Hogyan képzik ki a vakvezető kutyákat? – A Kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk

-

Segítenek a tájékozódásban, kikerülik az akadályokat és nem utolsósorban  fontos lelki támaszt is nyújtanak a látássérülteknek. Ők a csodálatos vakvezető kutyák, akik előtt minden év áprilisának utolsó szerdáján tisztelgünk egy világnappal – teljesen megérdemelten. Ennek alkalmából a MVGYOSZ Kutyakiképző Központjának vezetőjével, Schiff Mónikával beszélgettünk a kiképzési folyamatról és a központ tevékenységéről.

B COOL: Leginkább a labradorok és a golden retriverek élnek az emberek fejében, mint vakvezető kutyák. Milyen kutyafajták alkalmasak erre a segítő szerepre? Milyen tényezőkön múlik, hogy milyen kutyákat választanak ki a kiképzésre?

Schiff Mónika: Jelen pillanatban csak labrador retriever fajtával foglalkozunk, de nem zárjuk ki egy-egy fajta alkalmas egyedét sem. A labrador retriever könnyen tanítható, könnyen kerül kontaktusba emberrel, szívesen és örömmel dolgozik, megfelelő méretű és rövid szőre miatt könnyen ápolható. Jó idegrendszer és megfelelő egészségi állapot szükséges ahhoz, hogy egy kutya kiképzését elkezdjük.

– B COOL: A kutyák hogyan kerülnek az intézetükhöz és hol végzik a kiképzésüket?

Schiff Mónika: Saját labrador retriever tenyészetből nyerjük az almokat, amiket 8 hetes korukig a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezetőkutya-kiképző Központjának csepeli tenyész részlegén fejlesztünk. Ezután 8 hetes kortól önkéntes, látó családokhoz helyezzük ki ingergazdag környezetben való nevelésre a kölyköket, akik szoros szakmai felügyeletünk mellett nevelik a kutya 1 éves koráig őket. Kb. 1 éves korban kerülnek vissza hozzánk a kutyák megfigyelésre, majd kiképzésre.

A vakvezető kutyák egészen kicsi koruktól készülnek a segítő szerepre
A vakvezető kutyák egészen kicsi koruktól készülnek a segítő szerepre | Fotó: MVGYOSZ

– B COOL: Hogyan zajlik egy vakvezető kutya kiképzése? Milyen idős korától és mennyi ideig tart, illetve milyen folyamatokon kell keresztül mennie a kiválasztott kutyának?

Schiff Mónika: Kb. 1 éves korban 30 napos folyamatos megfigyelés során teszteljük az agressziójukat, félénkségüket, az ingerküszöbüket, reakciókat és teljes körű állat-egészségügyi vizsgálatra kerül sor. Az alkalmasnak nyilvánított kutyákkal elkezdjük az engedelmességi kiképzést. Ennek időtartama 30 nap. Ezalatt a kutyákat pórázon vezethetővé formáljuk, hogy megbízhatóan viselkedjenek, ne hagyják el kijelölt helyüket, amíg arra engedélyt nem kaptak, bármilyen elvonó inger jelentkezik is. Hívásra késedelem nélkül gazdájukhoz siessenek és azok előre nyújtott kezét megérintve jelezzék érkezésüket. Parancsra különböző testhelyzeteket vegyenek fel. Ennek a kiképzési szakasznak a végén vizsgát tesznek a kutyák.

“Sikeres vizsga után következik a vakvezetés technikájának tanítása. Ebben a szakaszban sajátítják el a kutyák a folyamatos haladást a járda közepén a vezetőhám enyhe húzásával, különböző irányokba fordulást; a járdaszélek megállással történő jelzését függetlenül a szintkülönbségtől; a szintkülönbségek megállással történő jelzését; az útjukba kerülő akadályok kerülését megfelelő oldaltávolság tartásával; a fejmagasságban és különböző egyéb magasságokban (bokától a vállig) jelentkező akadályok jelzését, kerülését (gödör, árok, sorompó, akna).”

E feladatok helyszíne kezdetben a tanpálya, később fokozatosan nehezedő utcai körülmények között folytatódik a kiképzés. A következő szakaszban a kutyák megtanulják a különböző célobjektumok felkeresését, jelzését, pl: zebra, lépcső, stb. megtalálását, a gazda számára egyértelmű jelzését, majd a járműre szállást, elhelyezkedést. A lecke továbbá a forgalmi kritikus távolság és az értelmes engedetlenség helyzeteinek felismerése és a megfelelő megoldás megtalálása.

A következő szakaszban fokozatosan emelkedő forgalmú közegbe visszük a gyakorlatokat. Ezt újabb vizsga követi, amely során az összes eddig tanult megoldásból számot adnak a kutyák és kiképzőik. Ezt követően behívjuk a kutyák leendő gazdáit, akikkel az egyedi igényeknek és körülményeknek megfelelően gyakorolunk tovább, felkészítve őket a Közlekedésbiztonsági vizsgára.

B COOL: Miben és az élet mely területein segíthet egy ilyen társ egy látássérült személynek?

