Mentőt hívni egyszerű feladatnak tűnhet, de vajon éles helyzetben is meg tudjuk őrizni a hidegvérünket? Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 14 ezer embert kérdezett meg a Szép Mentés! teszt keretében, hogy megtudja, mennyire vagyunk talpraesettek, amikor tárcsázni kell a 112-t.
Kit, mikor és hogyan hívjunk?
112 – a segélyhívószám, amit mindenki ismer, gondolhatnánk, és jól tesszük. Az Alapítvány elmondása alapján az elmúlt évek kampányai megtették hatásukat: az alapvető témákban jól szerepelt a lakosság. A kitöltők tudják, hogy melyik számon érjék el az életmentőket, a döntő többség pedig helyesen nyújtana részletes tájékoztatást a mentésirányítónak arról, hogy hol és milyen esemény történt, segítve ezzel a mentők munkáját. Fontos, hogy ilyen esetben mindig mondjuk el azt is, hogy hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, valamint adjuk meg a bejelentő nevét és telefonszámát is. Ne feledjük, hogy ami nekünk egyértelmű, másoknak nem mindig: segítsünk a mentőknek odatalálni a helyszínre, adjunk nekik instrukciókat annak megközelíthetőségéről.
Talán meglepő, de mindenképpen biztató eredmény, hogy 10-ből 9 ember nem csak értesítené a mentőket, de a segítségnyújtást is megkezdené a kiérkezésükig. Akik így válaszoltak, már biztosan tudják, hogy a mentésirányító szükség esetén vonalban marad, és instrukcióival segíti a laikusokat az elsősegélynyújtásban, így nem csak magunkra számíthatunk. Egyre többen ismerik az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő Applikációját is, amelynek letöltésével már mobilon is értesíthetjük a mentőket.
Vedd észre a mentőt, majd húzódj le! De merre is?
A válaszokból az is kiderült, hogy az autóban ülve még a magabiztos sofőrök keze is megremeghet, amikor szirénázva közeledik feléjük a mentőautó. Tévhit, hogy minden esetben az út jobb oldalára szükséges félrehúzódni. 10-ből nem egészen 7-en tudták jól, hogy autópályán a belső sávban az út bal oldalára, a külsőben a jobb oldalára kell húzódnunk, három vagy többsávos úton pedig arra kell törekedni, hogy szabadon hagyjuk azt a sávot, ahol a mentőautó halad. Ezzel szemben sokan sajnos egyszerűen megállnának ott, ahol vannak, pedig ezzel teszik a legrosszabbat.
Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke így foglalja össze, hogy ilyenkor mi a legjobb, amit tehetünk: „Legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva. Ha pedig bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ne kapkodjunk, ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és főleg ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst, és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek.”
Újraélesztés defibrillátorral – laikusként is sokkolhatunk?
Ne parázz, sokkolj! Az OMSZA 2020-ban indította útjára kampányát, hogy felhívja a figyelmet a nyilvánosan elérhető, laikusok által is használható defibrillátorok használatára. Az idei kutatás eredményei alapján nem hiába: 10-ből 8 ember tisztában van vele, hogy mire valók ezek a készülékek, és 10-ből 7-en pedig helyesen is használnák a defibrillátorokat – tavalyi felmérésünkhöz képest ez jelentős előrelépés.
„Fontos, hogy merjünk cselekedni, amikor megtörténik a baj, hiszen az első 3-5 perc a legkritikusabb hirtelen szívhalál esetén, és ilyenkor az esetek döntő többségében csak egy laikusra számíthat a bajbajutott. Percenként tíz százalékkal csökken a túlélés esélye, ezért nem érdemes tétlenkedni. Defibrillátor használatával pedig többszörösére növelhetjük ezt az esélyt, ezért ilyen szituációban azonnal kérjünk meg valakit a közelünkben, hogy menjen és keressen nyilvános defibrillátort.” – tájékoztatott dr. Czakler Éva.
„Most akkor nyomkodjam, vagy defibrizéljem?” – teszi fel a kérdést Bala (Csuja Imre) az OMSZA szórakoztató edukációs kisfilmjében. Ez a kérdés sokakat elbizonytalanított a felmérésben is. Csak ennyit kell megjegyeznünk: hívd, nyomd, sokkolj! Hirtelen szívhalál esetén első dolgunk legyen, hogy hívjuk a mentőket, majd azonnal kezdjük meg a mellkaskompressziót. Ha van segítőnk, próbáljon meg defibrillátort szerezni a környékről, amit azonnal üzemeljünk be.
A MeTI mutató, és ami mögötte van
A felmérés eredményei alapján létrejött az összes kérdésre adott helyes választ magában foglaló mutatószám, amellyel az OMSZA értékeli a lakosság felkészültségét. A Mentésügyi Tájékozottsági Index, vagyis MeTi értéke 2021-ben a tízes skálán 8,6 lett. „Ez biztató eredmény ugyan, és örülünk, hogy több kérdésre is 90% feletti volt a helyes válaszok aránya, de a számok mögé nézve azt látjuk, hogy vannak területek, ahol még van hová fejlődnünk.” – zárta gondolatait dr. Czakler Éva, majd hozzátette, hogy a közelgő újraélesztés napja alkalmából október közepén újabb edukációs kampányt indítanak.
