Az 5 legdurvább atomkatasztrófa – nem Csernobil volt a legsúlyosabb eset

-

Nem Csernobil volt az egyetlen hely, ahol borzalmas atomkatasztrófa történt. Volt még négy másik pusztító nukleáris baleset, ami nem ivódott be annyira a köztudatba, de attól még: megtörténtek.

Az 1950-es években beindult az atomenergia előállítása, és ma mintegy 440 reaktor található a Földön, amelyek a becslések szerint a világ villamosenergia-fogyasztásának 10 százalékát adják. A fosszilis tüzelőanyagoktól eltérően az atomenergia viszonylag stabil és környezetbarát energiaforrást jelenthet. De ha a dolgok rosszul mennek, az eredmények katasztrofálisak lehetnek, ahogy azt a következő 5 esetben látni fogod:

1. Kistim (1957. szeptember 29.)

A második világháborút követő években a Szovjetunió több tucat titkos létesítményt épített – sokat közülük sebtében és silány módon –, hogy megerősítse nukleáris arzenálját. Ezek egyike, az oroszországi Ozjorszk városában található, a Majak nukleáris üzemanyag-feldolgozó üzem, ami súlyos katasztrófa helyszíne lett, amikor egy hulladéktároló tartály hűtőrendszere meghibásodott, és a benne lévő kiszáradt radioaktív anyag túlmelegedett és felrobbant. Halálos részecskék szóródtak szét Ozjorszk felett, végül mintegy 300 négyzetmérföldön. Egy teljes hét telt el az érintett övezet 10 000 lakosának evakuálásáig, mivel az üzemet titok övezte, nem kaptak magyarázatot az emberek arra, miért kell elhagyni az otthonaikat. A becslések szerint 200-250 ezer ember halt meg a sugárzás következtében, illetve betegedtek meg. Azért sem tudni pontosabb értéket, mert a szél az Urál régiói felé vitte a szennyeződést, így úszhatta meg Európa is a következményeket. Valójában, a Kistim-tragédia kétszer akkora szennyeződést okozott, mint a csernobili katasztrófa.

A majak incidenst a közeli Kistim városával hozták kapcsolatba, mivel Ozjorszk akkoriban nem szerepelt egyetlen hivatalos térképen sem. Épp ezek miatt nem kapott akkora médiavisszhangot, mint például Csernobil. Több információ csak akkor látott napvilágot, amikor Gorbacsov 1980-as években elérhetővé tette őket.

2003. január 1-jén a létesítmény üzemeit a lakossági tiltakozások következtében bezárták. A hulladékot a Karacsáj-tóban helyezték el, ami napjainkban Föld egyik legerősebben szennyezett helye.

2. Windscale (1957. október 10.)

Nagy-Britannia virágzó atomfegyver-programjához plutóniumra és más anyagok előállítására volt szükséges. Ezért építették meg aa Windscale atomreaktort az 1940-es évek végén. Ám 1957. október 10-én a hatalmas létesítményben szokásos karbantartást végző dolgozók emelkedő hőmérsékletet észleltek. A további vizsgálat során felfedezték, hogy a reaktor uránnal töltött grafitmagja kigyulladt. Mivel a reaktor az összeomlás szélén állt, az erőmű üzemeltetői életüket kockáztatták, hogy hűtőventilátorokkal, szén-dioxiddal és vízzel küzdjenek a lángok ellen. A tűz végül október 12-én kialudt, de ekkor már radioaktív felhő szétterjedt az Egyesült Királyságban és Európában.

Bár nem történt evakuálás, a hatóságok nagyjából egy hónapig megtiltották a tej értékesítését az érintett területekről. A tudósok becslése szerint hosszú távon a Windscale baleset radioaktív csapadéka mintegy 240 rákos megbetegedést okozhatott.

3. Three Mile Island (1979. március 28.)

Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb nukleáris balesete a Pennsylvania állambeli Harrisburg melletti Three Mile Island-i üzemben történt, egy vadonatúj létesítményben, amelyet korszerű tervezéséért, hatékonyságáért és megfizethetőségéért dicsértek az energiaválság korszakában. Akkor kezdődött, amikor az egyik reaktorban egy nyomásszelep nem zárt be, így a sugárzással szennyezett hűtővíz a szomszédos épületekbe szivárgott. A vezérlőhelyiségek kezelői kritikus hibákat követtek el, miközben küzdöttek a válság megfékezésével. Amikor radioaktív gőz kezdett kiáradni az erőműből, napokon belül megemelkedett a sugárzási szint. Richard Thornburgh, Pennsylvania kormányzója elrendelte a várandós nők és kisgyermekek evakuálását a térségből.

Március 31-én az üzem dolgozói úrrá lettek a helyzeten, és megszüntették az összeomlás veszélyét. Bár hivatalos halálesetről vagy sérülésről nem számoltak be, folyamatos vita folyik arról, hogy a Three Mile Island-en kibocsátott sugárzás nem növelte-e a rákosmegbetegedések és a csecsemőhalandóság arányát a régióban.

4. Csernobil (1986. április 26.)

Az 1970-es évek végén épült Ukrajnában. A csernobili erőmű a világ egyik legnagyobb és legrégebbi atomerőműve volt. 1986 áprilisában a létesítmény négy reaktorának egyikében egy félresikerült kísérlet hirtelen áramlökést idézett elő, ami viszont egy sorozat robbanáshoz vezetett, amelyek lerobbantották a reaktor 1000 tonnás acél tetejét. Radioaktív anyagok halálos felhője gyűlt össze a közeli Pripjaty város felett, amelyet csak 36 órával a robbanás után evakuáltak.

A válság kezdeti napjaiban 32 ember halt meg Csernobilban, és több tucatnyian szenvedtek sugárégést. A légkörbe szökött sugárzás – ami többszöröse a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák által keltett sugárzásnak – több millió hektár erdőt és termőföldet szennyezett be. A katasztrófa áldozatainak teljes száma még nem ismert, de a szakértők úgy vélik, hogy több ezer ember halt meg, és több mint 70 ezren szenvedtek súlyos mérgezést. 2000-ben az utolsó működő csernobili reaktorokat leállították, és az erőművet hivatalosan is bezárták.

5. Fukushima (2011. március 11.)

2011. március 11-én hatalmas tenger alatti földrengés – a valaha mért legnagyobb Japánban – történt az ország Tōhoku régiójának északkeleti partjainál. A Richter-skála szerinti 9,1-es földrengés cunamit váltott ki, amely a Fukushima Daiichi atomerőművet sújtotta. A vészhelyzet során az erőműben működő három atomreaktor mindegyike sikeresen leállt, de a tartalék áram- és hűtőrendszerek meghibásodtak. Ennek eredményeként a maradék hő hatására a fűtőelem-rudak mindhárom reaktorban részben megolvadtak. Az 1-es és 3-as reaktorok létesítményei március 12-én és 14-én felrobbantottak, ami arra késztette a kormányt, hogy 20 km-es körzetben mindenkit evakuáljon. A 2-es reaktornak otthont adó épületben március 15-én történt újabb robbanás még több sugárzást bocsátott ki.

A következő hónapokban a kormány az erőmű 30 km-es körzetében lévő összes lakost evakuálta. Eredetileg nem tulajdonítottak halálesetet az incidensnek, bár 18 000 ember vesztette életét a földrengés és a cunami következtében.

 

forrás: history.com

Országok, amelyek a legnagyobb erőfeszítést teszik a klímakatasztrófa ellen

Több mint 10 évig titkolta a kormány a lezuhant Malév 203-as járatának körülményeit

 

Kategória:
 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!