A Nagy Köd

-

Elsőre nem volt gyanús, hiszen Londonban mindennapos a köd, de amikor füsttel és kémiai vegyszerekkel keveredik, akkor veszélyessé válik. Ez nem volt titok senki előtt, mégsem foglalkoztak vele egészen 1952-ig. Az 5 napos fogságban minden ezredik érintett meghalt. Beszéljünk a londoni Nagy Ködről, hogy felhívjuk a figyelmet a szabályozatlan kibocsátás veszélyeire!

Senki sem furcsállta

London elhelyezkedése miatt mindig is együtt élt a kissé kellemetlen időjárással. Gyakran úgy magasodik a város fölé a köd, mint a királyok és királynék fejére a nagy, nehéz korona. Önmagában a köd teljesen ártalmatlan, maximum kellemetlen, ha nem lát messzire miatta az ember, de az egészségére különösképpen nincs hatással.

Az 1200-as években szénnel kezdtek el fűteni az angol családok. Amikor újra meg újra leszállt a köd a városra, akkor az egyre sűrűbb, sötétebb és koszosabb lett. Mindenki tudta, hogy az otthonokból áradó füst miatt változott meg a köd jellege, de nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget. Csak az zavarta a lakókat, hogy iszonyatos bűz lett a városban, de nem tettek ellene semmit. Úgy gondolták, hogy még mindig megéri egyszerűen szénnel fűteni, mintsem fával. Évszázadok teltek el úgy, hogy nem törődtek azzal, hogy a köd egy új formája beköltözött a városba.

Kép: Fox Photos_Getty Images

Elfajult

Az ipari forradalom adott még egy löketet a dolognak, a gyárak rengeteget rontottak a levegő szennyezettségén. A füstös, koszos, ipari vegyszerrel keveredett ködöt már nem lehetett simán ködnek hívni, tudták, hogy ez már valami más. A jelenség megkapta a szmog elnevezést. Egyre sűrűbb és sötétebb lett a szmog minden egyes alkalommal, amikor meglátogatta Londont. Pár méternél tovább már nem láttak az emberek, ráadásul egyre többen szenvedtek tüdőbetegségben, egyre többen haltak meg, de még mindig nem léptek fel ellene.

1952. decemberében elfajultak a dolgok. Leszállt újra a köd, összekeveredett London tarthatatlanul koszos levegőjével, ahogy korábban is már sokszor tette, de ez az eset más volt. A szmog nem tudott felszállni, mert egy hideg anticiklon (magasnyomású légtömeg) ült a városra. 5 napig fogságban tartotta London lakóit. A repülők nem tudtak fel- és leszállni, a tömegközlekedést felfüggesztették, de még az épületekbe is beszivárgott a szmog. A színházakat és a mozikat is bezárták, mert egész egyszerűen nem láttak rendesen az emberek, de az utcákra továbbra is kijártak.

Kép: The Guardian

Minden ezredik

Pár nap elég volt ahhoz, hogy a szmog el kezdje csípni az orrot és a szemet, ráadásul furcsa ízt hagyott a szájban. A szülők már nem engedték iskolába a gyerekeiket. A bűnözések száma megnövekedett, a rablók kihasználták a körülményeket. Végül már csak az hagyta el az otthonát, akinek muszáj volt, de akkor is kendővel és maszkkal takarták el az orrukat és szájukat.

Nem kellett sokat várni, el kezdtek meghalni az emberek. 5 nap alatt 4000-en meghaltak a szmog miatt. Amikor végre felszállt, a londoniak még mindig nem lélegezhettek fel. A következő hónapokban sorra vitték be a betegeket a kórházakba hasonló tünetekkel. Még 8000-en estek áldozatául a szörnyű szmognak. Durván számolva minden ezredik ember meghalt Londonban.

Óriási felháborodást keltett, hogy idáig fajultak a dolgok. Az emberek változást akarta, de különböző vírusokra, járványokra fogták a haláleseteket. Tudósok viszont bebizonyították, hogy nem vírusról van szó, a légszennyezettség okozta a tragédiát. Négy év kellett hozzá, de végül a Parlamentben elfogadták a Tiszta Levegő Törvényt, ami szabályozta a város területén történő kibocsátásokat.

Kép: Courtesy of Texas A&M University

Máshol miért nem tapasztaltak ilyet?

Vegyük például Kínát, ahol a világ legszennyezettebb települései találhatóak, mégsem kellett a londoni gyilkos köd pusztításához hasonló tragédiát elszenvednie. Egyes kutatások szerint a kínai köd sokkal kisebb részecskéket tartalmaz, emellett magas a levegő ammóniatartalma.

„Kínában a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid az erőművekből, míg az ammónia a gépkocsik kipufogógáza és a műtrágyahasználat révén jut a levegőbe, utóbbi vegyület semlegesíti a savas kémhatást. Ennek köszönhető, hogy a kínai szmog alapvetően semleges kémhatású – nyilatkozta Dzsang Zsen-ji kutató. Ez nem azt jelenti, hogy ártalmatlan a kínai szmog, de nem valószínű, hogy átváltozik olyanná, mint a londoni Nagy Köd.

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!