Benne vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámában. Mintha visszalőttek volna minket az időben egy évvel, csak akkor még azt hittük, hogy néhány hétig kibírjuk, aztán minden jó lesz. Mostanra már nem újdonság a digitális oktatás -, de ugyanolyan kaotikus. Végre van oltás, több is, de most meg politikai kérdés lett a vakcinációból.
Ez történt a héten a koronavírus-járvány kapcsán.
Túlkínálat lélegeztetőgépből
Úgy tűnik, a kormány túlvásárolta magát az orvosiműszerből, így a felesleget eladjuk, legalábbis a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat erre enged következtetni. A Hvg fedezte fel, hogy Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Szijjártó Péter külügyminiszter feladatba kapták a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépek felmérését.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium még az első hullámban vásárolta meg a legrosszabb forgatókönyv szerint szükséges lélegeztetőgép mennyiségének dupláját. A beszerzés azért is kérdéseket vetett fel, mert ilyen sok gép kezelésére nincs Magyarországon megfelelő számú képzett egészségügyi dolgozó.
„Ma Magyarországon teljesen mindegy, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre, nagyjából 3000 intenzíves ágy fölött kalkulálni teljesen irreális a betegellátásban”
– mondta még szeptemberben Hegyi Péter, a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke.
2020 októberében Magyarország nagykövetségei kapták meg a feladatot, hogy keressenek vevőt a felesleges gépekre, legalább beszerzési áron, ez azonban nem sikerült. Egyelőre 18 géptől tudtunk megszabadulni, ezeket ingyen ajándékoztunk Ugandának.
Rangsorolni kell, ki juthat be az intenzív osztályra
A kimondatlan orvosi protokoll szerint, azé az elsőbbség, akin a legnagyobb eséllyel lehet segíteni, így míg az első hullámban, vagy a járvány előtt az időseket még ellátták volna az intenzív osztályokon, ma már be sem kerülhetnek, mert az osztályok tele vannak a fiatalabb betegekkel – számolt be a 444.hu.
Arról, hogy pontosan hány beteget ápolnak intenzívosztályon, nem szolgáltatnak adatot a hivatalos szervek, így erre vonatkozóan is csak becsléseket tett a hírportál. Úgy számolták, hogy 1200 és 1080 fő között lehet az intenzíven ápoltak száma, azonban azt sem tudni, hogy ebből mennyi a nem koronavírus miatt bekerülő.
A kórházak telítettsége mellett az is gondot okoz, hogy máshol kevés a szakápoló, így olyanok is kénytelenek kórházba menni, akik megfelelő ápolás mellett akár otthon is lábadozhatnának.
Egyre fiatalabbak a súlyos esetek
A 444.hu több budapesti kórház orvosait is megkérdezte a tapasztalataikról. A válaszaik alapján úgy tűnik, hogy a járvány jelenlegi szakaszában egyre fiatalabb páciensek kerülnek az intenzív osztályokra súlyos állapotban. Többen is egyetértettek abban, hogy
tavaly tavasszal a 80-90 évesek voltak a legrosszabb állapotban, nyáron, a második hullámban 50-60 évesek, most még fiatalabbak, 30-50 mások szerint a 24-45 évesek szorulnak intenzíves ellátásra.
Ráadásul a beszámolók szerint sokkal súlyosabb állapotban vannak a kórházba kerülő betegek, mivel kiterjedettebb a tüdőgyulladás mértéke. Korábban a tüdő alsó részét támadta meg a vírus, most már akár a 40-50 százalékát is érinti a gyulladás. Az állapotuk pedig gyorsan romlik.
Hogy ennek mi a magyarázata, azt egyelőre nem lehet tudni. Valószínűleg közrejátszik benne, hogy az idősek egy része már átesett a fertőzésen, vagy megkapta az oltást. De figyelembe kell venni azt is, hogy a fiatalok többet mozognak társaságban, többet érintkeznek másokkal.
Dr. Merkely Béla szerint jelenleg a vírus brit variánsa okozza a legtöbb megbetegedést Magyarországon. A fertőzések 80-90 százaléka ehhez a törzshöz tartozik, amely amellett, hogy gyorsabban terjed, súlyosabb megbetegedést is okoz.
