Hónapról-hónapra változik a munkaerőpiac, ahol a munkáltatók és az álláskeresők is egyaránt nehéz helyzetben vannak. Sok új szempont és elvárás jelent meg, amelyek között nem mindig könnyű eligazodni, ezért megkértük egy munkaerőközvetítő iroda vezetőjét, hogy segítsen tisztán látni a jelenlegi piacon. Interjú Metics Krisztiánnal, az IJOB vezetőjével.
Melyek a legújabb trendek a munkaerőpiacon?
A legfontosabb és legnagyobb változás, hogy egy állásra akár négyszer-ötször többen jelentkeznek, mint azelőtt. Hatalmas tömegek jelentkeznek az olyan pozíciókra, amelyek nem igényelnek komolyabb vagy speciálisabb szaktudást, mint az adminisztrátor, asszisztens, szállító, betanított munkás. Közülük sokan viszont nem dolgoztak abban munkakörben vagy pozícióban, amelyre jelentkeztek. A számok azt mutatják, hogy ezzel szemben munkáltatók a nyár végéig kivártak, és augusztus közepétől indultak meg a munkaerő keresések. Ugyan most sokkal több cég keres munkavállalót, mint néhány hónappal ezelőtt, de még közel sem annyian, mint tavaly ősszel.
Milyen a jelenlegi helyzet a magyar munkaerőpiacon?
Nagyon hektikus állapotban van, akár hónapról hónapra hullámzik. Országosan most 50-200 ezer fő között mozog azoknak a száma, akik nagyon aktívan keresnek állást. Ők azok például, akiket áprilisban elbocsátottak és három hónapig munkanélküli segélyen voltak, és amely a nyár folyamán lejárt. Ezt a számot gyarapítják az felsőoktatásban idén végzett fiatalok, akik szintén nyár végén és ősszel jelennek meg a munkaerőpiacon.
Milyen hatással volt a magyar munkaerőpiacra a tavasszal kitört járvány?
Tavaszig szinte minden területen jelentős munkaerőhiány volt, majd március 15-e után jöttek a tömeges elbocsátások. Ez első körben a vendéglátói és szállodaipart érintette, második körben a leálló gyárakban dolgozókat, harmadik körben pedig azokat a cégeket, akik elvesztették a megrendelőiket, de az egész szolgáltatóiparban jelentős volt a probléma. Most kezdődött meg érezhető módon az emberek visszavétele, a vendéglátásban már hamarabb, de a külföldi turisták hiánya miatt ott is jelentősen kevesebben dolgoznak, mint tavaly ilyenkor.
Hogyan lehet kezelni a leállások okozta hatásokat?
Állami támogatásokkal. Idáig volt egy részmunkaidős támogatás, de ennek most vége lett. Most igénybe lehet venni egy újabb 6 hónapos támogatást felvételre vagy visszavételre, amelynek körében körülbelül 50-60 ezer embert vettek már vissza, de ez a támogatás csak részben van nyitva és míg áprilisban még bárkire vonatkozott, mostanra csak tartós munkanélküliek vagy más hátrányos helyzetben lévő emberek felvételére.
Mit lehet tapasztalni a munkáltatók részéről, hogyan változik idén ősszel a munkaerő toborzás?
Sokat változott, és leginkább az figyelhető meg, hogy a munkáltatók jobban tudnak válogatni és fontos szemponttá lépett elő, hogy világosan láthassák ki az, aki dolgozni akar és nem csak egy munkahelyet keres, ahová be tud járni és pénzt kap érte. Ennek a másik oldala az álláskeresők, akik érzik, hogy túlkínálat van és sokakat nem vesznek fel, ezért csökken a bérigény. Szemben az elmúlt évek átlagbér növekedésével, akinek 3-5 hónapja nincs munkája, az inkább lejjebb szállítja az igényeket, csak tudjon dolgozni és pénzt keresni.
Mi az oka annak, hogy sokszor évekig nem sikerül rálelni a megfelelő munkatársra?
Ez nagyon sok mindentől függ. Elképzelhető, hogy a cégnek rossz a terméke és egy értelmes sales-es nem fog rossz terméket, rossz jutalékért értékesíteni. Gyakran előfordul az is, hogy a felek nem találkoznak egymással, vagyis lehet, hogy rossz helyen keres a cég. Erre tudnak megoldást nyújtani az olyan munkaerő közvetítők, mint az IJOB, akik sokkal több emberből válogatnak és jobb technológiával dolgoznak, mint az a munkáltató, akinek egészen más a szakterülete. Munkánk során pontosan felmérjük azt, hogy a cégnek mire van igénye és csak ezeknek igényeknek legjobban megfelelő embereket küldjük el a munkaadóknak interjúra. Sokszor előfordul, hogy egy cég nem tudja megfogalmazni, hogy milyen emberre van szüksége, melynek következtében nem találja meg a megfelelő munkatársat. Az kevés, hogy jó értékesítőt keres, akinek van 3 éves munkakörben eltöltött tapasztalata. Az állást el is kell adni, vagyis az álláshirdetést úgy kell megfogalmazni, hogy azok is jelentkezzenek, akik tényleg jók a cégnek. Ha már a megfelelő ember jelentkezett az állásra, akkor tudni kell felismerni, hogy ő a legjobb a pozícióra. Ehhez kell a szakmai alap. Mi abban tudunk segíteni, amelyben a legjobban vagyunk, azaz hogyan tudják megtalálni a munkáltatók a lehető legjobb embert. Így nagyon sok elvesztegetett időt és pénzt takaríthatnak meg a cégek.
