Egy újabb amerikai kutatás szerint egyre inkább veszélyeztetett az 50 év alatti korcsoport is; 45 éves kortól ajánlják a rendszeres szűrést.
A vastagbélrák megelőzésének nemzetközi hónapja március, és 2023-ban éppen e hónap első napján jelentette meg Amerikai Rákellenes Társaság (American Cancer Society – ACS) legújabb tanulmányát, mely megdöbbentő statisztikai adatokra hívja fel a figyelmet: az elmúlt néhány évtizedben drámai változások következtek be a népesség körében az Egyesült Államokban.
Évente 2 százalékos növekedés
Az 55 évnél fiatalabbak körében a vastagbélrák incidenciája (egy adott populációban adott időtartam alatt előforduló új megbetegedések gyakoriságának aránya) csaknem megduplázódott: az 1995-ben mért 11 százalékról 2019-re 20 százalékra emelkedett. A fiatalabb nemzedék megbetegedési üteme tehát radikálisan növekszik. Az 50 évnél fiatalabbak és az 50–54 évesek körében az új esetek száma 2011-től évente 2 százalékkal nőtt, miközben a 65 évesek és annál idősebbek között az előfordulás aránya valamelyest csökken. Emellett növekedett az előrehaladott stádiumú és áttétes rákos megbetegedések száma is az újonnan diagnosztizált esetek között; 2019-ben az összes új eset 60 százaléka bizonyult ilyennek, szemben a 2000-es évek közepén mért 52 százalékkal, valamint az 1995-ös – a széles körű amerikai szűrés kezdete előtti – 57 százalékkal.
Jelenleg a rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozások között a vastagbélrák összességében a második helyen áll, az 50 évnél fiatalabb férfiak körében a vezető halálok.
A tanulmány szerzőinek becslése szerint 2023-ban az Egyesült Államokban körülbelül 153 ezer embernél diagnosztizálnak majd vastagbélrákot, és közülük 52 ezren fognak meghalni e betegség következtében. Az 50 évnél fiatalabbak körében ezek a számok várhatóan 19 550 és 3750 lesznek.
Pótolni kell az elmaradt szűréseket
„Tudjuk, hogy a fiatalok körében nő az arány, de riasztó látni, hogy a teljes betegpopuláció mennyivel fiatalabb, annak ellenére, hogy a teljes népességen belül csökken a fiatalok aránya – nyilatkozta Rebecca Siegel MPH (Master of Public Health), az ACS kutatását vezető igazgató, hozzátéve: – az a tendencia, hogy a betegség minden korosztályban előrehaladottabbá válik, szintén meglepő, és mindenkit arra kellene ösztönöznie, hogy 45 éves kortól szűrővizsgálatokra járjon.”
Ezt hangsúlyozza az Amerikai Rákellenes Társaság iránymutatása is, sajnálatos tényként megemlítve: a koronavírus-járvány miatt a legtöbb előre ütemezett beavatkozás és vizsgálat elmaradt, felfüggesztve sokaknál a rákszűrést. Ezt is pótolni kell, valamint ettől függetlenül 45 éves kortól mindenképpen el kell kezdeni a megelőző vastagbélszűréseket. A fokozott daganatos kockázatnak kitett személyeknek pedig már 45 éves kor előtt és a szokásosnál gyakrabban kell szűrővizsgálaton részt venniük. A szűréseket egészen 75 éves korig folytatni kell – javasolja a szervezet. A 76 és 85 év közötti korosztály esetében a szűrővizsgálatra vonatkozó döntést az egyéni preferenciák, a várható élettartam, az általános egészségi állapot és a korábbi szűrési előzmények függvényében kell meghatározni. 85 év fölött viszont már nincs szükség vastagbélszűrésre – olvasható az ajánlásban.
Gyakorlati tapasztalatok
Az ACS statisztikai adatait a vastagbéldaganatok kezelésének specialistái által tapasztalt klinikai megfigyelések is alátámasztják. Erről számolt be a MedPage Today online szakkiadványban dr. Michael Shusterman, a New York-i NYU Langone Perlmutter Rákközpont munkatársa is, aki e-mailben erősítette meg: ők is tapasztalták a végbél- és a bal kólónfél daganatos betegek számának növekedését a 30-as és 40-es éveiben járó korcsoportban.
Alaposan tanulmányozni kell, mi az oka annak, hogy egyre fiatalabb korosztályban lesz gyakoribb a vastagbélrák, és egyre nagyobb gondot kell fordítani a rákszűrésre.
„Valószínűsítő, hogy a vastagbéldaganatok kialakulása összefügg az egészségtelen táplálkozással, a túlsúllyal, a dohányzással, a nagy mértékű alkoholfogyasztással, valamint a mozgásszegény életmóddal” – ért egyet dr. Várnai Péter, az A-Lab Pharma orvosszakértője is.
Az osztrák CARE Diagnostica GmbH volt az egyik első gyártó, amely székletvértesztet kezdett gyártani Európában, az évek folyamán egyedülálló tapasztalatokra szert téve. A cég hazai képviseletét ellátó A-Lab Pharma operatív vezetője, Rubin Szilvia is felidézi, hogy Magyarországon a tüdőrákot követően, a vastag- és végbélrák a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, nemdohányzó emberek körében pedig az első. Ennek egyik oka az alacsony léptékű tesztelésekben is keresendő. Szerinte az egészségügyben csak elvétve használnak non-invazív vastagbélrák-előrejelzésre alkalmas székletvérteszteket, így a lakosság otthoni teszteléssel tölti be az űrt. Pedig az otthoni eszközök gyártása mellett számos iparági szereplő állít elő magas analitikai értékekkel rendelkező székletvérteszteket a világban.
Dr. Várnai Péter szerint évente több mint 10 ezer új esetet ismernek fel, melyek közel fele, sajnos, végzetes kimenetelű. Pedig korai stádiumban jó eséllyel lehet gyógyítani ezt a betegséget. „További vizsgálatokra és szisztematikus szűrésre van szükség, akár az 50 év alatti populációnál is, amelyben a nemzetközi ajánlások szerint is nagy segítséget jelentenek az első védvonalnak tekintett, a humán hemoglobin kimutatására alkalmas, immunológiai alapon működő gyorstesztek is” – teszi hozzá a szakember.
Emellett Magyarországon szintén hozzáférhetők és hatékonyak az enzimes béldaganatszűrő széklettesztek is, melyek a daganatos sejtek anyagcseréjekor termelődő piruvát kináz (M2-PK) enzim kimutatására alkalmasak, mely kiürül a széklettel. Az egységcsomag tartalmaz egy díjmentesen feladható, megcímzett postai borítékot a minta beküldéséhez, mivel az otthoni mintavételt követően laboratóriumba kell elküldeni a mintát. Ott immunológiai eljárással határozzák meg az enzim szintjét. A leletet négy héten belül postázzák a beküldő páciensnek.
A kétfajta székletvérteszt együttes használata még pontosabb eredmény nyújt, évenkénti ismétlése pedig folyamatos biztonságot ad a tesztelő számára.
