Morfiumfüggőségét próbálta legyőzni John Stith Pemberton gyógyszerész, a világhírű ital feltalálója. Így kezdődött a Coca-Cola története, később pedig már nem gyógyszerként, hanem üdítőitalként kezdték forgalmazni és minden idők egyik leghíresebb brandjévé vált.
John Stith Pemberton szabadalma
Kevesen tudják, hogy a világhírű üdítőt eredetileg gyógyszerként alkalmazták, végül egészen más irányt vett a felhasználása. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola feltalálójaként és a The Coca-Cola Company alapítójaként vált ismertté. 1865-ban Pemberton mellkasi sérülést szenvedett egy háborúban. Nagy fájdalmait morfiummal próbálta enyhíteni, nem sok időn belül rá is szokott a szerre.
Egy évvel később a függőség már teljesen elhatalmasodott rajta – ahogy ez sok veteránra jellemző volt ebben az időben – ezért vegyészként elkezdett olyan fájdalomcsillapítókkal kísérletezni, amik alternatívaként szolgálhattak a morfium helyett. A kóla előfutáraként ismert első receptje, melynek a Pemberton’s French Wine Coca nevet adta. Alkotóelemei közé tartozik a kokacserje, a kóladió kivonat és a damiána is. Gyakorlatilag a bor és a kokain csökkentett hatúanyagú keverékét szerette volna létrehozni ezzel.
Depresszió és levertség? A megoldás: Coca-Cola
Pemberton gyógyszerét először olyan nőknek hirdették, akik súlyos levertség gyötört. Ebben a korszakban sokan voltak azok a háborús veteránok is, akik depresszióban szenvedtek, közülük is sokan fogyasztották a Coca-Cola előfutárát.
„A kész elegyet a depressziótól, kábítószerfüggőségtől, alkoholizmustől szenvedő lakosság körében az alábbi szöveggel hirdették: az ital előnyösen hat azon nők és mindenki más számára, akiknek a mozgásszegény munkájuk idegrendszeri kimerültséget okoz, akik gyomor-, vagy emésztőrendszeri problémákkal küzdenek, vagy azoknak, akik csak egy kis szellemi felfrissülésre, vagy egy kellemes, tiszta, stimuláló elegyre vágynak”
Coca-Cola – végül kivonták belőle az alkoholt
1886-ban az Egyesült Államokban elfogadtak egy olyan törvényjavaslatot, ami az alkohollal szembeni mértékletességet népszerűsítette, Pemberton emiatt kénytelen volt megalkotni a French Wine Coca alkoholmentes verzióját.
Ebben Willis E. Venable gyógyszertár tulajdonos volt segítségére, együtt tökéletesítették a receptet. Az alkohol kivonása után a fő alapanyagokat szénsavas vízzel vegyítették, így született meg a karamell-színű Coca-Cola. Pemberton ezután céget alapított, és szabadalmát nem gyógyszerként, hanem üdítőitalként árulta tovább. 1886. május 8-án az atlantai Jacobs gyógyszertárban adtak el először Coca-Colát, poharanként 5 centért.
Coca-Cola – honnan ered a név?
Az ital neve egyértelműen a két fő összetevőre, a kóladióra és a kokacserjére utal. Akkoriban a gyógyszereknél divatos volt alliteratív elnevezést használni, ez is közrejátszott a végső döntésben. Frank Mason Robinson nem csak a név, de az ikonikus logó ötletgazdája is volt egyben – úgy gondolta, a két C betű jól mutat majd a reklámokban.
A kokacserje tartalom miatt a közbeszédben elindult egy negatív fennhang az üdítővel kapcsolatban: kifogásolták, hogy droggal küzd a drogfüggőség ellen, ezért a The Coca-Cola Company közleményt adott ki, miszerint a kokacserje hatása kis mennyiségben nem egyezik meg a tiszta kokain hatásaival, tehát a nevet nem érdemes ilyen formában értelmezni, csak a játékos alliteráció miatt került a Coca a megnevezésbe.
Pemberton később a kimerültség ellenszereként reklámozta a terméket, ami nyugtató hatással van az idegrendszerre. Fejfájás, migrén, emésztési zavarok – de még impotencia esetén is ajánlották a fogyasztását.
„Finom, frissítő, felvidító, és élénkítő – olvashattuk a reklámban”
Szegényen és betegen halt meg
Nem sokkal később a Coca-Cola világuralomra tett szert az üdítőital-piacon. Pemberton azonban továbbra is morfiumfüggőséggel küzdött, ez pedig nem kevés pénzét emésztette fel. A nagy siker ellenére rendkívül eladósott, végső kétségbeesésében pedig eladta az cég nagy részét atlantai ügyfeleinek, másik részét pedig fiának ajándékozta. Fia megismételte édesapja sorsát, függőségei és adósságai miatt üzletrésze hasonló sorsa jutott: 1888-ban a Coca-Cola teljesen kikerült a Pemberton család kezéből.
Pemberton függőségétől sosem tudott megszabadulni. A gyógyszerésznél 1888-ban gyomorrákot diagnosztizáltak, nem sokkal később augusztusban pedig távozott az élők sorából. Fia még megpróbálta visszaszerezni apja örökségét, végül 6 évvel később ő is meghalt, a cég részvényeit pedig felvásárolta Asa G. Candler.
A titkos recept
Pemberton eredeti receptje szerint egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kellett keverni. A gyógyszerész halála után Candler megújította az arányokat, és csak tizedannyi kokalevél került a sziruphoz. 1900 után pedig a kokain mennyisége mikroszkopikus méretűvé csökkent, a Coca-Cola pedig régóta narkotikum-mentes kokaleveleket használ a kólaszirup gyártásához. A 21. századi receptet hét lakat alatt őrzi a vállalat.
Alkoholizmus, drogfüggőség – Hogyan válik valaki szenvedélybeteggé?
