Így öregszik Gwyneth Paltrow

-

Az amerikai színész ötvenedik születésnapja alkalmából az öregedésről és jövőbeli céljairól elmélkedett Goop nevű oldalán. Egy gondtalan, bikinis fotóval indul a bejegyzés, amelyet egy őszinte és elgondolkodtató vallomás kísér.

Gwyneth Paltrow, akinek van egy 250 milliárd dolláros wellness-márkája, amely Netflix-sorozattal is rendelkezik, és akinek internetes lábnyoma messze túlmutat honlapján, következetesen olyan termékeket és gyakorlatokat hirdet, amelyeket sokan kritizálnak és áltudományosnak tartanak. Megkérdőjelezhető kozmetikai tanácsai ellenére Paltrow filozófiája az öregedés elfogadásáról minket is elgondolkoztatott arról, hogy ötvenhez közeledve hogyan is érezzük magunkat a bőrünkben.

Vallomását azzal kezdi, hogy elismeri, bár tudatában van annak, hogy telik az idő, lényegében „változatlan” maradt. Teste a mindennapok bizonyítékainak térképe, kevésbé időtlen, mint a lelke. Jelek és szabálytalanságok gyűjteménye, amelyek tetőtől talpig jelen vannak és mesélnek. Sebhely egy régi égéstől, egy régi vágás az ujján, amelyet egy betört ablak okozott, gyermekek születése… ezüstös haj és finom vonalak. „A nap égi ujjlenyomatait hagyta rajtam, mintha egy ecsetet áztatott volna át sötét szürkés akvarellbe, és foltosodott a bőrömön.”  – írja, majd azzal folytatja, hogy miközben mindent megtesz, hogy egészséges és hosszú élete legyen, elkerülje a gyengülő izmokat és csontokat, megpróbálja elfogadni az idő múlását. Elfogadja az idő nyomait, a megereszkedett bőrt és a ráncokat. Elfogadja a testét olyannak amilyen és nem akar tökéletes lenni. Nem akar tökéletesnek tűnni, dacolni a gravitációval. Elfogadja az emberségét.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Gwyneth Paltrow (@gwynethpaltrow) által megosztott bejegyzés

Egy olyan sztár számára, mint Gwyneth Paltrow, aki mindig a legújabb szépségtrendet, diétát vagy egészséges életmódot hirdeti, ezek a gondolatok különösen inspirálónak és közben nagyon őszintének is tűnnek.

Ahogy ezen az őszi vasárnap reggelen itt ülök és ezen a gondolaton töprengek, miközben hallgatom az eső kopogását, és nézem a fák még zölden viruló levelein leömlő cseppeket, furcsa módon igazat kell adjak neki. Én sem érzem az időt. Érezni nem érzem, de látom, hiszen én is nézek tükörbe: látom például az arcomat. Már nem a húszas éveimben megszokott feszes és rózsás bőr látványa fogad. Még ott van a szemem alatt a tegnapi késői lefekvés nyoma (és délig nem is fog eltűnni). A hasam örökre viseli a császármetszések hegeit, és a varrás felett lelógó bőr sem fog eltűnni soha. De nem is kell. Ugyan én még „csak” 45 vagyok, de az én testem is öregszik.  Eddig nagyjából valamivel több, mint 16.000 napot éltem, és lehet, hogy több van mögöttem, mint előttem (bár én kitartóan pályázok a százéves korra), de én is abban hiszek, hogy ami mélyen bennem van, abban van valami változatlan. Valami örök, ami soha nem fog változni. Ami a lényegem. És úgy tűnik, korral valahogy egyre édesebb.

Paltrow azt is elárulta, hogy az életkor előrehaladtával olyan öntudat alakult ki benne, amire nem igazán számított, együtt azzal, hogy a múltban sok hibát követett el. De nem menne vissza, és ha tehetné sem változtatna semmin, mert mindegyik “hiba” a saját útjára állította. És ahelyett, hogy ezeken töprengene, megfogadta, inkább a jövő felé tekint.

„Szeretnék lassítani. Szeretnék egy kicsit visszavonulni. Szeretném szűkíteni a kört. Szeretnék még sok vacsorát főzni. Szeretném, ha a félreértések megértésekké válnának” – írta – „Szeretném továbbra is megnyitni önmagam legmélyét a férjem előtt, bár ez egyszerre megrémít. Szeretnék többet énekelni, még ha csak a zuhany alatt is. Szeretném elmondani mindenkinek, akinek negatív tapasztalata volt velem, hogy sajnálom.”

Vagyis nem csak elfogadja, hanem szeretné teljes mértékben elismerni is magát. Mert ahogy ezen a bolygón senki, úgy ő sem tökéletes. Van, hogy elfogy a türelmünk és káromkodunk, van, hogy kiabálunk, vagy, hogy csak úgy ledobjuk a ruhánkat a székre, és napokig el se pakoljuk, van, hogy néha füllentünk, ha valakit nem akarunk megbántani. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is: segítünk, ha kell, viccelődünk, dicsérünk, tanulunk és fejlődünk, egyre okosabbak és bölcsebbek vagyunk, és ami a legjobb, hogy az ötvenhez közeledve egyre bátrabbak is.

Befejezésül végiggondolta, hogy eddigi élete során a világ milyen változásokon ment keresztül – legyenek azok jók és rosszak. „Úgy tűnik, ha tetszik, ha nem, a legjobb, amit tehetünk, hogy elfogadjuk, az élet nem fekete-fehér”, majd azzal folytatta, hogy a következő fél évszázadban is ebben a megértésben szeretné tartani magát, és szeretné, ha meg tudná tartani magát az együttérzés egy magasabb szintjén.

gwyneth paltrow-robert downey jr
Robert Downey Jr.-ral a Vasember 2-ben. Fotó: flickr.com

Paltrow bátorságára – hogy őszinte legyen és megmutassa az öregedés szépségét – mindannyiunknak emlékeznünk kell. Minden mérföldkő közelebb visz önmagunkhoz, és ezt érdemes megünnepelni.

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!