Schiff Mónika: A vakvezetőkutya nem taxi, de a biztonságos közlekedésben segít gazdájának. Az útközben előforduló akadályokat megállással jelzi, vagy úgy kikerüli, hogy a gazda észre sem veszi. Ezenkívül objektumokat jelez be a gazda részére, mint pl. megálló, gyalogátkelőhely, ajtó, stb. Tájékozódni a gazdának kell tudni, ő irányítja a vakvezetőkutyáját. A kutya akadálytól akadályig biztonságosan vezeti a gazdáját. De nem csak ezekben a dolgokban nyújt óriási segítséget a vakvezetőkutya gazdája részére, hanem a jelenlétével, hűségével mentálisan is segít az élet terhei által megfáradt gazdinak a töltődésben. Segít a társadalomba való beilleszkedésben, pl: könnyebben jut munkához, mivel önállóságát segíti a vakvezetőkutya.

B COOL: Kik igényelhetnek vakvezetőkutya-társat magukat mellé és mi ennek a menete?

Schiff Mónika: Vakvezetőkutyát bármely látássérült személy igényelhet az MVGYOSZ-től – látásvesztésének fokozatától függetlenül – aki megfelelően képes önállóan és következetesen irányítani és gondozni egy vakvezetőkutyát. Az igényeket a www.mvgyosz.hu oldalról töltheti le egy jelentkező személy, vagy az MVGYOSZ megyei szervezeteitől is kérhet segítséget.

Vakvezető kutya kiképzése
Az MVGYOSZ oldalán minden információ megtalálható az igényléssel kapcsolatban | Fotó: MVGYOSZ

B COOL: Hogyan történik a vakvezető kutya és a gazda összeszoktatása? Mitől függ, hogy kinek melyik kiképzett eb kihez kerül? Van valamilyen előzetes összeszoktatási-fázis, ami például az örökbefogadott kutyáknál megfigyelhető?

Schiff Mónika: Miközben a gazdákat kiképezzük egy bentlakásos, egy hetes átadó tanfolyam keretén belül – gyakorlatban és elméletben egy magasan képzett kutya használatára – a kutyát hozzászoktatjuk az igénylő „gazda-státusz”-ához. Ehhez a kiképzőnek humán- és állatpszichológusi szerepkört is el kell látnia annak érdekében, hogy a kutya eddigi tudása kárt ne szenvedjen. Fontos, hogy megtanulja a leendő gazda, hogy a kutyát nem csak munkára kell használni, hanem biztosítani kell a megfelelő mennyiségű szabadidőt játékkal, a megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást is.

Ezután ideiglenesen kihelyezzük a gazda lakókörnyezetébe a kutyust. Ekkor mellérendelünk egy mozgástrénert, aki a Központ kiképzőjével együtt segít a gazdának és vakvezetőkutyájának a következő egy hónapban betanulni a különböző útvonalakat. Ezt az időszakot egy központi – a Magyar Terápiás Kutyák Szövetsége által levezetett – közlekedésbiztonsági vizsga zárja, amelyen a látássérült gazda és új társa teljesen önállóan vesz részt lakóhelyi környezetben.

B COOL: Egy remek kérdést találtam az oldaluk GYIK felületén, ami engem is mindig foglalkoztatott. Tehát, honnan tudja a vakvezető kutya, hogy átkelhet az úttesten? Hogy mikor szabad elindulnia?

Schiff Mónika: Pont ez a csavar a kérdésben, hogy NEM tudja a kutya. A kutya odavezeti parancsszóra a gyalogátkelőhelyhez a gazdáját, megállással jelzi a lelépőt és vár a gazda további parancsára. A gazdának kell eldöntenie, hogy mikor indíthatja tovább a vakvezetőkutyáját. Ezt előzetesen tiflopedagógustól tanulhatja meg a gazda, hogy hogyan kell a hallására támaszkodva megállapítani, mikor szabad az út előtte. Sokat segít, hogy egyre több helyen ad hangjelzést a jelzőlámpa. De segítségül lehet hívni a járókelőket is.

“Jelen tudományos állás szerint a kutyák csak a sárga és kék árnyalatait látják – viccesen azt szoktam mondani, hogy tehát az Ukrán zászlót felismerik vagy szívesen vásárolnak az IKEÁban 🙂 – így nem is segíthetnek a jelzőlámpa színének megállapításában. a vakvezetőkutya vezényszótól vezényszóig dolgozik.”

Vakvezető kutya
A kutyák nem tudják felismerni a jelzőlámpa színeit | Fotó: NLC

B COOL: Jelenleg mennyi vakvezető kutya áll rendelkezésre? Elegendő forrásuk és lehetőségük van arra, hogy mindenkinek jusson egy ilyen segítő társ, akinek szüksége van rá?

Schiff Mónika: Az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központja 1978-as fennállása óta közel 1000 vakvezetőkutyát adott át igénylőknek, jelenleg 80 gazda-vakvezetőkutya párost követünk nyomon az Utógondozási Programunk részeként. Ebben a pillanat 73 igénylőnk van, ez a szám hétről-hétre változik. Igyekszünk, hogy minél hamarabb juthassanak díjmentesen egy magasan képzett vakvezetőkutyához. A Vakok Szövetségének kb. 3,5 millió forintjába kerül egy vakvezetőkutya kiképzése.

B COOL: Hogyan és formában támogathatjuk ezt a kivételesen fontos munkát, amit a Vakvezetőkutya-kiképző Központ végez? Milyen felületeken követhetjük a tevékenységüket?

Schiff Mónika: Köszönjük mindenkinek a támogatást!

Fókuszban a kutyák! Ingyenes Gazdijogsi program indul kutyatartóknak

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!