Óvodásként, kisiskolásként biztosan mindenki hajtogatott már papírból repülőt vagy csákót. Ezeknek az egyszerű formáknak azonban léteznek bonyolultabb verziói is, amikhez nem kevés kézügyesség szükséges. A papírhajtogatás művészete Japánból ered és úgy hívják origami. Világnapját minden év október 24-én tartják, ugyanis ez Lillian Oppenheimer, az első amerikai Origami Kör megalapítójának születésnapja.
Az origami születése
Az origami egy japán eredetű összetett szó, mely két írásjelből tevődik össze. Az első szó, az „ori”(折り), ami annyit tesz „hajtani”, a második, a „gami” (紙) pedig azt jelenti „papír”. A papírhajtogatás hagyománya Japánban egészen a Heian-korszakig (794-1185) nyúlik vissza. Állítólag buddhista szerzetesek hozták magukkal a szigetországba. A szájhagyomány szerint ekkor már formáztak papírból különböző állatformákat, mint például madarat vagy békát. Ebben az időszakban azonban nem voltak még olyan szigorú szabályai a papírhajtogatásnak, mint amit a modern origami megkövetel.
A legrégebbi írásos feljegyzés az origamiról azonban csak 1680-ban született. Főleg esküvők és más szertartások alkalmával készítették őket.Néhány ősi szamuráj család iratai között felleltek olyan leírásokat, amelyek arról szólnak, hogy a különböző családi – és vallási szertartások közben milyen origami figurákat lehet használni és hogyan kell azokat elkészíteni. 1797-ben jelent meg az első hivatalos könyv az origamiról, amely „Az ezer daru hajtogatása” címet viselte. Majdnem ötven évvel később, 1845-ben a klasszikus formákat összegyűjtötték egy kötetben, és ezzel az origami elindulhatott végre világhódító útjára.
Európai pályafutás
Friedrich Fröbel, az óvodák kitalálója a 19. század elején felismerte a papírhajtogatás pozitív hatását a gyerekek készségfejlesztésében. Ahogy az óvodarendszer elterjedt Európa-szerte és a világ többi részén, magával hozta azokat a kis színes négyzeteket, amelyeket ma origami papírként ismerünk.
Josef Albers, a modern színelmélet és a minimalista művészet atyja az 1920-as és 30-as években origamit és papírhajtogatást tanított a híres Bauhaus tervezőiskolában. Módszerei, amelyek spirálokká és ívelt formákba hajtogatott kerek papírlapokat tartalmaztak, hatással voltak a modern origami művészekre is.
A modern origami
A japán Akira Josizava, a modern origami minták megalkotója és az origamiról szóló könyvek írójának köszönhetően az origami a 20. században igazi reneszánszát élte. Josizava feltalálta a nedves hajtogatás folyamatát és technikáit, mellyel forradalmasította a papírhajtogatás művészetét.
A modern origami egyre bonyolultabb dizájnokkal és új technikákkal világszerte követőket vonzott. Ezen technikák egyike az ún. „nedves hajtogatás”, amely során a papírt hajtogatás közben valamelyest megnedvesítik, hogy a késztermék jobban megtartsa alakját. Az olyan változatok, mint a moduláris origami, vagy más néven egység origami, olyan folyamat, amelyben sok origami egységet állítanak össze, hogy egy igazán dekoratív formát alkossanak. Az összetett origami modellekhez általában vékony, ám erős papír szükséges a sikeres hajtogatáshoz. Ezek a könnyű anyagok több réteget tesznek lehetővé, mielőtt a modell praktikusan vastag lesz.
A modern origami kiszabadult a múlt hagyományos lineáris építési technikáiból, és a modelleket manapság gyakran nedvesen hajtogatják, vagy papíron és fólián kívül más anyagokból készítik. A népszerűségnek köszönhetően az origami alkotók új generációja kísérletezett a ráncolási technikákkal és a sima folyású mintákkal, amelyeket valósághű maszkok, állatok és más hagyományos művészi témák létrehozásához használnak.
Az ezer daru meséje
A japán daru az egyik leghíresebb origami minta. A daru a japán kultúrában szerencsét hozó szimbólumnak számít. A legenda szerint aki ezer papírdarut hajtogat, annak teljesül a kívánsága. Az origami daru (japánul 折鶴 orizuru) ennek hiedelemnek és egy fiatal japán lány, Szadako Szaszaki története miatt vált a béke szimbólumává.
Szadakót csecsemőként érte a hirosimai atombomba sugárzása, és ez visszafordíthatatlan károsodást okozott a szervezetében. 1955-ben tizenkét éves korára leukémiás lett. Osztálytársa mesélt neki a legendáról, ezért úgy döntött, hogy ezer origami darut hajtogat, hogy életben maradhasson. Amikor azonban látta, hogy a kórházban lévő többi gyerek haldoklik, rájött, hogy ő maga sem fogja túlélni a sugárfertőzés okozta rákbetegséget, és inkább a világbékét és a szenvedés végét kívánta.
Szadako végül 644 darut hajtogatott, mielőtt meghalt. Osztálytársai ezután folytatták a daruk hajtogatását barátjuk tiszteletére. A lányt a papírdarukkal együtt temették el, amelyeket maga Sadako és osztálytársai hajtogattak. Bár erőfeszítései nem tudták meghosszabbítani az életét, barátai arra sarkallták a város vezetését, hogy elkészíthessék Sadako szobrát a hirosimai Béke Parkban. Az emberek minden évben 10 000 000 darut küldenek Hirosimába, és helyezik el a szobor közelében.