Ahol több, mint száz évig élnek: a Kék zónák titkai

-

Mit szólnál hozzá, ha lenne egy titkos recept, amelynek segítségével akár száz évig vagy még annál is tovább élhetnél? És nem csak vegetálnál, hanem egészségesen, aktívan és boldogan…

Annyit már most elárulhatunk, hogy valójában szó sincs semmiféle titokról. Vannak viszont kutatások és tudományosan alátámasztott tények…

Kék zónák

A Kék zónák a Föld öt olyan területe, ahol a legnagyobb a százéves vagy a százévesnél idősebb emberek koncentrációja. A 2000-es évek elején a National Geographic egyik munkatársa, Dan Buettner tudóscsoportjával egy izgalmas kutatómunkába kezdett: szerették volna megtalálni azokat a helyeket, ahol szélsőségesen magas kort élnek meg az emberek. A kék zónák fogalma aztán Gianni Pes és Michel Poulain demográfiai munkáiból nőtte ki magát, akiknek sikerült beazonosítaniuk Szardínia szigetét, mint a világ egyik olyan régióját, ahol a legmagasabb a százéves férfiak létszáma. A tudósok kék körrel jelölték meg a térképen, innen kapta később a kék zóna elnevezést.

E demográfiai munkára építve aztán Dan Buettner meghatározta a többi ilyen különleges helyet a bolygó minden táján.

Ikaria, Görögország

Igen viharos és viszontagságos története van ennek az apró szigetnek: római, perzsa és török hódítások célpontja volt, amelynek eredményeképpen az évszázadok során  egy elszigetelt, ugyanakkor hagyományokban, családi értékekben és hosszú élettartamban gazdag kultúra alakult ki. Napjainkban a szigeten élőket szinte teljes mértékben elkerüli a demencia és több krónikus betegség. Élvezik a vörösbort, a késő estébe nyúló dominózást és a nyugodt életritmust, rengeteg időt töltenek a szabadban igen aktív és élénk hegyvidéki életet élve. Mindennapjaik része a szieszta, amelynek egészségvédő hatása már bebizonyosodott: a szundikálás csökkenti a stresszhormonokat és pihenteti a szívet, így azoknak az embereknek, akik ebéd után rendszeresen alszanak egy rövidet, akár 35 százalékkal kisebb esélyük van a szívbetegségekre.

Okinava, Japán

A japán déli részén fekvő szigetről szinte már történelmi tény, hogy itt élnek a legtovább az emberek, ezért egykor a halhatatlanok földjének is nevezték. Az okinavaiaknál kevesebb a rák, a szívbetegség és a demencia, mint a nyugati országokban, és az ottani nők is tovább élnek, mint a bolygó bármely részén élők. Kiderült, hogy az titkuk a család és a társadalom iránti elkötelezettségben rejlik. Hatalmas szociális hálózatot tartanak fenn – ez az úgynevezett Moai – amely egy egész életen át tartó baráti kör, és amely idős korban is támogatja az embereket. Az okinavaiak erősen céltudatosak, nagy hajtóerő dolgozik bennük, amelyet az ikigai nevű filozófiának köszönhetnek. Alapvetően növényi étrenden élnek, és szinte minden itt élő napi szinten kertészkedik, ami nem csak friss zöldséggel látja el őket, de egyben fizikai aktivitás és remek stresszcsökkentő módszer.

Loma Linda, Kalifornia

A Hetednapi Adventista Egyház ebben a dél-kaliforniai napsütötte városkában alakult még az 1840-es években. Aztán a XX. századra kiderült, hogy az itt élő embereknek nem csak a hite, de az egészsége is igen erős. A kilencezer főt számláló közösség tagjai egy évtizeddel tovább élnek, mint egy átlag amerikai, és hosszú élettartamuk nagyrészben a vegetarianizmusnak és a rendszeres testmozgásnak tulajdonítható. A loma lindaiak nem dohányoznak és nem isznak alkoholt, ellenben  hetente legalább ötször fogyasztanak diót; ezáltal felére csökkentve a szívbetegségek kockázatát, és ezáltal bizonyítottan körülbelül két évvel tovább élnek.

