Fluor Tomi élete is 180 fokos fordulatot vett az utóbbi egy évben. A koronavírus az egész világot, így őt is kicsit arra kényszerítette, hogy lassítson a tempón, hiszen extrán pörgős évtized van mögötte. Mert bizony az őrült bulikért, sok-sok alkohollal felpörgetett, féktelen partikért súlyos árat fizetett! Az énekes-zenész pszichés mélypontokon, riasztó pánikrohamokon van túl, amelyek miatt kórházba is került. Erről az időszakáról vallott most kendőzetlen őszinteséggel.
Lemezfelvételek, klipforgatások, interjúk, maratoni koncertek és rengeteg utazás. Ez várt Fluor Tomira, aki a Mizu című sláger 2011-es berobbanása után fél év leforgása alatt hihetetlen népszerűségre tett szert. Elképesztő tempóban két végén égette a gyertyát; elhanyagolta a testét, sokat bulizott és nem aludt eleget. Egy idő után rendszeresen légszomjjal küzdött, olykor indokolatlanul tört rá a zokogás és gyakran hányt is. Egyenes út volt ez az összeomláshoz: kórházba került, és kiderült, hogy pánikbeteg.
Épphogy összeszedte magát, amikor újabb komoly, kiégéses mélypont következett az életében, de akkor már a zenekarával pörgött hatalmas fordulatszámon.
„Minden buliban ittunk. A turnébuszban üvöltött a retro zene, stage diving-oltunk az üléssorokon át, meztelenül szálltunk ki a benzinkúton. Az egyikünk késsel vágta le magáról a nadrágot, a másik felgyújtotta a pólóját és kidobta az autópályán a telefonját, és miközben kiszálltunk felvenni, valaki közülünk már ott állt a hangtompító fal tetején” – árulta el Fluor Lovas Rozinak a Betone Studio Egyszer lent podcastjának legújabb epizódjában. „Akkoriban úgy 170 napot ittam fixen. Ha 365 napból ennyit iszol, azért az úgy erős. Az lett számomra aggasztó, hogy konkrétan amikor nem aludtam, akkor ittam. Volt mondjuk egy-egy bulink csütörtökön meg pénteken, szombaton pedig lementem a városba. Vasárnap rosszul voltam, azt le kellett vezetni valahogy és ráittam, aztán hétfőn szintén ezt tettem. Rendszeresen bűntudattal feküdtem le, lelkileg szarul voltam, mert tudtam, hogy amit csinálok, az nem oké.”
Fluor egy idő után azt vette észre, hogy a folytonos bulizással, fesztiválos fellépésekkel egyszerűen elnyomja magában a „belső hangerőt”. Mert ha túl sok a külső inger, erősek a fények, nagyon hangos a zene, akkor az ember nem foglalkozik azzal, ami legbelül van.
„A pszichológus mutatott rá, hogy mennyi mindent nyomtam el magamban, miközben azt hittem, hogy minden fasza, pedig közben már egy ideje menekültem. A gyerekkoromtól kezdve olyan dolgok derültek ki számomra, amikkel kapcsolatban tök mást gondoltam magamról. Elkezdtem beismerni a dolgokat és ez jó volt” – vallotta be őszintén.
A Betone Studio közreműködésében készülő Egyszer lent 2. évadjának 5. része március 4-től már elérhető a legnépszerűbb podcast lejátszókon!