Valóban eltűntek a hideg és havas telek?

-

Hazánk éghajlatának szerves része a hideg és a havazás, ami elsősorban a téli hónapokban jelentkezik, de nem ritkán ősszel és tavasszal is jelentkezik.

Ma már mindenki tapasztalja, hogy az elmúlt évtizedekben jóval enyhébbek lettek a telek, kevesebb hó hullik decemberben, januárban és februárban, de egyre gyakrabban a húsvéti ünnep alatt vannak fagyok és havazások. Hasonlóan az idei szezonhoz, évről-évre egyre többször dőlnek meg a téli hőmérsékleti melegrekordok is.

Az elmúlt 10-15 éveben, főként a hónélküli teleken gyakran felmerül az emberekben az a kérdés, hogy régen hidegebbek voltak a telek, többször esett a hó, és a nagyobb havazások sem voltak ritkák?! Vajon ezek az állítások mennyire valósak? Tényleg lassan eltűnik a tél hazánkból?Ez már egyértelműen a régiónkban egyre intenzívebbé váló felmelegedésnek és a klímaváltozásnak köszönhető?

Magyarországon az 1961-1990-es átlagokhoz képest minden hónap melegebb volt az 1991–2020-as időszakban. A januárok középhőmérséklete 1,51 oC-kal emelkedett, a februároké 0,66 oC-kal, míg a decembereké 0,41 oC-kal. A három téli hónap középhőmérséklete összességében 0,78 oC-kal haladta meg 1991-2020 között az 1961-1990 közötti klímanormált. 1880 óta ilyen jelentős három évtizedes hőmérséklet-emelkedés nem fordult elő korábban.

havi téli középhőmérsékletek1. ábra A havi téli középhőmérsékletek országos átlagai 1961-1990 és 1991-2020 között. Adatok forrása: Országos Meteorológiai Szolgálat és saját homogenizált adatok.

A Kárpát-medence egyik sajátossága a téli hideg légpárna. Hideg légpárnás helyzetek októbertől márciusig bármikor kialakulhatnak. Hideg légpárna kialakulásának kedvez, ha az alsó 1000 méteres légrétegben gyenge a légmozgás, éjszaka kevés felhő következtében erősen lehűl a levegő, vagy ha a korábban érkezett hidegebb levegő fölé a magasban több °C-kal melegebb levegő áramlik. Szintén kedvező feltétel az is, ha az alsó szintek nedvességviszonyai kedveznek a párásság, illetve a köd kialakulásának. Hideglégpárnás időjárási helyzetek nélkül a téli hónapok középhőmérséklete valószínűleg jelentősebb emelkedést mutatna. Úgy is mondhatnánk, hogy a beszorult hideg levegő sok esetben javítja a Kárpát-medence felmelegedésének statisztikáját.

A hőmérséklet intenzív emelkedése miatt csökkentek a téli napok, a fagyos napok, a zord napok és a havas napok, de nem csak nálunk, hanem Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában is.

fagyos napok (adott nap a legalacsonyabb hőmérséklet nem emelkedik 0 oC fölé) száma 1901 óta évi ~115-120 napról 65-70 napra csökkent Magyarországon. Területi eloszlásban, az Északi-középhegységben, az Alföldön és Délnyugaton csökkent legjelentősebben, de a fővárosban és a Kisalföldön is visszaesett a számuk szignifikánsan. Nincs olyan forgatókönyv a 21. századra vetítve mely azt mutatná, hogy megállna ez a folyamat, sőt a pesszimista forgatókönyvek szerint évtizedenként további gyorsuló ütemben 5-6 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma.

zord napok – amikor -10 °C alatti napi minimumhőmérséklet jegyezhetünk fel – számában csökkenés látható, de statisztikailag nem jelentős az elmúlt 30 évben. Egy-egy hidegebb napra vagy periódusra az elmúlt 10 évből is találunk példát. Ilyen 2017 januárja, amikor hét egymást követő napon maradt -10 °C alatt a minimumhőmérséklet, de ha hosszútávon nézzük 1901 és 2020 között, akkor már látható az a tendencia, hogy egyre kevesebb ideig és inkább már csak a tél második felében csökken több napig -10 °C alá a minimumhőmérséklet.

Az extrém zord napok száma (-15 °C alatti napi minimumhőmérsékletet jegyzünk fel) jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, van olyan kistájunk (pl. Hetés, Ikva-sík, Kelet-Ormánság), ahol az elmúlt 10-15 évben összesen 2-3 nap erejéig csökkent csak -15 oC alá a minimumhőmérséklet. Ehhez képest az 1901-2000 közötti időszak éves átlaga 3-5 nap.

