A Föld veszélyben van. Ennek nagyon-nagyon sok jelét láthattuk már az elmúlt években. Ezért most nagyon fontos, hogy egyénileg és családonként is mindent megtegyünk, hogy megmentsük, és mi is tegyünk az üvegházhatású gázkibocsátás ellen. Minden ember számít. Minden apró lépés számít. A tiéd is!
Néhány hónappal ezelőtt a gyerekeimmel megnéztük életünk legfontosabb filmjét. Potyogtak a könnyeim. És a hétéves lányomnak is. Nem értette, miért teszi ezt a sok rosszat az ember. Nem értette, hogy ha tehet ellene, akkor miért nem változtat. Nem akartam azt mondani, hogy azért, mert az ember buta… hiszen nem az!
Aki már látta David Attenborough Egy élet a bolygón című filmjét az tudja, hogy mennyire fontos, hogy ne folytassuk tovább jelenlegi életmódunkat. Életveszélyes bolygónk növény-és állatvilágára, így ránk is. Mi, az egyes emberek elkezdhetünk máshogy gondolkozni, amelynek következtében az országok kormányai és a gazdasági élet szereplői előbb-utóbb talán meghozzák majd azokat a döntéseket, amelyekkel még vissza lehet fordítani a folyamatot. De az utolsó percben vagyunk. Ezért minden embernek, aki azt szeretné, hogy néhány évtized múlva a gyerekeinek és az unokáinak még legyen mit ennie, annak meg kell változtatnia néhány szokását.
Valójában egy egzisztenciális vészhelyzet van.
2019-ben az „egzisztenciális” szó lett az év szava, méghozzá azért, mert ez fordult elő a legtöbbször a keresések között. Ez a szó, tökéletesen megragadja a bolygónk túléléséért, a szeretteinkért és az önmagunkért való küzdelem érzését. Ahogy a svéd aktivista, Greta Thunberg is mondta: „Van egy álmom, amiben a hatalmon lévő emberek, valamint a média elkezdik úgy kezelni ezt a válságot, mint egy egzisztenciális vészhelyzetet.”
Már nem lehet nem észrevenni a klímavészhelyzet jeleit: az elmúlt évek bozót és erdőtüzeiben elpusztuló többmilliárd (!) állat élete az aszálynak és a rekordmagas hőmérsékletnek köszönhető. Láthattuk a Brazíliában pusztító tüzeket, amelyek következtében szinte egy fél magyarországnyi terület pusztult el, a Kaliforniában és Ausztráliában bekövetkező disztópikus állapotokat. Rémálom. Nagyon, nagyon jó lenne, ha mindenki komolyan venné ezeket a jeleket. Egyre sürgetőbb a nemzetközi összefogás, de ugyanilyen fontosak az egyéni akciók is. Az egyéni és háztartási szinten önként vállalt intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak az általános kibocsátás csökkentéshez, és ezeket politika akarat hiányában is megtehetjük.
Az alábbi öt viselkedés nagy hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra és alkalmas arra, hogy megváltoztassuk a viselkedésünket, amellyel tényleg sokat tehetünk a FÖLD megmentése érdekében. Mert valóban nagy hatású dolgokat tehetünk egyénenként is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
Ha új autót veszünk, akkor már csak elektromosat!
Elképesztő mennyiségű finomított kőolajat fogyasztunk a benzines és a dízelmotoros gépkocsikkal. A fejlettebb országokban – és ez talán hazánkban sincs másképp – a közlekedés jó részét a személyautók teszik ki, ezért a tömegközlekedés fejlesztése önmagában nem oldja meg a dekarbonizáció problémáját. Az új autóvásárlások elektromos járművekre való áttérése az energiahálózat szén-dioxid-mentesítésével párhuzamosan, az egyik fontos út a személygépkocsik általi üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez.
Kevesebb repülőút!
Utasóránként a légiközlekedés éghajlati hatása 6-47-szer nagyobb, mint az autóúté. A légiközlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátások éghajlatra gyakorolt hatása túlmutat a szén-dioxid kibocsátáson, mert a vízgőz és a nitrogén-oxidok további melegítő hatással bírnak.
Növényben gazdag étrendre való áttérés!
Manapság sokkal több húst fogyasztunk, mint kellene. Mivel a marhahús az üvegházhatást okozó gázok szempontjából a legintenzívebb fehérjeforrás a világon, (a babnál 20-szor nagyobb a termőföldre és üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt hatása) ez a viselkedés ugyanolyan fenntarthatatlan, mint amennyire egészségtelen. Még ha átváltunk a csirkehúsra, amely lényegesen kevesebb üveházhatású gázkibocsátással jár, a húsfogyasztás akkor is egyre csak növekszik. Természetesen itt nem arról van szó, hogy mindenkinek vegetáriánusnak kell lennie, pusztán arról, hogy módot kell találni arra, hogy csökkentsük a húsfogyasztást.
Csökkentsük az élelmiszerhulladékot!
Az előállított élelmiszerek körülbelül egyharmadát soha nem fogyasztják el, így elképesztő mennyiségben képződik az élelmiszerhulladék. Az élelmiszerveszteség és a hulladék az élelmiszerciklus minden szakaszában – a soha el nem fogyasztott élelmiszerek megtermelése és szállítása által okozott kibocsátásokkal – hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. Az elpazarolt élelmiszerek azáltal is hatással vannak kibocsátására, hogy hulladéklerakóba kerülnek, ahelyett, hogy komposztálnánk őket, a csomagolásról és a keletkező vízhulladékról nem is beszélve.
Fektessünk zöld energiába!
A világon megtermelt villamos energia nagy százaléka fosszilis tüzelőanyagokból, elsősorban földgázból és szénből származik. Napelemek, a napenergiával való fűtés és a zöldenergia-beszerzés jelentősen csökkentheti a háztartások üvegházhatású gázkibocsátásait, és potenciálisan enyhítheti az energiabiztonságot.
Nem is olyan lehetetlen, igaz? Ha lecserélnéd a néhány éves autódat, akkor ezután vegyél elektromos autót, repülj kevesebbet, egyél minél több növényt, ne pazarold az ételt és használj megújuló energiát.
Gyönyörű bolygónk van. Ne hagyjuk elpusztulni… mert akkor mi is vele pusztulunk!
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
Öt magyar, akiket érdemes követni, ha neked is fontos a környezettudatos élet