Mi a titka a jó álláshirdetésnek, hogyan kellene jól megfogalmazni?
Elsődleges szempont, hogy konkrét legyen, leírja az elvárásokat és azt, hogy mit ad cserébe cég. Ezzel ki lehet szűrni a rossz jelentkezőket és oda lehet vonzani a jó jelentkezőket. Ezt követően a hirdetést minél több emberhez el kell juttatni, hogy lássák azok is, akik nem kifejezetten keresnek állást és nem mindennap böngészik a portálokat, de már érik bennük a változás.
Melyek azok a szempontok, amelyekre mindenképpen figyelnie kell annak, aki állást keres?
Jelenleg kevesebb álláshirdetés van, mint egy évvel ezelőtt. Az egyik piacvezető állásportálon például, ahol fél évvel ezelőtt még 7-8 ezer állás futott, most mindössze 3-4 ezer, tehát nagyjából a felére esett vissza a hirdetett állások száma. Ez a szám szerencsére most már növekvőben van. Azzal mindenesetre számolni kell, hogy nagyon sok jelentkező van, és ahhoz, hogy valakit kiválasszanak, valamivel ki kell tűnnie a tömegből. Előnyt jelent egy modern, szépen kinéző, összefogott önéletrajz, amely színes, nagyon jól kiválasztott sablon alapján készült és kielemeli a jelentkező erősségeit. Fontos, hogy a jelentkező tisztában legyen azzal, hogy mit csinálna szívesen és ehhez képest miben jó. Ha például valaki nem szeret számítógép előtt ülni napi 8 órát, akkor ne jelentkezzen irodai állásra, de ha szeret sokat beszélni, akkor egy értékesítő állás jó lehet neki. Ugyanígy, ha 5 éven keresztül raktáros volt, akkor nagyon meg kell indokolnia, hogy miért szeretne irodában dolgozni és mitől lenne jobb, mint egy olyan ember, aki 3-5 éve dolgozik ott. Nagyon jól kell összefoglalni, hogy miben jó, de ez nem mindig sikerül, inkább az a tapasztalat, hogy az emberek nagy része nem látja, hogy mik az erősségei.
Hogyan lehet ezen segíteni?
Érdemes megkérdezni a volt főnököt vagy a barátokat, de a legjobb egy munkaerőtanácsadó segítségét igénybe venni, aki kikérdezi a jelentkezőt és a beszélgetés alapján tud javasolni olyan területet, amely megfelelő lehet számára. Ezek a karriertanácsadó szakemberek egy teszt segítségével könnyedén és szakértő módon tudják felmérni, hogy kinek mik az erősségei. Ez egy tipikusan fizetős szolgáltatás és Magyarországon egyelőre még csak a felsővezetői pozícióknál szokták igénybe venni. Viszont én azt látom, hogy nagyon sok rejtett tehetség van hazánkban, aki benne van egy adott szakmában és nem gondolja, hogy másban akár sokkal jobb is lehetne.
Melyek a legnépszerűbb szakterületek, ahol a legtöbb állásajánlat van?
Bármi, ami számítástechnikához kapcsolódik, mint a rendszergazda, a devops, a programozó, illetve még adatbáziskezelőkre és big data-val foglalkozó szakemberekre van a legnagyobb igény. Ezek több hónapos vagy akár több éves képzések, és különböző díjazáson sok erre szakosodott iskola van, ahol az emberek átképezhetik magukat.
Melyek azok a képességek és tulajdonságok, amelyeket a munkáltatók a leginkább keresnek szakterülettől függetlenül?
Olyat embert szeretnének, akit ha egyszer betanítanak, hosszú távon ott marad, vagyis egy lojális munkaerőt, akire sokáig számíthatnak. Szeretnék továbbá az állást egy adott költségkeretből feltölteni, ez azt jelenti, hogy nem szeretnének a piaci bér fölött fizetni. Szeretnék, hogy a jelentkezőnek valamiben legyen tapasztalata, ha nem is mindenben, de legalább valamiben. Szeretnék, hogy viszonylag könnyen tanuljon, és hogy legalább munkaidőben minél többet végezzen el a feladatiból, mert a tapasztalatok szerint tényleges munkát nem mindenki akar végezni. És még egy nagyon fontos dolog: a szimpátia, mert azon múlik, hogy beleillik-e a csapatba, és akarunk-e azzal az emberrel együtt dolgozni vagy nem…
Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el ezt is!
