spot_imgspot_img
spot_img

Ez lehetne a hét fotója: gyönyörű kiserdő születik a felújítás alatt álló Blaha Lujza téren

-

Article Top Ad (AdSense)

2021 júliusában kezdődtek meg a felújítási munkálatok a Blaha Lujza téren, amely jelenleg a főváros egyik legfontosabb köztérfejlesztési projektje. Egy friss képen láthatjuk, hogy áll jelenleg a felújítás.

„Blaha ismét. A reggeli zápor szépen kirajzolja a készülő burkolatban azokat a fehér kis köröcskéket. Ha valaki belenagyít, jól kivehetők. Nos oda (mindegyikbe!) fa kerül. Egy komplett kiserdő. Blaha Liget.” – kezdi bejegyzését Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítész a Facebook oldalán. A kép valóban magáért beszél, már most is rendkívül szívmelengető a készülő Blaha látványa, hát még mire minden „fehér kis köröcske” tele lesz fával és megszületik a kiserdő. De hogy maradnak majd életben a fák?

fotó: facebook.com/sandor.bardoczi

Stockholm módszerrel a minierdőért

A Stockholm-módszer egy olyan faültetési módszer, ahol a fákat úgy telepítik, mint a közműveket: „…létrehoztuk Budapest legnagyobb stockholm módszerrel előkészített ültetőközegét. A kiselemes burkolat teljes mértékben vízáteresztő, szakszóval: szárazon rakott, s nincs alatta cement kötésű réteg, ún. CKT. A csapadékvizet így teljes mértékben hasznosítani fogják a fák. Amelyek gyökerei a felszín alatt össze tudnak kapcsolódni, létrehozva a wood wide webet. Miért jó mindez? Mert a felszíni vizet nem kell elvezetnünk, így villámesőzéskor nem terheli túl a csatornát. A fák elpárologtatják a vizet, ezáltal hűtik a környezetüket, csökkentik a hőszigetet. A fák immunrendszere a gyökérzónában van. Ha össze tudnak kapcsolódni, egymást is erősítik.”- avat be bennünket Bardóczi a módszer részleteibe.

A BKK oldaláról is kiderül, hogy elsőként egy mesterséges váztalajt alkottak, amihez agyag vízmegtartó réteget helyeztek a föld mélyébe, így biztosítva a fák életben maradását. Erre jött egy zúzott köves réteg, a résekbe pedig tápanyaggal dúsított jóminőségű termőföld kerül. Ebbe ültetik be a földlabdás fákat, amire vízáteresztő zúzottkő-alépítmény kerül. A fák gyökere idővel benő a kövek közé, így nemcsak a tápanyaghoz jutnak hozzá, hanem megtámasztják a burkolatot is. Állítólag a mesterséges váztalajba ültetett fák nagyobbak, szebbek és még egészségesebbek is lesznek, a hagyományos módszerrel burkolatba ültetett társaikhoz képest.

Maga a Stockholm-módszer Björn Embrén közlekedésmérnök nevéhez fűződik. Stockholmban több mint 15 éve így készülnek a terek.  Az ilyen városi fák és kiserdők ellátnak bennünket oxigénnel, hűsítik a teret, megkötik a szálló port, és csökkentik a zajtermelést.

Ha mindez igaz, korábban már elvégzésre került egy „mintaprogram”, a Bartók Béla út 57-nél, ahol már a „gyökér-wellness” módszerrel kerültek beültetésre a fák.

Fotó: facebook.com/ujbuda

Hogyan őrizhetjük a minierdő épségét?

Már most fontos tanácsokkal láttak el bennünket, térhasználókat azzal kapcsolatban, hogy az átadást követően mit tehetünk majd a kiserdőért:

  • Ne lakatoljuk oda a fák törzséhez járművet, mert a törzs szállítószövetei megsérülhetnek
  • Ne engedjük a fák alá pisilni a kutyát, mert a vizelet nem tesz jót a fejlődő fák gyökerének
  • Ne dobjunk a faverembe csikket: a cigarettából, füstszűrőből kioldódó anyagok mérgek a fáknak
  • Nem szabad konyhasóval gátolni téli időszakban a csúszást, mivel nátrium és a klór elpusztítja a talajt, szikesít és megöli a talajéletet.

    Blaha Lujza tér (fotó: facebook.com/Budapest-Pictures-554634061218068)

Még hátravan…

Még hátravannak a burkolási munkák, az utcabútorozás és közben cseperednek a faiskolákban az új fák, amelyeket ősszel fognak beültetni, és akkor érnek véget a kertészeti ültetési munkák. Ám a jelen állás szerint csúsznak a munkálatok- egyúttal drágul a beruházás -, és leghamarabb 2023-ban kerülhet átadásra a tér.

Minden, amit nem tudtál a Blaha Lujza térről

A teret 1920-ban Blaha Lujzáról, a 19. századi színésznőről-énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el. A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”, amelynek a művésznő évtizedeken át a tagja volt, és nem mellesleg a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló, Rákóczi út 44. alatti házban lakott. Ezen a sarkon nyitott meg 1894-ben az EMKE kávéház is (Rákoczi út 42.), az akkori Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza, ami idővel cukrászdává és zenés szórakozóhellyé nőtte ki magát. Miután 1956-ban lerombolták, újjáépítették az épületet, amelynek földszintjén bisztró, az emeletén étterem üzemelt Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.

A tér másik ékessége a Corvin Áruház lett, amit 1926-ban nyitottak meg, és ami elhíresült a gyönyörű klasszicista palotahomlokzatáról. De még szót kell ejteni az egykori Sajtóházról, amit három épületből alakítottak ki. A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen található két bérházból, plusz a mellettük lévő a Budapesti Hírlap szerkesztőségi épületéből gyúrtak össze 1949-ben. Az újonnan létrejött Hírlapkiadó Vállalat egy halom szerkesztőségnek adott otthont évtizedeken keresztül, mint például az azóta megszűnt Népszabadság is. A rendszerváltást követően az épület az enyészeté lett, éveken át üresen állt, majd 2005-ben lebontották és felhúzták a helyére az Europeum nevű üzletközpontot.

A Blaha Lujza téren minden Pesti megfordult már – akár naponta – , de valószínűleg a vidékiek is, annyira központi része a városnak. Sokáig egy lepukkant, koszos, siralmas állapotú térnek tűnt, de most úgy tűnik, hogy a megmentésére szánt erőfeszítések sikerrel járnak és egy olyan hellyé válhat, amit nem elkerülni akar majd az ember, hanem szívesen megáll és megpihen ott.

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!