Mozart csodagyerekként már nagyon fiatalon komponált, rövid élete során hatalmas életművet hozott létre. Korának szinte minden zenei műfajában jelentőset alkotott. Életútjában és pályájában is vannak érdekes elemek. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.
A csodagyerek, aki pár évesen már komponált
Wolfgang Amadeus Mozart 1756. január 27-én született Salzburgban. A gyermek Mozart tehetsége igen korán megmutatkozott. Abban az életkorban, amikor más gyermekek olvasni tanulnak, Mozart már muzsikált és komponált. Kimagasló tehetsége miatt a rengeteg utazás és gyakorlás töltötte ki leginkább a kis Mozart idejét.
Az elszánt apa, Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, akiben határtalan zeneszeretet élt. Ezt a zeneimádatot át tudta adni fiának és lányának, Maria Annának is. A kis Mozart azonban állítólag már négyéves korában felülmúlta nővére zongorajátékát.
A csodagyerek már háromévesen megtanult csembalózni, négyévesen hegedülni, egy évvel később pedig már komponált is. Elképesztő élmény lehetett az ötéves fiúcskát hallgatni és látni. Hatéves volt, amikor az első előadó körútjára indult a családjával.
Az apa elve egyébként is az volt, hogy „az utazás okít”. A család sok éven át ennek a szellemében élt, egész Európát bejárták.
Az előadásokkal teli körút során a hallgatóság legnagyobb bámulatára a két Mozart-gyermek többször is a csembaló kendővel letakart klaviatúráján játszott négykezes darabokat.
Egykori nagy szerelmének a húgát vette feleségül
Mozart 21 évesen az édesanyjával utazott a németországi Mannheimbe, ahol szerelmes lett Aloysia Weber énekesnőbe. Wolfgang Amadeus olyannyira szerelembe esett, hogy a 16 éves lányt szerette volna feleségül venni.
Leopold azonban múló szeszélynek tartotta fia lelkesedését, s mivel egyébként is meglehetősen erősen irányította őt, ragaszkodott hozzá, hogy Mozart utazzon Párizsba anyjával, ahol előkelő szalonokban és a Tuileriák kertjében lépett fel. Az apa szerint Mozartnak még kizárólag a karrierjére kellett koncentrálnia.
Az élet azonban újra összesodorta a szerelmes ifjút Aloysia Weberrel, de hűvös fogadtatásra talált. A sors azonban csavart egyet ezen a szerelmi történeten, mert amikor Mozart visszatért Bécsbe, megakadt a szeme a Weber család egy másik lányán, Constanzén. Aloysia már férjes asszony volt.
Constanze Weber lett minden idők egyik legnagyobb zeneszerzőjének a felesége. Házasságuk kilenc éve alatt hét gyermekük született, sajnos csak kettő maradt életben.
Utolsó műve a legmegrázóbb, amit már nem is tudott befejezni
A bécsi klasszikusok egyik vezéralakja rendkívül termékeny szerző volt, körülbelül hatszáz zeneművet írt, szinte minden zenei műfajban jelentőset alkotott. Komponált miséket, operákat, oratóriumokat, kantátákat, szerenádokat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat, kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.
Sajnos a páratlanul tehetséges komponista nem tudott jól bánni a pénzzel, nem volt képes biztos egzisztenciát teremteni családjának. Talán ennek is tudható be, hogy élete utolsó éveiben szinte emberfeletti teljesítménnyel dolgozott, és vélhetően ez a munkatempó teljesen felőrölte szervezetét.
Mozart 1791 őszére már súlyos beteg volt, így utolsó művét, a Requiemet lényegében már talán a saját temetésére írta meg.
Többek szerint ez a legnagyszerűbb és legelismertebb műve, bár már nem ő fejezte be.
Legendákkal övezett halála
Nem sokkal a zeneszerző halála után azt kezdték pletykálni, hogy Mozartot riválisa, Antonio Salieri mérgezte meg. De erre semmiféle bizonyíték nincsen.
Az 1830-as években elterjedt az a pletyka, mely szerint nem sokkal halála előtt Salieri bevallotta: ő volt Mozart gyilkosa. Valószínűleg ennek sincs semmi alapja, a legendát Puskin élesztette újjá, aki 1830-ban megírta a Mozart és Salieri-t, ebben Salierit Mozart gyilkosának állította be. Puskin szerint Salierit az motiválta, hogy a zsenivel szemben ő csak középszerű tudott maradni.
1791. december 5-én Mozart bécsi otthonában halt meg. Halálának oka a halotti bizonyítvány szerint heveny köleshimlő, orvosai diagnózisa alapján reumatikus gyulladásos láz. A bécsi Szent Márk temető közsírjába temették el. Sírja ismeretlen maradt. Jelképes síremlékét 1900-ban állították fel a temetőben.
Édességet is elneveztek róla – az aranyérmes Mozartkugel
A zeneszerző iránti tiszteletből Mozartkugelnek nevezett, nugátkrémből, marcipánból és csokoládéból álló édességet Paul Fürst salzburgi cukrász készítette el először 1890-ben, és az 1905-ös párizsi világkiállításon aranyéremmel ismerték el.
Az eredeti Mozartkugel (Mozart-golyó) egy kézzel formázott, gömb alakú édesség, belsejében pisztáciával dúsított marcipángolyó található, vastag nugátkrém réteggel körbevéve.
Ha további érdekességeket is olvasnál még Mozart életéről és műveiről, akkor a Zeneszerzés klasszikusai-Mozart:Mesterdarabok című kiadványt ajánljuk figyelmedbe. CD-mellékletet is tartalmaz a kis kötet.
Hasonló témában ezeket a cikkeinket is Neked ajánljuk:
Híres írónk, aki hűtlenséget hazudott feleségének, hogy később újra elvehesse