Mások a tünetek
A más típusú vírusok nemcsak gyorsabban terjednek, de más tünetekkel is járnak, mint az előző változatok. „Alig-alig van olyan, akinek íz- és szaglásvesztése van, most sokkal gyakoribbak a komoly alsó légúti tünetek, a fulladás, a kínzó, száraz köhögés, a tüdőgyulladás. Az előző hullámnál a legyengültség volt a jellemző, a végelgyengülés-szerű tünetek domináltak, most sokkal több olyan ember jön, aki fullad” – magyarázta a Telexnek nyilatkozó orvos. Ennek következtében egyre több az olyan beteg, akinek oxigénellátást kell biztosítani.
Magyarország még az olaszokat is előzi halálozási arányban
Lakosságarányosan Magyarország hetedik a világon a lakosságarányos halálozási adatok számát tekintve áldozata a koronavírus-járvány kitörése óta. Szerdai adatok alapján megelőztük Olaszországot is – számolt be 444.hu.
Az Our World in Data összesítése szerint San Marinóban, Csehországban, Belgiumban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban és Montenegróban estek áldozatul a legtöbben a járványnak. Őket követi a listán Magyarország, ahol egymillió lakosra vetítve 1,689.9 áldozata volt a vírusnak.
Későn jött és túl laza a mostani lezárás?
A 444.hu cikkében a harmadik hullámon már átesett és a hullámban épp benne lévő országok védekezési stratégiáit hasonlította össze a miénkkel. A jelenleg legelterjedtebb koronavírus mutáns kiindulópontja, Nagy-Britannia a teljes és szigorú lezárás mellett döntött. Ott csak a létfontosságú termékeket árusító boltok nyithattak ki. A társasérintkezések számát is minimálisra csökkentették: két külön háztartásban élő emberek csak szabadtéren találkozhattak és a legszigorúbb szakaszban maximum két fő sétálgathatott így.
Hasonlóan drákói intézkedésekkel dolgozott Írország és Portugália is. Előbbiben a miséket is csak online tartották meg, utóbbiban két hónapja zárva vannak az iskolák. Ezeken a helyeken azonban lassan le is cseng a harmadik hullám és már a nyitás felé tesznek lépéseket.
A csehek és a szlovének előttünk járnak, ott már tetőzik a hullám. Velünk együtt pedig még csak az elején van Észtország, Szerbia és Észak-Macedónia. Az észtek szigorú lezárásokkal, a többiek hozzánk hasonlóan lazább szabályozásokkal igyekeztek kibekkelni a helyzetet.
Kell-e félni az AstraZeneca-oltásoktól?
Épp, amikor a magyar háziorvosokhoz is megérkeztek az AstraZeneca-oltások, akkor pattant ki, hogy az osztrákok leálltak ennek a vakcinatípusnak a használatával, mivel két osztrák ápolónő nem sokkal azután hunyt el, hogy megkapták az oltást. Az Európai Gyógyszerügynökség kivizsgálta az eseteket és arra a megállapításra jutottak, hogy egyik nő halálát sem a vakcina okozta. Mindkét nővér az alsó-ausztriai Zwetl klinikáján kapta meg az oltást. Egyikük, egy 49 éves nő, akut véralvadási problémák miatt tíz nap múlva meghalt, míg 35 éves társa tüdőembóliát kapott, de már gyógyul – írja a Telex.
Dániában szintén felfüggesztették ennek az oltóanyagnak az alkalmazását, amig kivizsgálják, hogy a feltételezett súlyos mellékhatások, mint a vérrögképződés, valóban fennállnak-e. A hír arra nem tér ki, hogy Dániában meghalt-e valaki az oltás után. a hatóságok azt remélik, hogy a mellékhatások kivizsgálása után az emberek jobban bíznak majd a vakcinában.
Az oltás mindent megold?
A bezártságot, maszkkal takart arcot és a távolságtartást már csak az oltás utáni normális élet ígéretével tudjuk kibírni. A kérdés azonban az, hogy tényleg vissza áll-e az élet a korábbi, normális kerékvágásba, vagy örökre velünk maradnak a maszkok, netán csak oltási igazolvány bemutatásával mehetünk majd munkaebédre. A Qubit végigzongorázta a lehetséges kérdéseket és kombinációkat és megpróbált válaszolni arra, amire lehet.
