20 érdekes tény Albert Einstein életéből

A Nobel díjas tudós, aki 1879. március 14-én Németországban látta meg a napvilágot négy éves koráig nem tudott beszélni. Albert Einstein mégis a világ legemlékezetesebb elméleti fizikusa és minden idők egyik legnagyobb gondolkodója.

1955. április 18-án bekövetkezett halálának évfordulóján ezzel a néhány érdekfeszítő és olykor furcsa ténnyel szeretnénk megemlékezni a zseniális tudósról, akit a Time magazin korábban az évszázad emberének választott.

• Einstein a családja szerint groteszk módon túlméretes fejjel született, de az orvosnak sikerült meggyőznie a szülőket arról, hogy a teste majd hozzánő a fejéhez. Gyerekkorában nagyon aggódtak a szülei, mert négy éves koriáig nem beszélt, de aztán az egyik vacsora alkalmával megtört a jég, és a kis Albert így szólt: „Túl forró a leves.” Majd amikor megkérdezték, hogy eddig miért nem beszélt, azt felelte: „Idáig minden rendben volt.”
• Amikor ötéves korában beteg volt, édesapájától kapott egy iránytűt. Ez inspirálta, hogy a tudományok felé forduljon.
• Einstein tehetséges hegedűművész volt. Ötéves korában kezdett zenét tanulni, de igazán akkor szeretett bele a zenébe, amikor 13 éves korában felfedezte Mozart hegedűszonátáit. A hegedű ezután is az egyik legnagyobb szenvedélye volt, saját hangszerét Linának nevezte el.

• Soha nem szerette a hajvágást és utált zoknit hordani, – még akkor sem vett fel, amikor Roosevelt elnököt látogatta meg a Fehér Házban.
• 1896-ban követte szüleit Olaszországba, de dezertálással vádolták volna, ha nem jelentkezik németországi hadkötelezettségre. A katonai szolgálat elkerülése érdekében 17 éves korában lemondott német állampolgárságáról. Viszont kénytelen volt visszaszerzni állampolgárságát, amikor 1921-ben esküt tett a Porosz Tudományos Akadémia tagjaként.
• Tévhit, hogy valaha is megbukott volna matematikából. Tény, hogy tizenhat évesen nem sikerült a felvételi vizsgája a zürichi Szövetségi Politechnikumba, de csak azért, mert nehézségei voltak a nem tudományos tantárgyakkal, különösen a francia nyelvvel. Következő évben aztán sikeres felvételi vizsgát tett.
• 1905-ben Albert Einstein írnokként dolgozott a svájci Bern Szabadalmi Hivatalában. Az ekkor 26 éves férfi csak nemrég nyújtotta be doktori disszertációját a Zürichi Egyetemre. Keményen dolgozott, hogy egyetlen év alatt négy munkát  is beadjon, amelyek végül a tudomány világát a feje tetejére állították (az egyik teória a relativitáselmélet volt…) Ezért nevezik 1905-öt Annus Mirabilisnek, vagyis a csodák évének. A fizikus a következő néhány évet utazással, beszédekkel és díjak begyűjtésével töltötte. 1921-ben egyik alapítója volt a Jeruzsálemi Héber Egyetemnek, és még ugyanebben az évben Nobel díjat kapott a „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért.”

• 1903-ban a lány szüleinek tiltakozása ellenére feleségül vette egy volt osztálytársát, Mileva Maric-ot. Amikor a házasság tönkrement, az együttmaradás érdekében Einstein megfogalmazott egy szabálylistát. Elvárta, hogy Mileva a szobalánya legyen, ugyanakkor kikötötte, hogy a nő cserébe ne várjon tőle szeretetet vagy figyelmet. Mileva néhány hónap múlva elhagyta, de a válókeresetet csak 5 évvel később adta be. A közelmúltban felfedezett levelek azt mutatják, hogy a szintén fizikus Mileva, jelentősen hozzájárult férje úttörő munkájához. A párnak egyébként 1902-ben kislánya született, akit örökbeadtak, majd két fiú: 1904-ben Hans Albert és 1910-ben Eduard.
• Amint elvált feleségétől romantikus kapcsolatba került unokatestvérével, Elsa Löwenthallal, aki rajongott érte. Volt amikor ajtónállóként ijesztette el a kéretlen látogatókat.
• Korábbi tanítványával, Szilárd Leóval 1926-ban olyan abszorpciós hűtőszekrényt terveztek, amelyben nem voltak mozgó alkatrészek és működéséhez nem volt szükség áramra sem. A hűtőszekrényt végül soha árulták…

