A Magyar Jazz Szövetség adta hírül, hogy október 2-án hajnalban elhunyt a magyar jazz ikonikus alakja, a 80 éves Szakcsi Lakatos Béla, a nemzet művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, valamint zeneszerző.
A zenevilág krémjével dolgozott együtt
Szakcsi Lakatos Béla 1943-ban született július 8-án. Édesapja ösztönzésére kezdett 9 évesen zongorázni. Habár klasszikus zenét tanult, később a dzsesszt célozta meg. Mikor még csak a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, már akkor is a fesztiválokon olyanokkal zenél együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza, de még Kovács Andor gitáros együttesében is feltűnt. Később, mikor felért a csúcsra, olyanokkal is zenélt, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa.
Nemzetközi szinten is elismerté vált
A 60-as évek közepén már saját zenekaraival is fellépett. A Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat nyert az LDL-el, míg Pege Aladár kvartettjével második díjat a Montreux-i Jazz Fesztiválon. Ez hozta meg neki a nemzetközi ismertséget és ennek köszönhetően készített lemezeket a Special EFX-szel, majd 80-as, 90-es évek fordulóján négy szólóalbumot is megjelentettetek.
A zenei fúziók mestere volt
Fontos szerepet töltött a fúziós zene elterjedésében hazánkban, amit 1972-től a Rákfogó együttessel, majd 1980-zól a Saturnus együttes tagjaként tehetett meg. Szívesen ötvözte a komolyzenét a dzsesszel. Ugyanakkor a hetvenes évek más miatt is meghatározónak bizonyult: onnantól kezdve 12 éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán.
Ugyanakkor volt egy másik szenvedélye is: cigány folklór gyűjtött, amiket színpadi művekké formált. 1975-ben mutatták be első musicaljét, a Piros karavánt, amit az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban került bemutatásra A bestia című műve a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2004-ben pedig új műfajt teremtett a Na dara! (Ne félj!) című cigány jazz stílusú lemezével.
Szenvedélyesen kutatta a lehetőséget, miként lehet a különböző zenei műfajokból közös nyelvet teremteni. Például több alkalommal is játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, amelybe egy kis jazzt csempészett. Koncertjeire mostanában a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése volt jellemző.
Egy halom díjjal jutalmazták
2005-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjjal tűntették ki. Egy évvel később Príma díjjal. 2010-ben Hazám-díjban részesült. 2014-ben lett a Nemzet Művésze.
A tudás fája
Élete fő művének A tudás fája című misztériumjátékot tartotta, amelyet a napokban mutattak be. A Tudás oldalról kiderül, hogy a zenéjét Szakcsi Lakatos Béla, a szövegeket Bolyki György írta, és a történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.
A dzsessz, a filmzene és a klasszikus muzsika elemeit egyaránt felvonultató, majdnem kétórás kortárs mű első három képe bibliai történeteket mutat be, a negyedik pedig arra mutat rá, képes-e élni az ember a felhalmozott tudással.
Itt tudod meghallgatni a mű Nyitányát, a többit pedig idekattintva, A tudás fája oldalon találod.
Köszönjük Szakcsi Lakatos Bélának a lehetőséget, nyugodjon békében!
