1944-ba csöppenhetünk, a második világháború idejére a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe. Ellának a háború és diktatúra idején a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében kell megpróbálnia túlélni. Bagó Tünde történelmi regényében egy nő izgalmas, váratlan fordulatokkal teli élete miatt izgulhatunk.
Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett
A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében. A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserben hagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat. Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja. Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?
Széljegyzet a regény margójára
A határátlépés
A Hohentwiel vulkán lábánál fekvő dél-német kisváros, Singen fejlődését, az itt élők emberi és gazdasági kapcsolatait évszázadokon át befolyásolta a svájci határ közelsége.
A második világháború kitörésekor teljes határzárat rendeltek el, elvágva ezeknek a kapcsolatoknak a jelentős részét. A legtöbb Svájcban dolgozó németnek fel kellett adnia munkahelyét, csupán egyes iskolák tanulói, valamint a vasúti, postai és vámigazgatási hivatalok munkatársai kaptak külön engedélyt a határátlépésre. Egy-egy kivételes esetben, súlyosan beteg közeli rokon látogatására vagy kiemelt svájci munkavégzésre hivatkozva, a Gestapo jóváhagyásával kaphatott valaki ilyen jogosultságot. A háború előrehaladtával azonban egyre ritkábban és egyre szigorúbb ellenőrzés mellett.
Singen környékén megerősítették a határ fegyveres védelmét, de ennek ellenére számos, illegális határátlépésre irányuló próbálkozást hajtottak végre. A menekülők egy részének sikerült átcsúszni olyan területeken, amelyek ellenőrzését lehetővé tették a természetes határvonalak, mint például a Rajna vagy a határ egyenetlensége. A szökést csak kis számban kísérelték meg zsidók. Az illegális határátlépők a helyi gyárakban és földeken dolgozó kényszermunkások és a hadifoglyok, valamint a különösen fontos pozícióik miatt útlevelüktől megfosztott polgárok (mérnökök, orvosok) közül kerültek ki. Érdekesség, hogy a tanyákon foglalkoztatott hadifoglyokat időnként cserélték, mert hamar kiismerték a környéket és megtalálták a lehetőségét, hogy átjussanak Svájcba.
A svájci hatóságok a határon elkapott illegális határátlépőket többnyire visszafordították Németországba.
A szerzőről
Bagó Tünde 1974-ben született Békés megyében, Vésztőn. Történelemtanár és művelődésszervező, majd jogász végzettséget szerzett. Újságíró, utazóblogger. Az Élet sója blog szerzőjeként 2017-ben jelentette meg a Bodeni-tó – Több mint útikönyv című élménykönyvét, amelyben lakóhelye, Dél-Németország legnagyobb turisztikai régióját mutatja be a szomszédos osztrák és svájci tóparti látnivalókkal. Férjével 2012 óta élnek a tó mellett. Számos történettel, szokással, kulináris érdekességgel ismerkedett meg, amelyek regényeiben is szerepet játszanak. Novelláit irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Helyőrség, Magyar Napló, ÚjNautilus, Librarius) és szerzői oldalán publikálja.
Bagó Tünde szerzői oldala: https://bagotunde.com/
A szerző gondolatai a regényről
Az Ella háborúja történelmi regény ötlete már akkor megszületett, amikor először pillantottam meg a Hohentwiel vulkanikus kúpon pihenő várromot. Egy sárgafalú, falfreskóval díszített jugendstill villa mellett álltam. A ház lakóinak elég volt csak kilépni a teraszra, hogy évszázados történelemmel, milliónyi emberi sorssal találják szemben magukat. Hasonlóképpen éreztem magam akkor is, amikor felfedeztem a közeli Bodeni-tó településeit. Miközben útikönyvet írtam a környékről, rám találtak a határmenti élet érdekességei, a kulturális találkozások és a kemény történelmi pillanatok.
Történelemtanárként nemcsak a környék jelene, hanem múltja iránt is nyitott voltam. Kíváncsi lettem arra, vajon az itt élő emberek hogyan élték meg a háborúkat, a gazdasági válságokat és az újrakezdés évtizedeit. S az is foglalkoztatott: A múlt milyen hatásait fedezhetjük fel a jelenben?
Ha első kézből nem is kaphattam információt az utolsó nagy háborúról s az azt megelőző politikai diktatúráról, a szüleiktől elmesélt történetekre még sokan emlékeztek a környéken. Hallottam a német értelmiség problémáiról és a háború éveiben kialakult szégyenérzetükről. Közben kirajzolódott előttem egy olyan történet, amelyben bemutathatom, milyen volt egy határmenti kisváros lakóinak élete a második világháborúban. Azoké az embereké, akik „csak” túl akarták élni ezt a szörnyű időszakot, megőrizve morális és szellemi értékeiket.
A Könyvhéten Bagó Tünde június 10-én, szombaton 17 órától dedikál a 21. Század Kiadó standján.
Ezeket is nézd meg:
