Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Örömteli, hogy a világ több mint 24 országában alakult Jane Goodall Intézet. A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. Kádár András főtitkárral beszélgettünk a Passzold vissza, Tesó! elnevezésű mobiltelefon visszagyűjtő kampányról és az elektronikai hulladékok okozta károkról. Te is segíthetsz!
– A magyarországi Intézet két fő irányvonalat tűzött ki maga elé a következő évekre: állatvédelmet és a környezeti nevelést. Mit takarnak ezek pontosan?
– A Jane Goodall Intézetek munkája, feladata az, hogy előadásokon, projekteken keresztül inspirálja az embereket arra, hogy saját maguknak kell tenniük azért, hogy a világ egy jobb hellyé váljon. Mi nem azért vagyunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk vagy cselekedjünk. Mindenki a saját közösségét, környezetét jobban ismeri, mint bármely külsős szervezet vagy magánszemély. Így a problémákat is könnyebben felismeri, fel tudja térképezni a megoldást és a helyi erőforrások segítségével meg is tudja oldani azt. A végén pedig közösen ünnepelheti a közösség a létrejött csodát, ami lehet állatvédelmi, természetvédelmi, humanitárius probléma megoldása, vagy akár olyan projekt, ami mindhármat megoldja, meggyógyítja.
A környezeti nevelési programunk a Roots&Shoots, amit Dr. Jane Goodall indított el 1991-ben, és egy olyan eszköztárat és mentorációt nyújt a csatlakozó fiataloknak, idősebbeknek, amivel könnyedén megoldhatnak olyan problémákat, amikről úgy érzik, hogy föléjük magasodnak.
A Roots&Shoots egy öntevékenységre nevelő, projektszemléletű program. Olyan leendő vezetőket nevel, akik pozíciójukban azokat a környezeti, állatvédelmi, embereket sújtó problémákat is figyelembe fogják venni a döntéseik során, amelyekkel fiatal korukban találkoztak és vezetőkként már könnyedén megjavítják ezeket.
Hiszen minden döntésünkkel, cselekedetünkkel hatással vagyunk másokra, a jövőnkre vagy akár más földrészen élő emberek, vagy élőlények életére. Ahogy Dr. Jane Godall is mondja: „Minden mindennel összefügg.”
– Hogyan kerül a mobiltelefon is az állatvédelem és környezeti nevelés témájához? Miért fontos a használt mobiltelefonokat begyűjteni?
– A munkánk, hogy inspiráljuk az embereket a cselekvésre, mert csak ők maguk tudnak változást hozni, változást elérni a cselekedeteikkel. A mobiltelefonokban körülbelül 60 féle anyag található, melyek közül jelenleg 17-et tudnak a jelenlegi technikákkal gazdaságosan újrahasznosítani.
Ezen anyagok egyike a tantál, melyet koltán ércként bányásznak, és minden elektronikai termékben megtalálható. A Föld koltán-készletének 80%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, éppen a gorillák, csimpánzok élőhelyén. Emellett a kobalt készletei is jelentősek az országnak, melyet pedig az akkumulátorokhoz használnak az energetikai iparban.
A leginkább érintett terület Kongón belül a Kahuzi-Biega Nemzeti Park, ahol az utolsó Grauer gorillák (300-500 egyed), és a Keleti csimpánzok is megtalálhatóak.
Az élőhelyeket közvetlenül érintik a bányászati tevékenységek, valamint a bányatáborok és a korábbi falvak körül folyó földművelés, amikor azokat lázadó csoportok foglalják el. A bányászok közvetlenül részt vesznek a vadászatban is, mely során gorillák és csimpánzok is áldozatul esnek. A vadhús kereskedelem és fogyasztás jelentős probléma környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is. Sok zoonotikus vírus indul el az esőerdőkből, melyek nem ritkán halálosnak bizonyulnak.
2011-ben a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területén a becslések szerint 918 bánya nyílt, amelyek üzemeltetésében 405-ben fegyveres csoportok vettek részt. A fegyveres csoportok befolyása a bányászati tevékenységekre jelentős: adót szednek, „biztonságot” nyújtanak a bányászoknak, sőt maguk is bányásznak. Ilyen nagyszámú aktív bánya miatt az élőhelyeket, és az élővilágot ért károk jelentősnek tekinthetők. Ezekben a bányákban gyakori a gyermekmunka is.
Az Európai Unió előirányozta, hogy a kisméretű elektronikai termékek visszagyűjtését növelni kell, mert ezek újrahasznosítása elmarad a várt eredményektől, ezért szükséges olyan kampányokat indítani, mint amilyen a „Passzold vissza, Tesó!” is. Az újrahasznosítás a körkörös gazdaságot segíti, mely során etikus, tiszta nyersanyagot biztosít az elektronikai ipar számára.
Az EU több törvényt is hozott az elmúlt években, melyek a „konfliktusos ásványok” visszaszorítását, az újrahasznosítást és a hulladék mennyiségének csökkentését segítik.
A „Passzold vissza, Tesó!” kampányunk, melyet a Követ Egyesülettel, a Védegylet Egyesülettel és az Afrikáért Alapítvánnyal közösen dolgoztunk ki, oktatási segédanyagokkal segíti a gyűjtőpontként jelentkező tanintézményeket, cégeket, közösségeket, melyekből a saját kampányukat tudják megtervezni, megvalósítani. Tulajdonképpen ez a környezeti nevelés.
A kampány minden korosztályt megcéloz, mindenki azonosulni tud vele, mert vagy a környezeten vagy az állatokon vagy az embereken tud segíteni a csatlakozással, gyűjtéssel. Tájékoztatás, cselekvésre inspirálás és közvetlen vagy közvetett segítség.
– Milyen célokat tűzött még ki maga elé a Passzold vissza, Tesó! kampány?
– A célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy milyen általuk nem ismert módon készülnek a termékek, amiket használnak, illetve az, hogy ezek ellen a negatív dolgok ellen ők maguk tehetnek. Változást érhetnek el azzal ha tudatosabbak: nem vesznek új termékeket, utánanéznek hogyan készült a termék, a benne lévő nyersanyagok, alapanyagok honnan származnak, ki és hogyan készítette ezeket.
– Hol lehet leadni a használt mobilokat?
– A kisméretű elektronikai termékek közé tartoznak még a GPS-ek, tabletek, mp3-as lejátszók, és ezek tartozékai, mint a töltők, fülhallgatók, egyéb zsinórok.
Ezeket a Jane Goodall Intézet, és a Követ Egyesület honlapján lévő Google térképen jelölt helyszíneken lehet leadni vagy bedobni a kihelyezett gyűjtődobozba. Most csatlakozott a kampányhoz országos szinten az összes Decathlon áruház, de a legtöbb könyvtárban, művelődési házban ott vannak a dobozaink.
Budapesten most csatlakoznak az önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó cégek, tanintézmények is, ugyanis idén elnyertük a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatását, és a jó kommunikációnk, kampány üzenetünk hatására keresnek minket folyamatosan.
– Kik és hogyan vehetnek részt a kampányban?
– Bárki, bármikor csatlakozhat a kampányhoz, ez egy teljesen nyitott, folyamatosan futókampány. Cég, tanintézmény, civil szervezet vagy bármilyen közösség a honlapjainkon található Google űrlapon regisztrálva csatlakozhat. Egy infolevelet küldünk válaszul, amelyben az online segédanyagok találhatóak, amikből mindenki a saját kampányát építheti fel. Mindenki a saját közösségét jobban ismeri, és így sokkal hatékonyabb a kampány. Megmozgatja az emberek fantáziáját, összeáll a közösség és együtt ötletelnek, cselekednek.
– Mit mutatnak az előző évek eredményei? Sokan adtak le készüléket?
