Ma van az európai autómentes nap

-

Az európai autómentes nap (European Car Free Day, vagy In Town Without My Car! Day) 1998. óta minden évben szeptember 22-én tartják meg. Célja az emberek figyelmének felhívása a környezettudatos életre.
Az európai autómentes napot 1998 óta minden évben megrendezik szeptember 22-én. A rendezvénysorozat nem titkolt célja- hívni a városlakók és a mindenkori városvezetők figyelmét arra, hogy mekkora környezeti károkat okoz, a „gépesített társadalom”. A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához. Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni. Öt pontban megfogalmazható az autómentes nap lényege.

Fotó: Pixabay A Lánchíd éjszaka autók nélkül

A megnövekedett autóforgalom környezeti hatásai

A gépjárművek által kibocsájtott szennyeződések a fenntartható jövőt roncsolják. Több káros tényező is akad. A robbanómotorok által kibocsájtott gázok- világ szinten- még mindig növelik a környezeti terhelést. Az autógyártó cégek- a villany autók lassú terjedésétől függetlenül- egyre több szén-dioxidot ontanak a bolygónk légkörébe. Ez hosszú távon a már sokat emlegetett üvegházhatást erősíti. A zöld környezet pusztítása, az erdőségek eltűnése- a szén-dioxid elnyelésének alapjai- egyenes arányban csökkennek ezzel. A két hatás csak erősíti egymást, mely immáron nem is olyan hosszú távon, akár komoly katasztrófához is vezethet.

Fotó: Pixabay A városi lét alapja a közlekedés, melynek nagy részét a gépjárművek teszik ki.

Élhető környezet emberi aspektus

Az emberek 50%-a városlakó. A városlakók pedig pontosan azon megjelenési formái az emberiségnek- akiknek kultúrájukhoz, életvitelükhöz és főleg financiális lehetőségeikhez- hozzá tartozik a gépjárművek használata. A város viszont pontosan az a biológiailag és geológiailag ismert hely, ahol tömegek élnek „széndioxidáns” környezetben. Ha csak az egészség megőrzését nézzük, már akkor is generációkon átívelő problémáról beszélünk, mely hosszú távon nyomja rá bélyegét génállományunkra. Ha pedig az élhető környezet szennyezettségét vesszük figyelembe az életkor függvényében és azt boncolgatjuk- kétségtelenül egy generációs és társadalmi problémáról beszélhetünk.

Fotó: Pixabay

Baleset és fenntarthatóság

Az autó lett társadalmunk létfenntartásának alapja. Ezen tény előtt meg kell hajolni, hiszen erre épül a gazdaság. A közlekedés szabályrendszere viszont csak a fejlett társadalmakban alakult ki. De ez még mindig nem elég ahhoz, hogy teljesen elkerüljük az ebből adódó baleseteket. Rengeteg ember, éves szinte több milliós nagyságrendben válnak áldozataivá a közlekedésnek. Ebbe persze beletartozik a vasút, a vízi-és légi közlekedés, viszont mindezek olyan rizikó tényezők- melyek sújtják a társadalmat.

Fotó: Pixabay

Az autómentes világnap felhívása

A fenntartható környezet, az emberbarát városi közlekedés nem az autókra épül. A világ nagyvárosai egyre inkább arra törekednek, hogy kiszorítsák a forgalmat a városból. A haladó eszméket képviselő gondolkodásmód, egyre inkább a humán környezet. Ennek alapja a városok ökológiai kiépítése, a szennyező tényezők száműzése és a humanizált kosz eltávolítása. Ennek az egyik alapvető megoldása a robbanó motorokkal rendelkező gépjárművek eltávolítása. Az erre tett erőfeszítések, nyilván gazdasági, társadalmi lépések, melyek befolyásolják egy-egy város működtethetőségét. A világ vezető társadalmai bár lassú lépésekkel, de megoldásokat találnak a tömeges károkozás elkerülésére, de a végleges megoldások még hosszú évtizedekig váratni fognak magukra.

A közösségi közlekedés előre lépései

A közösségi közlekedés létrehozása lehet a megoldás. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességét már tudatosan építjük. Egyre inkább terjed a társadalmi tudatosság a közlekedés terén. Szélsőségek persze mindig vannak és lesznek is, viszont az emberek felelősségvállalásának magvai már el vannak ültetve a köztudatban. Ahol gazdaságilag lehetséges, ott a tömegközlekedésben előtérbe kerülnek az elektromos járművek és a városi forgalomban csökkenő tendenciát mutat az autók használata.

Érdekesség

Az első hazai automobilról szóló írások először az Autó-Motor 1970/13 és 1970/14-es számában jelent meg.

 „Az első automobilistát, Hatschek Bélát és rakoncátlan szerkezetét, a kis Benz „Velo” -t szeretnénk megismertetni olvasóinkkal.”
Hatschek Béla ismert optikai műszerész volt. Villamosjelző és villanyvilágítási üzlete volt Budapesten az Erzsébet körút 5. alatt, „műszemkészítő” látszerész üzeme Bécsben. Cégének pontos neve: „Első Magyar és Ausztriai Emberi Műszem Készítő”. Hatschek mint technikai újdonságokért lelkesedő ember, kíváncsiságból, passzióból vásárolta meg és hozta be Bécsből 1895-ben az első autót. A jármű egy 1984. évi kibocsátású, kétüléses Benz kocsi volt. A motor főtengelyéről a sebességváltóként szolgáló szíjtárcsákon át hajtották meg a kocsi két hátsó kerekét. Mind a négy kerék küllős, acél kerék volt, tömör gumiabronccsal szerelve. Hatschek meglehetősen sokat bosszankodott a csökönyösnek mutatkozott kis jószággal. Sokat kellett szerelgetnie, javítgatnia. Elég nagy feltűnést keltett környezetében és bárhol megjelent vele- rossz szemmel nézték a járművet. Végül is megunta a sok bajlódást és elege lett a járókelők állandó csúfolódásából, így hát eladta.

Forrás: wikipédia

Fotó: Pixabay

 
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!