Hullámvasút –  egyszer fent, aztán gyorsan lent

-

Az első kezdetlegesnek mondható hullámvasutaknál  bőven adódtak problémák és balesetek. Ezért – csak úgy, mint minden – ez is fejlődött. 1919-re, John Miller kifejlesztette az első olyan hullámvasutat, amelynek kerekei három irányból tartották biztosan a száguldó kocsikat. Hamarosan ezek a hullámvasutak jelentek meg a világ összes vidámparkjában.  A hullámvasutak napja az egyik legmenőbb világnap.

Fotó: Pixabay

Hullámvasút története több szálon fut

Senki nem is gondolná, hogy a hullámvasutak elődje Szovjetunióból származik. Ugyanis sokan a mai napig azt mondják, hogy a „legrégebbi hullámvasút” az úgynevezett „Russian Mountains”-ból származik, ami speciálisan megépített jégcsúszda volt. Ezeket Szentpétervár környékén hozták létre, a 18. században. Körülbelül 24 méter magasak voltak, 50 fokos szögben lejtettek, és fa támasztékokkal biztosították őket. A „Russian mountains” kifejezés több nyelvben is még mindig a hullámvasút megfelelője.

1827-ben, Summit Hillben – Pennsylvania államban –  egy bányatársaság megépítette a Mauch Chunk gravitációs vasutat, amely egy 14 km hosszú lejtmenetben haladó pályán futott. Gyakorlati oka az volt, hogy a szenet szállítani tudják. Az 1850-re híre ment a dolognak és egyre többen látogatták meg a kezdetleges hullámvasutat, sőt 50 centért mehettek is vele egy menetet.

Már az 1700-as évek elejéről maradtak feljegyzések Kínából is. Elsősorban szállításra használták ott is a gravitáció által meghajtott, kezdetleges, fa síneken gördülő szekereket. Természetesen a hegyekbe található bányákból érkezett rajta az ásványi anyag, de egyéb termékeket is szállítottak vele. Felfelé igás állatokkal vontatták.

Fotó: Pixabay

A legelső igazi hullámvasút

A legelső hivatalos hullámvasút LaMarcus Adna Thompson-nak, amerikai üzletembernek, feltalálónak köszönhető. Szabadalmát 1885-ben nyújtotta be. Ez azt jelenti, hogy már 135 éve élvezheti az emberiség ezt a szórakozást. Coney Island-en Brooklyn-ban az utasoknak fel kellett mászni egy állványzatra, majd a kocsikban lesiklottak a 180 méteres pályán – egészen a szemközti állványzat tetejére. Ott a kocsikat áttették egy másik sínpárra, melyen az utasok visszatértek a kiindulóhelyre. 1885-ben Phillip Hinkle mutatkozott be az első teljes kört leíró hullámvasúttal, a Gravity Pleasure Road-dal, amelynek már felvonó szakasza is volt. Ezt után következett a Thompson, aki 1886-ban szabadalmaztatta saját hullámvasútját, ahol már festett hátterekkel díszített sötét alagutak is voltak. Elég gyorsan elterjedt ez a szórakozás. A legtöbb hullámvasutat – az 1900 évek elejéig – Frederick Ingersoll építőipari cége hozta létre.

Fotó: Pixabay

Fejlődés és biztonság

1959-ben, Disneylandben mutattak be újabb áttörést a hullámvasutak technikájában. Ez volt a Matterhorn Bobsleds, mely az első volt – acélcső sínpályával. Az addig megszokott fa vasúti sínekkel ellentétben, az acélcsőben futó kerekek bármilyen irányba mehettek.

Ez adott lehetőséget az extrém, egyedi megoldások alkalmazására, szinte bármilyen pályán biztonságosan tudnak siklani. Legyen az hurok, dugóhúzó, csavart pálya, haladhatunk velül oldalvást, vagy fejjel lefelé. A hullámvasúton azóta szinte bármi megtörténhet, sőt a vidámparkok és élményparkok népszerű látványosságává vált.

Fotó: Pixabay

A hullámvasutak legjei elképesztőek

Van, aki imádja, van, aki még a gondolatától is rosszul van, hogy felüljön egy hullámvasútra. Már olyan extrém, eszement megoldások is léteznek, ami még a legerősebb gyomrú embereket is próbára tud tenni.

Eszeveszett tempó – Abu Dhabiban található az egyik leggyorsabb, a Formula Rossa. Szinte letépi rólunk a ruhát a menet végére. Már az indulás is félelmetes, mivel egy komplett kilövő állomásra ülünk fel, mint az űrhajósok. Ez már-már pilótaképzésnek is megfelel, hiszen 1,7 G nyomás nehezedik a szórakozni vágyóra és 2 másodperc alatt 160 kilométeres sebességre gyorsul fel. Ezt tényleg csak azok próbálják ki, akik bírják a gyűrődést! Sanszos az ájulás a gyengébb szervezetek számára, mivel még a pilótáknak is feladat ezt kibírni.

Szabadesés a pincébe. A Liseberg vidámpark új, Valkyria névre keresztelt hullámvasútja nem csak az idegeinket, de a hajunkat is megcibálja. Egy ötven méteres szabadesésben lehet részünk, ha ki merjük próbálni. Nagyjából három emeletnyi magasságból zuhanunk, ami nem is tűnik olyan vészesnek… na ja, kívülről. Körülbelül 110 km/h-s sebességgel száguldunk a föld alá, ahova a végállomást kiépítették. Egyszer fent- egyszer lent.

Fotó: Pixabay

Csúcsokat dönget a Kingda Ka. Egészen 139 m-re kúszik fel velünk a kocsi, szép lassan, egyenletesen. A látvány gyönyörű…egy darabig élvezhetjük is! Tériszonyosoknak kizárt a kipróbálása. Ezen a magasságon elég messzire láthatunk. Mikor teljesen felérünk, a szerelvény elidőzik fent a magasban, ott, ahol „még a madár sem jár”. Az biztos, hogy ott és akkor mindenki úgy szorítja a kapaszkodót, hogy elfehérednek az ujjai. Aztán huss! – száguldunk lefelé…

Hosszan lehet sikítani, a Steel Dragon 2000-ben. A Japánban található hullámvasút hossza majdnem két és fél kilométer. Ezen aztán bőséggel élvezheti mindenki a száguldást, pörgést, forgást. Az már csak mellékes ehhez képest, hogy a második legmagasabb a világon.

Fából vaskarika. Zadrában az Energylandia Családi Élményparkban, egy öt hektáros területen építették fel a világ leghosszabb faszerkezetű hullámvasútját. Persze nem kell kétségbeesni, van benne azért acélszerkezet is. 121 km/h-s sebességre képes, és 1316 méteren keresztül élvezhetjük rajta a száguldást.

A hullámvasút az olyan, amit legalább egyszer ki kell próbálni! Ma itt lehet a napja!

Újdonság: virtuális játszótér a Robloxon

 

 

 

 

 

Kategória:
 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!