A felmelegedő bolygó káros hatásai nem korlátozódnak pusztán csak a környezetre. A világ vezetőinek folyamatosan tudatában kell lenniük annak, hogy a globális felmelegedés egy sor egyéb problémával is együtt jár majd, ezért egyre sürgetőbbé válnak a környezetvédelmi döntések és feladatok.
Az MIT Technology Review Insights által közzétett rangsor azt méri, hogy az egyes országok hogyan csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, hogyan fejlesztenek tiszta energiát, és mennyire innovatívak a zöld ágazatokban. A kutatás a környezetvédelemmel és egyben a kormányok klímapolitikájával is foglalkozik.
A 2022-es Green Future Index 76 országot rangosorol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való felkészültségük szerint. A jelentés szerint Izland, Dánia és Hollandia a leginkább felkészült az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre, de a TOP 10-be tartozik az Egyesült Királyság, Norvégia, Finnország, Franciaország, Németország, Svédország és Dél-Korea is.
Zöld vezetők
A tabellát Európa vezeti, 16 országgal az első húszban. Az első helyen álló Izland egyike annak a két európai országnak, amely több villamos energiát termelt megújuló forrásokból, mint amennyit elfogyasztott. Ennek 80%-a (!) fűtésre és hűtésre jutott, ami több, mint háromszorosa az Európai Unió 23%-os átlagának.
A 2022-es Green Future Index szerint a javuló klímapolitikák bizonyos országokat előrébb repítettek a ranglistán: például az Egyesült Királyság, amely a tavalyi 17. helyről a negyedik helyre tornázta fel magát, igen „agresszív” a tiszta energiába történő befektetések terén. De vannak új belépők is a TOP 20-ba: Lengyelország, Dél-Korea és Japán. Az index szerint az utóbbiak esetében ez részben a zöld szellemi tulajdonnak köszönhető. A szerzők szerint ugyanis Dél-Korea például világelső a zöld szabadalmak terén.
A zöld jövő politikái
A táblázat közepén azok az országok találhatók, akik a zöldpolitika és az infrastruktúra terén ha nem is nagy teljes gőzzel, de azért haladnak előre. Ide tartozik Ausztria, Magyarország, de Görögország is, amely elkötelezte magát, hogy az az Európai Unió világjárvány utáni helyreállítási alapjából származó finanszírozás 30%-át a tiszta energiára való átállásra fordítja. A szerzők szerint Kína, amely a 2021-es 45. pozícióról ezúttal a 26. helyre került, jelentős eredményeket ért el társadalma zöldebbé tételében, többek között azáltal, hogy 2021-ben a világ elektromos autóinak több mint felét itt vásárolták meg. Costa Rica, Szingapúr és Új-Zéland ellenben azon országok közé tartoznak, amelyek visszaestek a rangsorban. Costa Rica esetében ez összefüggésbe hozható a klímapolitika végrehajtásának „jelentős kihívásaival”.
A Covid-19 hatása a klímára
India a 2022-es „Zöld Jövő Index” azon országai között van, amelyeket „éghajlati lemaradásnak” minősítenek. A szerzők szerint az ország COVID-19 helyreállítási terve a hagyományos iparágakat részesíti előnyben, és ez hátráltatja a zöldebb politikák felé való elmozdulást. A világjárvány olyan országokban is visszavetette a zöld menetrendeket, mint Argentína és Indonézia. Ezek az országok a 68., illetve a 70. helyet foglalják el a táblázatban, és egy csoport részét képezik, amelyet a szerzők „klímatartóknak” titulálnak.
Van több olyan gazdaság, amelyekből általában hiányzik a „politikai akarat a zöld napirendek követéséhez”. Erre Oroszországot hozzák példaként, amelynek gazdasága túlságosan erőforrásigényes ahhoz, hogy valódi előrelépést tegyenek. Bár a Green Future Index 2022 korábban készült, Oroszország ukrajnai inváziója miatt a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ennek a konfliktusnak valószínűleg nagy horderejű és folyamatos következményei lesznek a világ országainak fenntarthatósági erőfeszítéseire. A COVID-19 világjárvány folytatódásával járó bizonytalanság azt is jelentette, hogy sok ország visszaállt a régi szén-dioxid-kibocsátású szokásokhoz, hogy feltöltsék gazdaságukat.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