„Leülhetnek-e ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetnek-e a kerti grillen kollégáik körében?
Vegyenek-e maszkot az illegális házibulihoz? A nagymamák megetethetik-e végre rendesen az unokáikat húsvétkor?”
Ne feledjük ugyanis, hogy maga a járvány is csak egy éve tört ki, így az oltások hatásáról sincsenek még olyan mértékű tapasztalataink. És akkor a folyamatosan mutálódó vírust még nem is vettük bele a képletbe. A cikk szerint a magyar átoltottsági adatok biztatóak: száz emberre már csaknem 15 beadott oltás jut, ezzel Magyarország már a 12. a világon, Európában pedig a negyedik. Vagyis a sok fertőzött mellett egyre többen kapják meg valamelyik vakcinát.
Oltáshoz elõkészített Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó fecskendõk az idõseket gondozó Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézményében 2021. január 28-án. Az idõsotthonban elsõ alkalommal oltották be a dolgozókat és a lakókat.
MTI/Krizsán Csaba
Némi iránymutatásért az amerikai járványügyi hatósághoz fordulhatunk, mivel az Egyesült Államokban korábban kezdődött a járvány és a vakcináció is. Az amerikai szakemberek szintén óvatosságra intenek: mivel még mindig nincsenek kellő adatok arról, hogyan hat a vakcina a betegség terjedésére, nyilvános helyeken a beoltottak számára továbbra is ajánlatos a távolságtartás, a maszkviselés, valamint a tömeg és a rosszul szellőző helyek kerülése.
Némi lazulást azért megengednek azoknak, akik már két héttel a második vakcina után vannak:
- Beoltott személyekkel szabad zárt térben, maszk nélkül is lehet együtt lenni.
- Egy másik, beoltatlan háztartás tagjaival is lehet maszk nélkül, zárt térben találkozni, kivéve, ha ők vagy valaki, aki velük él, a koronavírus valamelyik rizikócsoportjába tartozik. (Ha egy másik beoltatlan háztartásból is jelen vannak, akkor már maszk, távolságtartás stb. kell.)
- Annak a beoltottnak, aki fertőzöttel találkozott, nem kell karanténba vonulnia vagy teszteltetnie magát, hacsak nincsenek tünetei. (Kivéve, ha sokakkal lakik együtt, például börtönben, idősotthonban, kollégiumban él.)
Gyorstesztek az Aldiból
Németországban mostantól az Aldiknak is lehet koronavírus-gyorsteszteket vásárolni – írja a Spiegel nyomán a Telex. A német kormány kulcsszerepet szán a gyorsteszteknek a járvány legyőzésében. Egy doboz öt gyorstesztet tartalmaz, melyet a vásárlók otthon végezhetnek el magukon. A dobozonként 24,99 euróba (kb. 9 ezer forint) kerülő tesztből egy vásárló egyszerre egyet vehet az üzletben.
A német lap szerint a gyorstesztek kezdetben jobban fogytak, mint első hullámban a WC-papír, pár nap után azonban lecsengett az érdeklődés. A jövőben más drogériáknak és áruházláncoknak is engedélyezni fogják a teszt árusítását. Itthon ezt egyelőre nem tervezik bevezetni az áruházlánc hazai tagjainál.
Egy falat jó hír a végére:
Csokinyuszi – oltással
Rimóczi László lajosmizsei cukrászmester már a karácsonyi szezonban is bejárta a világsajtót többszörösen szezonális édességeivel: a maszkos csokimukilásokkal, most pedig a húsvét közeledtével ismét újítással rukkolt elő: a koronavírus-járványból történő kilábalást jelképező csokinyúl. A védőoltást tartó nyúlra a Reuters hírügynökség is felfigyelt.
„Bár benne vagyunk a járvány harmadik hullámában, javában zajlik a védőoltások beadása is. Nem a szájmaszkot, vagyis a védekezést akartam hangsúlyozni a vakcinás húsvéti nyuszival, hanem a jövőt, ami a védettség és a járványból való kilábalás. A vakcina a reménysugarat jelképezi – magyarázta el az édesség jelentését a cukrászmester a baon.hu-nak.
További cikkeinkért kattints!
Bejelentették az újabb szigorítást – zárnak az iskolák és az üzletek is
