Gyorsuló jégolvadás, emelkedő tengerszint, egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek: a klímaváltozás ebben a pillanatban is zajlik és a szakértők nyugtalanító képet festenek le az elkövetkezendő időszakról. Az egyértelmű, hogy globális összefogásra van szükség korunk egyik legnagyobb kihívásával szemben. Viszont a következő megdöbbentő tények hatására akár már ma változtathatunk az életmódunkon és tehetünk valamit egyénileg is bolygónk állapotáért.
Felmelegedés, klímaváltozás?
Többféle kifejezés hallható Földünk állapotával kapcsolatban, először is tisztázzuk, melyik mit jelent pontosan. A NASA meghatározása szerint a globális felmelegedés a bolygó hőmérsékletének folyamatos növekedésére utal, míg a klímaváltozás kifejezés magában foglalja a globális felmelegedést, de a bolygónkkal zajló változások szélesebb körére utal. Klímavészhelyzetet pedig általában szélsőséges időjárási körülmények hatására – például hőségriadó vagy hatalmas széllökések – hirdetnek ki a kormányok.
A könnyebb megértés érdekében fontos átlátnunk, hogyan hatnak egymásra ezek a folyamatok. A Csendes-óceán vízének melegedése táplálja az ottani tájfunokat, amelyekből egyre több fordul elő a területen. Ezért több eső is esik és a szélsőséges időjárás pedig több kárt okoz a Föld élővilágának. De az egyre melegebb hőmérséklet elmozdítja az Antarktisz és a sarkvidékek jégtömbjeit is, ezáltal lassan megemelkedik a tengerszint és egyre több áradásra számíthatunk. Nem beszélve az ottani élővilágról, akiknek lakóhelye is veszélybe kerül ettől. Tisztán látható, hogy a Földön minden kölcsönhatásban áll egymással, ezért kollektív odafigyelés szükséges a helyzet javulásához.
1. Melegszik a helyzet
Az elmúlt 100 évben a Föld átlagos hőmérséklete 1 °C-kal emelkedett a NASA adatai szerint. Talán a mindennapi életünk során nem észlelhetünk nagy különbséget, mégis már ennyi is jelentős hatással van a bolygóra. Még inkább aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi 5 év zsinórban a valaha mért legmelegebbnek számít. A 2015-ös, 2016-os, 2017-es és 2018-as években volt a legmagasabb hőmérséklet 1880 óta, és 2019 újabb rekordévnek számít. „Az elmúlt négy évben a felmelegedés mértéke minden eddigi várakozást felülmúlt.” – jelentette ki Petteri Taalas, a WMO (Meteorológiai Világszervezet) főtitkára egyik sajtóközleményében.
2. Olvad a jég – árvízveszély
A globális felmelegedés egyik legismertebb hatása, hogy a sarkvidékeken a jégtömbök és a gleccserek olvadnak. 1910-ben az Egyesült Államokban található Glacier Nemzeti Parkot körülbelül 150 gleccser töltötte meg. Amikor ezeket 2017-ben újraszámolták, ez a szám 26-ra (!) csökkent. Az olvadó jég a tengerszint emelkedését okozza, és egyre inkább megnehezíti a területen élők életét. És sajnos nem lesz jobb a helyzet: az előrejelzések szerint az átlagos tengerszint várhatóan még a század vége előtt fél és másfél méter közötti mértékben emelkedik meg. Ennek hatása lesz a világ számos országában, különösen az alacsony fekvésű területeken, ahol nagy az árvízkárosodás veszélye. (idetartoznak Írország egyes részei is).
3. Tényleg a mi hibánk
A szakemberek egyértelműen az emberi tevékenységet, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását tekintik a klímaváltozás domináns okának. A BBC News cikke szerint az emberek által okozott globális üvegházhatású gázkibocsátások 11 százaléka az erdőirtásoknak köszönhető, és körülbelül ugyanennyi írható a közlekedés (autók, buszok stb.) számlájára is. Szintén szomorú adat, hogy a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 50%-a a népesség leggazdagabb 10%-ának köszönhető. A globális felmelegedés mégis túlnyomórészt a legszegényebbeket érinti, az egyre melegebb éghajlat miatt a fejlődő országokban több tizmillióan válnak menekültté és kényszerülnek elhagyni otthonukat. A világ népességének 11 százaléka, azaz 800 millió ember jelenleg is ki van téve az éghajlatváltozás más hatásainak például aszályok, áradások, kánikulák vagy egyéb extrém időjárási események formájában.