Ogliastra, Szardínia, Olaszország

Az olasz sziget volt az első hely a Földön, amelyet kék zónaként azonosítottak. 2004-ben aztán egy kutatócsoport elindult egy ritka genetikai furcsaság kivizsgálására, amelyet a sziget lakói hordoznak, mégpedig egy bizonyos M26 nevű marker a kivételes hosszú élettartamhoz kapcsolódik. A földrajzi elszigeteltség miatt Szardínia ezen területén élő lakosai többnyire nem keveredtek másokkal, amelynek eredményeképpen tízszer több a százaéves korú lakosok száma, mint bárhol máshol. De ami még fontosabb, hogy a terület lakói kulturálisan is elszigeteltek, amely miatt egy nagyon hagyományos, de annál egészséges életmódot tudnak fenntartani. Még mindig halásznak, vadásznak és gyűjtögetnek, vagyis lényegében napjuk jó részét a természetben töltik. Egész életükben közel maradnak a barátokhoz és a családhoz, akikkel sok időt töltenek együtt. Étrendjük jórészt növényi eredetű, amelyhez napi 1-2 pohár vörösbort fogyasztanak.

Nicoya-félsziget, Costa Rica

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Blue Zones (@bluezones) által megosztott bejegyzés

Ez a kicsiny karibi ország híres fenntartható szemléletéről, gazdasági stabilitásáról és mindezek mellett kiváló egészségügyi ellátást nyújt. De sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy Nicoyán akár több, mint száz évig is élnek az emberek. Az egyik ilyen a “plan de vida” vagyis magyarul “életterv”, ami időskorban is pozitív jövőképet nyújt, és segít aktívan tartani őket. A másik ilyen tényező a családra való összpontosítás, és a nicoyaiak különleges képessége arra, hogy jól tudnak hallgatni és nevetni. Az idősek nem behúzódva egyedül élnek, hanem sűrűn látogatják a szomszédaikat, és gyakran élnek együtt olyan családtagjaikkal, gyermekekkel vagy unokákkal, akik támogatják őket. Mindez céltudatosságot ad nekik, úgy érzik, szükség van rájuk, és így ők is motiváltak abban, hogy hozzájáruljanak a nagyobb jóhoz. Az itt élők hosszú élettartamához talán az is hozzájárul, hogy a nicoyai víz az ország legmagasabb kalciumtartalmával rendelkezik; ez magyarázat lehet a szívbetegségek alacsonyabb arányára, valamint az erősebb csontokra és a kevesebb csonttörésre.

Az életmódbeli sajátosságok: a 9 erő

Miután beazonosították ezeket a Kék zónákat, Dan Buettner és tudós csapata nagyon szerette volna megtudni, hogy van-e valamilyen közös életmódbeli tényező ezekben a régiókban, ami nem csak azt teszi lehetővé, hogy száz évig éljenek, hanem azt is, hogy idős korukban is aktívak, egészségesek és boldogok legyenek. Ennek érdekében kutatók csoportját gyűjtötték össze. Orvosok, antropológusok, demográfusok, epidemiológusok lepték el ezeket a helyeket, hogy bizonyítékokat szerezzenek valamilyen életmódbeli közös nevezőre. Végül megállapították, hogy az összes kék zónában megtalálható kilenc specifikus életmódbei szokás, amelyet aztán “Power 9”-nek neveztek el.

Ezek között vannak teljesen magától értetődő szokások, de néhány meglepő is:

  • természetes fizikai aktivitás
  • mindig van életcél
  • stresszcsökkentés és helyes stresszkezelés
  • mérsékelt kalóriabevitel, vagyis csak 80%-ra eszik tele magukat
  • növényi alapú étrend
  • mérsékelt alkoholfogyasztás
  • spirituális vagy vallási elkötelezettség
  • erős családi kapcsolatok és
  • aktív társasági élet.

Mindezek alapján mi is létrehozhatjuk saját környezetünkben saját személyes kék zónánkat, hogy sokáig éljünk, méghozzá boldogan és egészségesen.

Ha tetszett, olvasd el ezt is:

A világjáró család, akiknek kaland az élet

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!