– Rengetegen. A kezdetekkor, 2018 novemberében egy A5-ös papíron kezdtem el vezetni a gyűjtőpontokat, ami aztán 3 hónap alatt 200-ra emelkedett. Ekkor elővettük a jól bevált Excel táblázatot, illetve ekkor csatlakozott a kampányhoz a Követ Egyesület, akik a körforgásos gazdaság fontosságát kommunikálják a cégek, vállalatok felé.
A segítségünkre siettek, és a vállalati vonalat átvették, illetve a velük való kapcsolattartást is segítik azóta is. Így már nem okozott gondot, amikor 2019 végére 600, 2020 végére 750, majd 2021 végére 850 gyűjtőpontunk lett az országban. Jelenleg 1000 kis legális bánya működik országszerte, és termeli az etikus, tiszta nyersanyagot az ipar számára.
Óvatos becsléssel a kampány során körülbelül 450.000 embert értünk el, akik tudatosabbá váltak, és multiplikátorként továbbadják az információkat, inspirációkat a barátaiknak, ismerőseiknek.
– Milyen más programok kapcsolódnak a Passzol vissza, Tesó! mobilgyűjtő kampányához?
– Egyrészt előadásokat tartunk a témában, amiket meg lehet rendelni a honlapunkon keresztül. Másrészt a bányászat, vadászat miatt bajbajutott csimpánzoknak tartunk fenn Afrikában csimpánz menhelyeket, ahonnan névlegesen örökbefogadhatóak az árván maradt kölykök. Így lehet egy iskolai osztálynak csimpánz osztálytársa, vagy egy cég esetében csimpánz munkatársa. Az ugandai- és a dél-afrikai menhelyünket turistaként is meglátogathatják az emberek, ezzel pedig támogathatják az ezeken folyó munkát.
Harmadsorban azzal, hogy valaki a mobiltelefonját a Jane Goodall Intézetnek adományozza, ezzel 350-400 Forinttal támogat minket. Az elmúlt években összegyűlt készülékek leadásából befolyt adományok összegéből az Ugandában élő helyi közösséget támogattuk, ahol a hegyi-gorillák is élnek. Fontos, hogy mindenhol ahol dolgozunk bevonjuk a helyi közösséget is a munkába, projektekbe, hogy ők is érdekeltté váljanak a sikerben. Közös siker legyen a végén.
Nyugat-Ugandában a Bunyonyi-tó környékén élő emberek számára fakikötőket és iskolahajókat építettünk, mellyel körülbelül 40.000 ember életét tettük könnyebbé és alternatív pénzkeresethez is juttattuk őket (turisták szállítása, ökoturisztikai szolgáltatások elindítása), így nem fognak esetlegesen az erdőbe menni vadászni.
Idén ezt a projektet felkarolta a Hungary Helps Ügynökség, akik további támogatást nyújtottak, még több kikötő, iskolahajó építésére, és a rendszeres úszásoktatás bevezetésére.
– Mit üzen ez a megmozdulás a fiataloknak és úgy általában mindenkinek?
– Az üzenet világos. Van remény, hogy változtassunk a nekünk nem tetsző dolgokon. Hatással tudunk lenni akár egy másik földrészen élő állat, vagy ember életére. Mi magunk dönthetjük el, hogy ezzel a hatással élni szeretnénk-e. A remény a legfontosabb, mert ez mozgatja a világot és az életet. Ide kattintva tájékozódhatsz a kampányról: https://www.janegoodall.hu/programjaink/passzold-vissza-teso-mobil-ujrahasznositas
– Van a csapatnak megszívlelendő tanácsa, mottója?
– Hogy Dr. Jane Goodallt idézzem: „Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes ember, minden egyes nap, és minden egyes percben tehet azért, hogy jobb legyen a világ.” Mi ennek az idézetnek, jó tanácsnak az inspirációjában tevékenykedünk. A saját szlogenünk pedig, hogy:„Minden egyes mobiltelefon számít! Passzold vissza, Tesó!”
Készítette: R. Szabó Zsuzsa