A következő két-három évtizedben további 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma, mely már komoly károkat fog okozni hazánknak, különösen a mezőgazdaságnak. Ugyanis, ha a szükséges hidegmennyiség tartósan elmarad a kórokozók (gombák, baktériumok, vírusok, rovarok, bogarak, rágcsálók) szelektálódása sem történik meg, mely évről-évre egyre jelentősebb anyagi károkat fog okozni az agrárszektornak, nem beszélve a termés mennyiségének és minőségének romlásáról. A fagyhiány miatt növekedni fognak a belvízes időszakok is, a mai belvízzel veszélyeztetett termőterületek aránya akár 25-45 százalékkal is növekedhet az évszázad közepéig.

Az elmúlt három évtizedben nemcsak télen, de késő ősszel és kora tavasszal március elején is csökkenés figyelhető meg a fagyos napok számában. Azonban a tavaszi fagyok száma növekedett, különösen áprilisban. A tavaszi fagy azért jelent komoly problémát a mezőgazdaságnak, mivel ilyenkor a növények már átlépnek a fagyérzékeny periódusba, azaz a nyugalmi- és a kényszernyugalmi időszak után megindul a nedvkeringés, majd a rügykipattanás és a virágzás. Ekkor már az is komoly fagykárokat eredményez, ha a hőmérséklet mindössze egy-két század oC-kal esik negatív tartományba. A Zalai, a Somlói és a Soproni borvidéken a borszőlők rügyei már 7-8 nappal korábban kipattannak, de hasonló jelenség figyelhető meg a korai cseresznye, meggy, a kajszi és az alma fajtáknál.

Hazánkban a fagykárok 68-70 százaléka tavasszal fordul elő. A legtöbb klímaforgatókönyv szerint az évszázad közepéig tovább emelkedhet a tavaszi fagyok okozta károk mértéke, ennek egyik fő oka a klíma megváltozása és a tenyészidőszak kezdetének korábbi időpontra eltolódása.

A talajban élő gombák, baktériumok, rovarok, férgek, lárvák, pajorok eltérő mértékben viselik el a 0 °C alatti hőmérsékletet. Bizonyos talajban élő kártevők rövid ideig túlélhetik a fagypont alatti hőmérsékletet, de általában fagypont alatt elpusztulnak. Ezért nem mindegy, hogy egész nap fagypont alatt marad a levegő hőmérséklete, vagy csak a hajnali órákban fagy. Amennyiben napközben is 0 oC alatt marad hőmérséklet téli napról beszélünk. A téli napok számában nagy változékonyságot láthatunk tájegységenként az elmúlt 30 évet illetően. Az országos átlag 22 nap, melynek száma lassan csökkent az elmúlt 30 évben.  Északkelet-Magyarországon 2-3-szor nagyobb az esélye téli napnak, mint Délnyugat-Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a legtöbb téli nap az 1984/1985-ös télen volt. Ekkor 52 napot nem emelkedett 0 °C fölé a maximumhőmérséklet, míg a legkevesebbet az 1974/75-ös (2 nap) és a 2021/2022-es (6 nap) teleken.

A három téli hónap közül a hideg elmaradása egyértelműen a decemberekben mutatkozik leginkább. A csökkenés a téli és a fagyos napok számában is szignifikáns az év 12. hónapjában. A 2010 előtti évtizedekben átlagosan 6-7 téli nap fordult elő hazánkban, ám 2011-2021-re már csak három olyan nap volt decemberben, amikor a maximumhőmérséklet sem emelkedett 0 °C fölé.

Látványosan csökkent a havazások száma hazánkban az elmúlt 10-15 évben, fokozatosan ~15-17 napról ~9-10 napra. A legtöbb havazás általában Északkeleten és középhegységeinkben fordul elő, ugyanakkor itt történt a legnagyobb mértékű változás is az elmúlt 30 év alatt, közel 35 százalékkal csökkent a havas napok száma.

havazás Magyarországon2. ábra Azon napok száma, amikor havazott az országban 1991 és 2021 között, 18 OMSZ és 4 magán állomás adata alapján.

Az elmúlt bő egy évtizedben a legjelentősebb hómennyiség vesztést Zala, Vas és Somogy megyében tapasztalhatjuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy míg korábban a mediterrán ciklonok erre a régióra nagymennyiségű havat szórtak, a növekvő hőmérséklet és a hideglevegő hiánya miatt, ez a térség is egyre inkább folyékony halmazállapotban jut a téli nagymennyiségű csapadékhoz.

