Hat héttel a háború kitörése után egyre súlyosabbá válik az ivóvízhiány Ukrajnában – figyelmeztet sajtóközleményében az UNICEF. A heves harcok több helyen komoly károkat okoztak a vízhálózatban és az áramellátásban: Kelet-Ukrajnában közel 1,4 millióan maradtak vezetékes ivóvíz nélkül, és országszerte további 4,6 millió embert fenyeget vízhiány.
Az ország keleti felében február 24-e óta legalább húsz olyan háborús incidensről számoltak be, amelyek súlyosan rongálták a vízgazdálkodási infrastruktúrát. Félő, hogy az egyre intenzívebbé váló összecsapások és a robbanó fegyverek lakott területeken való bevetése miatt további károk keletkeznek majd az ivóvíz-rendszerben. Az UNICEF szakemberei attól tartanak, hogy akár a térség teljes vízellátása összeomolhat.
„A víz elengedhetetlen feltétele az életnek, minden embernek joga van hozzá – jelentette ki Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora. – A vízellátás akadozása komoly egészségügyi kockázatot jelent – különösen a gyerekekre és az idősekre nézve –, hiszen rákényszeríti az embereket arra, hogy szennyezett forrásokból szerezzék be az ivóvizet, ami kóros hasmenést és más halálos betegségeket okozhat.”
Az áramkimaradások miatt leálló szivattyúk, és a harcokban felrobbantott vízvezetékek akut fennakadásokat okoznak az ukrajnai vízellátásban. A körbezárt Mariupolban emberek ezrei kénytelenek szennyezett forrásból származó vizet inni, de más nagyvárosokban – köztük Donyeckben és Luhanszkban – is komoly gondokat okoz a vízellátás. Az UNICEF figyelmeztetett: közel 340 ezer ember maradhat ivóvíz nélkül, ha a horlivkai víztározó is kiapad.
Szumi, Csernyihiv és Harkov lakossága már március elején vízellátási nehézségekkel küzdött – írja közleményében a világszervezet. Az UNICEF illetékesei hangsúlyozták: azonnali lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy mielőbb helyreállítsák ezeknek és más súlyos harcok sújtotta térségeknek a vízellátását, és felgyorsítsák a sürgősségi ellátás biztosítását.
Az UNICEF a közelmúltban erősítette meg: a háború kitörése óta négy vízgazdálkodási technikus sérült meg Csernyihivben és egy Harkovban. Az Oroszország és Ukrajna közötti, 2014 óta tartó konfliktus alaposan megtizedelte a vízügyi szakembereket a háború sújtotta országban: az elmúlt nyolc évben legalább 35 mérnök halt vagy sérült meg a Donyeck és Luhanszk környéki harcokban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy évvel ezelőtt egyhangúlag elfogadott 2573 számú határozatában arra szólította fel a világ háborús konfliktusaiban részt vevő feleket, hogy a nemzetközi humanitárius jognak (International Humanitarian Law, IHL) megfelelően tartsák tiszteletben a civil lakosság és az őket kiszolgáló infrastruktúra – beleértve a vízügyi létesítmények – védelmét. Sajnos, állásfoglalásuk süket fülekre talált: az ukrajnai háborúban rendszeres támadások érik a lakosságot kiszolgáló vízügyi, higiéniai és elektromos infrastruktúrát – ami nagyban megnehezíti a lakosság hozzáférését ezekhez a létfontosságú szolgáltatásokhoz.
„Elengedhetetlen, hogy a szemben álló felek tiszteletben tartsák az IHL által rájuk rótt kötelezettségeket, és folyamatos erőfeszítéseket tegyenek a polgári infrastruktúra megóvása érdekében – hangoztatta Lubrani. – Azokon a helyeken, ahol megsérült a vízügyi infrastruktúra, a vízügyi technikusoknak azonnali és biztonságos lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavíthassák a károkat.”
Az UNICEF és partnerszervezetei felszólították a háborús feleket, hogy ne használjanak robbanó fegyvereket a lakott területeken, és vonják vissza hadi eszközeiket, illetve katonáikat a civil létesítmények közeléből.
„Azok a fiatal gyerekek, akik konfliktuszónák közelében élnek hússzor nagyobb valószínűséggel halnak meg a fertőzött víz okozta hasmenéses megbetegedésekben, mint a háborús erőszak miatt – húzta alá Murat Sahin, az UNICEF ukrajnai képviselője. – Bárhol is vannak, nem szabad megengednünk, hogy a háború veszélybe sodorja a tiszta ivóvízhez való hozzáférésüket – ez élet-halál kérdés a számukra.”
