hatékony a kórosan csökkent izomtónusok esetén, újratanulható segítségével a mozgás és a járás, továbbá fejleszti a koordinációs képességet, és javítja az egyensúlyérzéket.

„Komplex módszernek tekinthető, mert egyszerre hat a neuoromotoros – idegrendszeri, szenzomotoros, érzékelő idegpályák, látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés – és a pszichomotoros területen, miközben sikerélményt ad, növeli az önbizalmat, arról nem is beszélve, hogy a ló és a páciens között kialakult érzelmi áramlás pozitív energiákkal tölti fel a beteget. Nagyon fontos azonban, hogy lovas terápiát csakis orvos diagnózisa alapján, képzett gyógytornász irányíthat.” – írja az állatvédőrség

Magyarországon is lehet?