• Einstein pacifista és zsidó volt, így amikor Hitler hatalomra került Németországban, úgy döntött, hogy kivándorol az Egyesült Államokba, és soha nem tért vissza szülőföldjére. Sokat levelezett Sigmund Freuddal „Miért a háború” címmel.
• Az FBI 1932. decemberében nyitotta meg az első aktáját Albert Einsteinről. Halálakor az anyag 1427 oldalas volt. Az akkori igazgató J. Edgar Hoover komolyan gyanakodott Einsteinre, és azt hitte, hogy szélsőséges radikális és kommunista.
• 1939. augusztusában Szilárd Leó ösztönzésére levelet küldött az Egyesült Államok elnökének, mert attól tartottak, hogy Németország atombomba előállítását tervezi. Ez vezetett később a Manhattan-tervhez, amelynek köszönhetően megszületett az atombomba, amelyet híres egyenlete az E = mc2 elméletileg lehetővé tett.
• A második világháború vége felé Einsteinnek szenvedélyes viszonya volt Margarita Konenkovával, aki nem csak zseniális tudós volt, de orosz kém is. Az affér 1945-ben ért véget, amikor a nő férjével visszatér Moszkvába. Konenkovának állítólag az volt a feladata, hogy megismerje és befolyásolja az amerikai atomprogramot, és azt az utasítást kapta, hogy közel kerüljön J. Robert Oppenheimerhez, és minél többet megtudjon a Manhattan-tervről.
• Imádott vitorlázni. Hajóját Tinefnek hívták, amely héberül annyit tesz, mint értéktelen vagy szemét, és amely tökéletesen leírta vitorlázási képességeit. Nem hogy pocsék tengerész volt, de még úszni sem tudott.
• 1951-ben, miközben barátaival egy partiról hazafele indult, egy fotós odament hozzá és  megkérte, hogy mosolyogjon egyet a fotó kedvéért. De Einstein fáradt volt, így mosoly helyett nyelvet nyújtott. Szerencsére a fotósnak sikerült megörökíteni a pillanatot…

Fotó: flickr.com

• 1952-ben majdnem elnök lett, amikor felajánlották neki Izrael elnöki posztját, de képzetlenségére hivatkozva udvariasan elutasította az ajánlatot.
• Amikor két nappal a halála előtt kórházba került, az orvosok műtétet javasoltak, de Einstein elutasította. Úgy gondolta, hogy az élet mesterséges meghosszabbítása ízléstelen. 1955. április 18-án hunyt el.
• Halála után Dr. Thomas Harvey, aki mindenképpen meg akarta vizsgálni Einstein agyát, a család tudta nélkül eltávolította. Az orvos aztán évtizedeken keresztül befőttesüvegben tartotta az agy konzervált darabjait, amelyeket egy almaboros dobozban tárolt philadelphiai laboratóriumának alagsorában egy sörhűtő alatt. Ma a philadelphiai Mutter Múzeumban egyébként bárki megtekintheti.
• 1999-ben kimutatták, hogy Einstein agya összességében kisebb volt, mint az átlag, viszont a falcsonti (parietális) lebenyek a normálisnál 15 %-kal szélesebbek voltak. Ezek azok a területek, amelyek a matematikai képességekhez, valamint a térlátáshoz kapcsolódnak. Ez lehet, hogy megmagyaráz egy-két dolgot….

Ha tetszett, olvasd el ezt is:

A legfiatalabb Nobel-díjas 1 dollárért adta el életmentő találmányát