Húsvétkor szerte a világon gyerekekek milliói várják a nyuszit. Nagy izgalommal készítik a kosárkákat és kicsik-nagyok együtt szaladnak, hogy megtaláljanak minden tojást vagy apró ajándékot, amit idén hoz a nyúl. És bár technikailag nincs nyuszi, a hagyomány nagyon is él… hála a sok trükkös szülőnek, aki mindent elkövetnek, hogy megteljenek azok a kosárkák.
Most, amikor szülőként egy-két hete már a húsvéti készülődés gondolatával foglalkozom felötlött bennem, hogy egy keresztény ünnephez vajon hogyan kapcsolódik a nyuszi. Miért pont egy nyúl lett a kulcsfigura, és miért nem mondjuk a csirke, amiből a tojások valójában is kijönnek (bár kétségtelenül nem festve)? Nos, nem könnyű a nyúl eredetének nyomára bukkanni, de annyit kiderítettem, hogy nagyon is szilárd történelmi oka van annak, hogy éppen a nyúlból lett a húsvéti mitikus lény.
Nyuszi és a pogányok
A nyulak már évszázadok (ha nem évezredek) óta kapcsolatban állnak a tavaszi ünnepekkel. A korai pogányok már a negyedik században az élet megújulását ünnepelték tavasszal, amely a tavaszi napéjegyenlőséggel köszöntött be. Az ünnepük szimbóluma a hajnal és a termékenység istennője, Eostre (innen származik az angol easter és a német ostre szó) volt, akit a művészetben általában egy nyúlként vagy egy tojásként ábrázoltak, de többféle legendás történet is szárnyra kelt vele kapcsolatban. Az egyik szerint volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a tavaszi ünnepekkor nyuszivá változtatott, hogy színes tojásokat hozzon a gyerekeknek. Egy másik történet szerint Eostre egy sebzett galambot változtatott nyuszivá, aki hálából díszes tojásokkal lepte meg a világot. Idővel aztán, ahogy a középkorban Európában elterjedt a kereszténység a pogány tavaszünnep egybeesett a Húsvéttal, így lassanként össze is olvadtak.
Nyuszi Németországból
Annak ellenére, hogy a nyulak és a tojások már régóta kapcsolatban vannak Húsvéttal, a tojásrakás és csokiszállító nyuszi, csak jóval később jelent meg a történelemben, és feltehetően Németországból indult világhódító útjára. Az 1600-as években élt az „Osterhase”, vagyis húsvéti nyúl legendája, aki színes tojásokat hagyott a kertben a gyerekeknek, hogy húsvét vasárnapján megtalálják őket. Ebből az időből származik az első írásos emlék is, amely a húsvéti nyuszit említi, amely húsvét reggelén színes tojásokat rejtett egy kis fészekbe. A húsvéti nyúl hazánkba is német közvetítéssel jutott el, de csak valamikor a XIX. század folyamán.
A Vasárnapi Újság 1876-ban így írt a német hagyományokat taglaló húsvéti írásában: „A svábok közt és Hessenben a nép azt hiszi, vagy legalább is azt hitte valamikor, hogy e húsvéti tojásokat a „húsvéti nyul” tojja és a sváb anyák, mikor gyermekeik számára tojást festenek, többnyire fészekbe rakják azt és kitömött nyulat tesznek rá.” Majd 1903-ben így írt foglalták össze: „Hogy mikép kerül össze a húsvéti ünnepléssel a nyúl, azt talán a németek tudják, mert ez a szokás tőlük került hozzánk.”
Akárhogy is, a Húsvét az egyik legvidámabb ünnep, és a gyerekekkel együtt mi is lelkesen készülődünk, és aztán izgatottan várjuk, hogy mit hoz a nyuszi 🙂