4. A Föld egyes részei már a század végén víz alá kerülhetnek
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, angolul: Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban jött létre, hogy összegyűjtse és értékelje a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos bizonyítékokat. Azóta riasztó klímamodellek sorozatát gyártotta. Az egyik ilyen modell alapján a bolygó jégtakarójának legnagyobb része a század végére megolvad és ez visszafordíthatatlan következményekkel jár majd: beleértve az olyan erős áradásokat, amelyek akár egész városokat elnyelhetnek.
5. A természet a megoldás, mégis irtjuk
A természet védelme egy jobb bolygót jelent a jövő generációi számára. A trópusi erdők hihetetlenül hatékonyan tárolják a szén-dioxidot, ezzel segítségünkre lehetnek a felmelegedés csökkentésében. Épp ezért a fákat és az erdőket „szénelnyelőnek” is nevezik, mert növekedésük során megkötik a szén-dioxidot, így pedig kevesebb kerül a légkörünkbe. Amikor az emberek kivágják az esőerdőket, vagy ha azokat tűzvész pusztítja el, akkor pedig ellentétes hatással számolhatunk: nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel a légkörbe. Ez hozzájárul az üvegházhatáshoz és növeli a CO2 koncentrációt, még inkább felmelegítve ezzel a Földet. Ez alapján nem kérdés, hogy nekünk sokkal nagyobb szükségünk van az erdőkre, mint fordítva…
6. Fajok a kihalás szélén, szigetek tünhetnek el
A világ társadalmai egyre nehezebben tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Már korábban is taglaltuk, hogy ennek nehézségeit inkább a hátrányos helyzetű közösségek érzik. A part menti területek érzékenyek lesznek a tengerszint emelkedésére, és néhány veszélyeztetett szigetország, mint például a Maldív-szigetek, akár teljesen eltűnhet.
A felmelegedés a Föld élővilágára is kihat, a fajok nagy része fokozott kihalási kockázattal nézhet szembe. Például a növények nagyrésze nem tud lépést tartani az éghajlatváltozás jelenlegi ütemével és elmozdulni sem számára kedvezőbb helyszínre. A legtöbb kisemlős és édesvízi puhatestű sem éli túl, ha továbbra is így halad a felmelegedés. A békáktól is elbúcsúzhatunk, mivel az összes kétéltű felét a kihalás veszélye fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. Szakértők szerint a század közepére a Földön található összes faj 30-50 százaléka eltűnik. Elég sokkoló előrejelzés…
7. Már csak 10 évünk van
A klímaváltozás legsúlyosabb következményei 2030-ig visszafordíthatatlanok lehetnek. Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete (IPCC) 2018. évi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy csak tizenkét évünk van arra, hogy megakadályozzuk a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit. A 2020-as évből ugye már csak két hónap múlva van hátra – tehát a következő 10 évben felére kell csökkenteni a globális szén-dioxid-szennyezést, hogy elkerüljük bolygónk katasztrofális, visszafordíthatatlan károsodását.
„Elpazaroltuk azt a három évtizedet, mióta a tudósok először figyelmeztettek minket arra, hogy az éghajlatunk veszélyes módon változik” – mondta Bill McKibben környezetvédő az Earth Day Network-nek.
A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége, mindenki kiveheti a részét a Földünk védelméért vívott küzdelemben. Bolygónk egészségére csak akkor lehet hatásunk, ha most cselekszünk. Kevesebb repülő- és autóhasználat, felelős fogyasztási szokások kialakítása, a műanyag lehető legkevesebb alkalmazása, minél több növényi alapú étel fogyasztása. Ezekkel már tettünk is valamit a klímavészhelyzet elkerüléséért.
