A magyar UNICEF 2017 óta rendezi meg minden év novemberében a Gyermekjogi világnaphoz kapcsolódó kampányát. Évről-évre mindig más téma kerül terítékre. Idén a klímaválság került fókuszba, és az erről szóló komplex gyermekrészvételi program részeként iskolások arra is lehetőséget kaptak, hogy az Országházban rendezett vitafórumon értekezzenek a környezetvédelemről és megoldásokat találjanak a jövőbeni klímakatasztrófák elkerülésére.
Mészáros Antónia, az UNICEF ügyvezető igazgatója már a kezdetektől szorgalmazta, hogy a világnapon olyan különleges helyszínekre kapjanak bebocsájtást a gyerekek, ahová a hétköznapokban átlagos felnőtt sem könnyen juthatna el. Ezzel a szervezet egyfajta betekintést biztosít a felnőtt világ fontos színfalai mögé, ahol a gyerekek nem csak tapasztalatot szerezhetnek, de a hangjukat is hallathatják. A helyszínek között azóta is megtalálhatóak mind a közszféra, mind a versenyszféra kiemelt épületei. Ezen az egy napon, a gyerekek bizonyos értelemben átvehetik a terepet olyan szervezeteknél, ahol máskülönben felnőttek dolgoznak és hoznak sokak életére hatással levő döntéseket.
A XXI. század kihívásai és a gyermekek megoldásai
Abban az évben, mikor a koronavírus járvány tombolt, nem csak az általános feszültség nőtt meg a társadalomban, hanem a családon belüli erőszak elszenvedőinek száma is erőteljesen megemelkedett. 2020-ban erre a veszélyre hívta fel a figyelmet az UNICEF világnapi kampánya is. Ezt követően a tavalyi évben már a gyerekek mentális egészségének erőteljes romlása volt a kiemelt téma. A jelenség korábban is, világszinten érzékelhető volt a járvány-időszak azonban még inkább ráerősített erre.
A fiatalok lelki egészségét érintő aktuális kihívások közé tartozik az úgynevezett klímaszorongás is. Az UNICEF nyáron készített egy reprezentatív kutatást ezzel kapcsolatban és az eredmények azt mutatták, hogy a magyar fiatalok 90%-a szorong a klímaváltozás miatt. A fiatalok aggódnak, úgy érzik, hogy nincs elég információjuk ezzel kapcsolatban, ugyanakkor szívesen tennének azért, hogy megelőzzék a klímakatasztrófát.
„Az idei évben a klímaválság került fókuszba, ez ugyanis gyerekjogi válság is. Világszinten egyre többször klímahatásokat szenvednek meg aránytalanul nagy mértékben a legkisebbek, de a magyar fiatalokat is érinti a probléma a nagymértékű klímaszorongás miatt. A gyerekeket kiemelten foglalkoztatja, hogy mi lesz velük a jövőben, tudnak-e tenni valamit a környezet védelméért, a hogyan léphetnek fel a klímaválság ellen egyéni vagy épp csoportos szinten.” – nyilatkozta Mészáros Antónia.
A kutatás eredményei szerint a legtöbb fiatal szeretné, hogy az oktatás keretein belül is értesüljön a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkról, ne csak az Interneten és a médián keresztül. Arra is kíváncsiak, ők maguk hogyan segíthetnek a közvetlen környezetükben. Ezért indította az UNICEF magyarországi szervezete a „Klímahősök” elnevezésű programját, melyhez bármelyik fiatal szabadon csatlakozhat. Ennek keretén belül november végén előbb egy Klímavédelmi Konferenciát, ezután pedig egy parlamenti vitafórumot is szerveztek kifejezetten a fiatal korosztály számára.
Klímahősök az ülésteremben
A Parlament idén negyedik alkalommal csatlakozott a Nemzetközi Gyermekjogi világnaphoz. Bujanovics Borbála, a Parlament kommunikációs munkatársa elárulta, hogy a parlamenti igazgatóságnak kiemelt feladatai közé tartozik, hogy lehetőséget biztosítson a fiatalok számára a kulturált eszmecserére, a számukra fontos kérdések megvitatására, egymás meghallgatására. Számos pedagógiai programjuk is van, melyek parlamenti keretet adnak az ehhez hasonló témák megvitatására.
A vitafórumon ezúttal 4 különböző, gyerekből álló „párt” vett részt; a liberális Zöld Juhar, a centralista Gyermekláncfű és Vörös Májusfa, valamint a konzervatív Oroszlánfog pártja.
„Miért vagyunk, ha nincs álmunk?” – hangzott el a költői kérdés az egyik részvevőtől, aki azonnali lépéseket sürgetett az ülésteremben.
A ma osztálya, a holnap országa?
A mindösszesen 45 perces ülésen komoly érvek és ellenérvek hangzottak el valamennyi oldalról arra a kérdésre, milyen intézkedést kellene azonnali hatállyal megszavazni és bevezettetni Magyarországon a klímavédelem érdekében. A résztvevők beszédei elképesztő precízen lettek felépítve, már-már igazi politikai retorikai elemekkel átszőve, így tudtak igazán hitelesek lenni. A fiatalokat a saját iskolai tanáraik készítették fel. Az egyes beszédek azt is megmutatták, hogy ezek a gyerekek és fiatalok kifejezetten komolyan veszik a klímaválság témáját, konkrét elképzeléseik vannak, és ezeket javaslatok formájába is tudják önteni a társadalom számára.
Ökonevelés az iskolákban: életre szóló szokásokat alakít ki a gyerekekben
