Magyar feltalálók álmai a Millenárison

-

“Van egy álmom…” – hangzott el anno Martin Luther King mindenki által ismerős mondata. De nem csak neki, hanem sok más embernek is voltak, vannak és lesznek álmai, amit szeretne, ha egyszer megvalósulna. Az Álmok Álmodói című kiállításon jártunk, hogy megtudjuk, mely magyar feltalálók álmai valósultak már meg napjainkig.

Fel tudsz sorolni kapásból öt olyan találmányt, amit magyarok adtak a világnak? Nem? Várj, segítek. Az egyiket most is épp használod, miközben ezeket a sorokat olvasod. Bizony, ez a számítógép, melynek ősét Neumann János készítette el 1952-ben, amikor ő maga már az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott professzorként. Aztán ott van például az izzólámpa, ami hivatalosan Edison találmánya, ám a szénszálas izzó rövid élettartama miatt szükség volt a továbbfejlesztésre. Ezt pedig nem kevesebb, mint három kiváló magyar tudósnak köszönhetjük. Kik voltak ők? Just Sándor, Hanamann Ferenc és Bródy Imre, akik kifejlesztették a Wolfram-szálas izzót, hogy fénnyel árasszák el a világot.

„A fiúk a bányában dolgoznak”

Hangzik el az ominózus mondat Disney Hófehérke c. egész estés mozifilmjében. De nem csak törpék dolgoznak ám a bányákban.  Magyarország területe a XIX. században még bőven túlmutatott a jelenlegi határain. Középiskolai földrajzórán tanultuk, hogy a Felvidéken mennyi város viseli nevében a bánya szót. Selmecbánya, Besztercebánya, és még sorolhatnánk. Nem véletlenül. Ezek a települések mind ásványkincsekben gazdag bányák mellett épültek ki. Ahhoz, hogy az érceket, kőszenet ki tudják bányászni, a hegy gyomrában robbantásokat kellett végezni. Kevesen tudják, hogy Puskás Tivadar, akinek a telefonközpontot köszönhetjük, eredendően bánya és robbantás szakértő volt. A kiállításon mi magunk is kipróbálhattuk, mi történik, ha lenyomjuk azt a bizonyos kart.

Tudomány az egészségért

Semmelweis Ignác igazi úttörőnek számított az orvoslás területén azzal, hogy felfedezte, mi az oka annak, hogy a közkórházakban szülő nők nagy hányada hal meg gyermekágyi lázban. A fertőtlenítő használata nagyban hozzájárult a közellátásban részesülők alapvető higiéniájának megteremtésében. Az orvostudomány iránt érdeklődők ezen kívül bepillantást nyerhetnek a neurológiai kutatások eredményeibe, kipróbálhatják, hogyan is dolgoznak az agy- és érsebészek. Mi több, egy számítógépes program segítségével akár új idegpályákat is építhetünk. Csak aztán el ne felejtsünk virágot vinni Algernonnak

Bádog Böske, Kicsi kocsi, meg a többiek…

Nem kell feltétlen vezetni tudni ahhoz, hogy ámulatba essünk a legújabb autómodellek látványától. A forma, a színek és nem utolsó sorban a teljesítmény kicsiket és nagyokat egyaránt lenyűgöz. Bádog Böske, vagyis a Ford T-modell nevű autója volt a legelső futószalagon gyártott jármű, ami hamarosan az első népautó is lett. Húsz év alatt közel 15 millió példányt adtak el belőle. És hogy mi köze Ford autójának egy magyar feltalálóhoz? Semmi extra, csak az bizonyos sebváltó. Galamb József nevéhez fűződik ugyanis a járművekben használatos bolygóműves sebességváltó.

Aztán sokak emlékezetében megmaradt a Volkswagen Bogár képe, melyet a Herbie c. film miatt nőtt igazán a szívünkhöz. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt az autómodellt nem Ferdinand Porsche álmodta meg, hanem a magyar mérnök, Barényi Béla.  1939-ben jelentkezett a Mercedes gyárhoz, ahol a felvételin ennyit mondott: „Uraim, önök mindent rosszul csinálnak!” Természetesen azonnal felvették a céghez. Barényi kezdte el az ütközéses teszteléseket a cég történetében. Sajnálatos módon a Porsche családnak fejébe szállt a dicsőség a Bogár népszerűsége miatt, emiatt a magyar feltaláló a II. világháború után be is perelte a gyárat.

A végtelenbe és tovább!

Hogy ne csak a földön maradjunk, nézzük meg, kik voltak a magyar úttörői az űrkutatásnak és a csillagászatnak.  Magyarország az 1960-as évek végétől nemzetközi együttműködések keretében több űrprogramba is becsatlakozott. Habár a magyar űrtevékenység kezdete 1946-ra datálható, amikor Bay Zoltán vezetésével végre hajtották az első sikeres európai hold-radar kísérletet, a legnagyobb hős számunkra mégiscsak Farkas Bertalan űrhajósunk. 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor emelkedett a magasba a Szojuz-36 nevű űrhajó, fedélzetén a legelső magyar asztronautával. Az élménybeszámolóját és az űrkutatás további kulisszatitkait kényelmes babzsákokon ülve nézhetjük egy mozivásznon. Igazán felemelő élmény!

A kiállítás megtekinthető 2022.december 31-ig a Millenáris Parkban.
További információk: https://millenaris.hu/almokalmodoi/

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!