A hótakarós napok (a talajt hó borítja) száma releváns tényező, mivel a hó, olvadásakor, lassan szivárog be a talajba, ezáltal a talaj mélyebb rétegeibe is lejut a nedvesség, amely főleg a mélygyökérzetű, idősebb növények számára elengedhetetlen. A legtöbb növény gyökérzetének nincs nyugalmi ideje. Ha a talaj hőmérséklete nem süllyed 2-3 ºC alá, a gyökér növekedése vertikálisan és horizontálisan is folyamatos. Ehhez a növényeknek nedvességre van szükségük. A téli szilárd halmazállapotú csapadék „szigetelő” tulajdonságával, megvédi a fiatal szárrészeket az erős fagyoktól. A hótakarós napok száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, van olyan kistáj hazánkban, ahol évek óta nem volt 5 cm-t meghaladó hótakaró.

A fagyos napok, a zord napok, a téli napok és a tartós havazások fokozatos elmaradása miatt ma már olyan szubtrópusi, idegen rovarfajták is kiválóan megélnek nálunk, mint a 2006-ban megjelent amerikai szőlőkabóca, az előző fajhoz hasonlóan az aranyszínű sárgaság kórokozójának bizonyított terjesztője az ázsiai mozaikkabóca, a harlekinkatica, a 2013 őszén először regisztrált ázsiai márványpoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs. Nem csak a mezőgazdaságra veszélyes fajok „élvezik” az egyre enyhébb teleket, hanem a kisállatainkra és az emberekre veszélyes fajták is, többek között az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozó Hyalomma marginatum kullancs is. A kullancsok elterjedésében komoly szerepet játszik a klímaváltozás okozta enyhe téli időjárás, amire az élősködők egész évi aktivitása a bizonyíték. Az éghajlat tartós melegedése bizonyítottan képes befolyásolni a kullancsok nyugalmi időszakát, így sokkal tovább fertőznek, mint a tavaszi-őszi időszakokban, mivel már télen is jelentős problémát jelentenek.

A téli évszak szelídülésének nem csak negatív, hanem pozitív kimenetele is van. Az energiafelhasználás szempontjából a téli melegedés térségünkben tagadhatatlanul pozitív hatású, azonban a hőmérséklet növekedése nem szorítkozik a téli időszakra (hőhullámok, forró napok, hőségnapok növekedése). Az Országos Meteorológiai Szolgálat számításai szerint az 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 oC-kal csökkent a fűtési foknapok* éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény.

Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény. A fűtési foknapok mellett az érem másik oldalán ugyanis a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt anyagiak rossz esetben a nyári időszak hűtési szezonjában hűtésre, légkondicionálásra fordítódnak. Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthetjük a fűtési foknapok csökkenését, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken.

Fűtési foknapok éves összegeinek változása3. ábra Fűtési foknapok éves összegeinek változása (°C /120 év) 1901/1902 és 2020/2021 között. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Eltolódtak az évszakok?

Az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott a klíma fokozatos megváltozása miatt. Az 1950-es évek óta az északi félteke közepes szélességein a telek 3-5 nappal rövidültek, a nyarak 15-17 nappal hosszabbodtak. A telek már 4-6 nappal később köszöntöttek be 1991 és 2020 között Európában, mint az 1961-1990 közötti időszakban. A jövőben 2100-ig akár 1 hónappal is rövidülhetnek a telek, míg 1,5-2 hónappal hosszabbodhatnak a nyarak, de a legpesszimistább forgatókönyvek szerint akár fél évig is kitarthat a nyár Közép-Európában és hazánkban is.

Összességében elmondhatjuk, hogy a felmelegedés, a klímaváltozás, a cirkulációs meteorológiai folyamatok miatt a telek időjárása és hosszútávon klimatológiai sajátossága a Kárpát-medencében és hazánkban is jelentősen változik. A telek egyre enyhébbek, csapadékosabbak, de jóval kevesebb hó hullik – különösen az elmúlt évtizedben –, mint korábban. A klímaszcenáriók alapján ez a tendencia folytatódni fog nagyvalószínűséggel (90 százalék felett) és el kell fogadnunk azt a tényt, hogy az évszázad második felében egyre ritkább alkalommal láthatunk majd hópelyheket, és lehetnek 2070 után olyan évek, amikor a melegedő klímájú Magyarország nagy részén nem lesz jelentős fagy sem. Addig is a következő években élvezzük majd ki a téli időjárás és a havazások csodáját.

*Az OMSZ definíciója alapján, egy adott alaphőmérséklet (15,5 oC) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse.

forrás: klimapolitikaiintezet.hu

Gyermekek hangjai a környezetvédelemért

Ökonevelés az iskolákban: életre szóló szokásokat alakít ki a gyerekekben

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!