A nemzetközi UNICEF jelentése szerint minden hetedik gyermek mentális betegségben szenved.
A felnövekvő generációk mentális egészségének megőrzésére, a gyerekek növekvő tömegét fenyegető mentális zavarok megelőzésére vonatkozó, az eddigieknél hatékonyabb össz-társadalmi lépésekkel nem lehet tovább várni.
Ezúton ajánljuk figyelmedbe az UNICEF Magyarország legújabb webináriumát, amely egy igazán őszinte beszélgetés arról, hogy mit tapasztalnak a gyerekekkel foglalkozó magyar szakemberek a mindennapi gyakorlatban és mik a legnagyobb nehézségek egy mai fiatal életében. Öt szakember és egy kamasz beszélget sokszor elérzékenyülve, megoldásokat keresve.
Ha az érintett gyermekek családját és hozzátartozóit is tekintetbe vesszük, a mentális problémák életminőséget, munkateljesítményt és a személyes kilátásokat rontó következményei milliós hazai populációt érintenek. Ilyen arányú negatív kockázat egy egész társadalom jövőjét áshatja alá! A beszélgetés hat résztvevőjének személyes megélése, a magyar fiatalok hangját képviselő diák meghatóan őszinte véleménye cselekvésre sürget. A megoldásban pedig nem csupán a szakmai kormányzat (megmondók), hanem a sajtó (kérdezők) szerepe és felelőssége is kiemelkedő jelentőségű.
Hallgasd meg, ajánld és kérdezz a témában!
Az UNICEF Magyarország részéről nyilatkozat kérhető az alábbi elérhetőségen:
Szakács Melinda
Az alábbiakban összefoglaltuk a beszélgetés hátterét, résztvevőit és a legfontosabb érintett témákat ízelítőnek:
2021 óta az UNICEF Magyarország a gyermekek és fiatalok mentális egészségének támogatását helyezi középpontba. A szervezet a Lélekemelő Program keretén belül az iskoláskorú gyermekek számára olyan óratematikát hozott létre, mely foglalkozik a gyermekek mentális egészségével, így a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a pszichés jólléthez való joggal, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával.
A júniusi webinariumon a gyermekek és fiatalok mentális egészségéről, valamint mentális egészségóra foglalkozásokról számoltak be a meghívott vendégek.
Szlankó Viola (UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, pszichológus)
- A nemzetközi UNICEF-jelentés szerint 7-ből 1 gyermek mentális betegségben szenved.
- Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig a második.
- Az OECD egészségügyi adatbázisa szerint 2022-ben az európai fiatalok mintegy 50%-a számolt be kielégítetlen mentálhigiénés ellátási szükségletről.
- 4-ből 1 gyermek olyan szülővel él, akinek valamilyen mentális zavara van.
Peer Krisztina (klinikai gyermek – és ifjúsági szakpszichológus)
A pszichológiai ellátórendszer rendszerszintű problémái:
- A magán- és az állami ellátórendszerben kevés a pszichológus, különösen a klinikai szakpszichológus és a pszichiáter. Emiatt olyan szakemberek látnak el klinikai eseteket, akiknek nem ez a kompetenciaterületük.
- A vizsgálati időpontokra hónapokat kell várni, így az azonnali beavatkozást igénylő, azaz a legsúlyosabb esetek többsége sokszor szakellátás nélkül marad.
- Korábban a magánszférából küldték a gyermekeket az állami ellátórendszerbe, most megfordult ez a gyakorlat.
A gyermekek mentális állapota jelentősen romlik:
- Eddig enyhébb tünetekkel (óvodai beszokás nehézségei, éjszakai bevizelés óvodáskorban) fordultak pszichológushoz a családok, most viszont egyenesen a gyermekpszichiátriáról jönnek a gyermekek, súlyosabb patológiával.
- Már a 9-10 éves gyermekek körében megjelennek a kényszerbetegségek, a kamaszoknál depresszív és szorongásos tünetek, szuicid gondolatok, alvás- és evészavar.
A szakpszichológus hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak felelőssége az ezen való változtatás.
Spitzmüllerné László Gabirella (iskolapszichológus, önkéntes lelki egészségóra (LEÓ) tréner:
- Az általános iskolákban is növekszik az egyre nehezebb, traumatikus esetek száma.
- Lelki egészségóra bemutatása: a frontális és csoportfeladatokból álló interaktív óra 4 fő téma köré épül. A fő témák az érzések, gondolatok, szavak és tettek, valamint ezen dimenziók negatív irányból pozitív irányba állítása. A gyermekek az interaktív feladatokon túl információt kapnak arról is, hogy kihez (személy, szakember, szervezet) fordulhatnak segítségért.
- A pszichológus az óra egyik fő üzenetét is hangsúlyozta: a fiatalok bátran vállalják fel a negatív érzéseiket és merjenek beszélni róla!
- Emellett kiemelte a mentális egészséggel kapcsolatos gondolkodás és párbeszéd kiemelkedő szerepét és a szülők részvételének fontosságát is.
Táler Orsolya (Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezető igazgatója)
- Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány bemutatása: az alapítvány online segítségkérő konzultációs felületet működtet, melynek köszönhetően telefonon, chat szobán és e-mailen keresztül tudnak segítséget kérni a fiatalok.
- Korábban szerelmi és párkapcsolati problémák álltak a megkeresések fókuszában, mára a mentális egészség általánosságban romló állapota (és az ebből következő szorongás, stressz, magány, önsértés, szuicid gondolatok) miatt kérnek segítséget a fiatalok.
- Pozitív megküzdési stratégiák: a gyermekekkel foglalkozó szakemberek (pedagógus, pszichológus, iskolai szociális segítő) számára olyan módszertani anyagot dolgozott ki az alapítvány a nemzetközi UNICEF-fel, mely pozitív megküzdési stratégiával segíti a gyermeket és fiatalokat. A segítségnyújtásra szükség van, hiszen a pedagógusok elmondása szerint egyre több a depresszív, szorongó, önsértő gyermek, ők pedig eszköztelenek ebben a helyzetben.
Galambos Anna (UNICEF Magyarország fiatal nagykövete)
- A kamaszok túlterheltek, szoronganak, jellemző rájuk az alváshiány, a depresszív gondolatok és az elveszettség érzése.
- Terheli őket a hazai elavult oktatási rendszer, a megfelelési kényszer, a klímaszorongás, az ukrajnai háborús helyzet.
- A diákokat meghökkentően negatív módon érinti a státusztörvény: a felmondások, tanárcserék miatt a legkiválóbb, sokszor családi mintákat nyújtó pedagógusok tűnnek el a gyermekek életéből.
- Nagy a szakadék a szülők és a fiatalok között a generációs különbséget illetően. Nagyon sok fiatal emiatt nem tudja, hogy kihez forduljon segítségért.
- A kortársak és a barátok is nehezen beszélnek a mentális problémáikról annak tabu jellege miatt, ezért nehezen mernek segítséget kérni.
- Rossz megküzdési stratégiákkal rendelkeznek a fiatalok, ami az önsértés, valamint a szerhasználat bizonyos formáiban csúcsosodik ki.
Csákány Ágnes (pedagógus és önkéntes lelki egészségóra (LEÓ) tréner):
- A gyermekeken a túlterheltség és a kiégés jelei láthatók. Nagyon nagy rajtuk a szülői nyomás, jellemzőek a túl magas szülői elvárások.
- A LEÓ foglalkozások valamelyest segíteni tudnak ezen a helyzeten, de rendszerszintű átalakításokra lenne szükség.
- A társadalmunkat jellemző, lelki problémákat stigmatizáló jelenség is nehezíti a mentális jóllét javulását.
- A pedagógusok eszköztelenek, tanácstalanok, tehetetlenek, amit a gyermekek pánikrohamai, vagy az idősödő pedagógustársadalom és a fiatalok közötti kulturális kódjelek össze nem érése még tovább fokoz.
- Fontos lenne, hogy az iskola az érzelmi intelligencia fejlesztésének terepe is legyen.
Szlankó Viola (UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, pszichológus)
- Nem a gyerekek feladata és felelőssége, hogy saját magukon segítsenek.
- Azokat az objektív, nehéz körülményeket kell feltérképezni és megoldani, amiktől a gyerekek rossz mentális állapotba kerülnek.
- Az UNICEF Magyarország 2021-ben benyújtotta mentális akcióterv javaslatát a kormánynak. A javaslatcsomag legfontosabb elemei:
- a közoktatásba bevezetett lelki egészségórák,
- nagyobb társadalmi kampányok a mentális egészség fontosságáról a tabusítás elkerülése végett,
- a gyermekekkel foglalkozó szakemberek korszerű továbbképzése a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek tekintetében.
- iskolapszichológusok számának növelésére
- a szakemberek mentális egészségének védelme
