A világűr világhetén ismerjük meg a legnagyobb áttöréseket

-

Nincs olyan ember a Földön, aki még ne pillantott volna fel az égre, hogy megcsodálja a csillagokat. Van olyan ember viszont, nem is egy, aki a csillagok ölelésében csodálta meg a Földet. Ez is egy olyan sikernek tudható be, amit hosszú éveken át tartó kemény munka hozott el. A világűr világhetének első napján emlékezzünk vissza, hogy pontosan milyen mérföldköveket értünk el mi, apró emberek a végtelennek tűnő világűr megismerésével.

A világűr világhete nem véletlenül kezdődik október 4-én, ugyanis 1957-ben ezen a napon egy új korszak vette kezdetét. Útjára indult a legelső, ember-alkotta űreszköz, a Szputnyik-1. A hidegháború már 10 éve makacsul meghatározta a nemzetközi életet, amikor az ideológiai ellenfelek, az amerikaiak és az oroszok erődemonstrációja túlnőtte a Földet. Az orosz műhold eljuttatása az űrbe azt jelentette a világ számára, hogy az oroszok célpontba tudnak venni bármit bárhol a világon. A sürgető válaszlépésre várva hivatalosan is megkezdődött az űrverseny, egy új korszak. Az amerikaiak a saját műholdjuk felbocsátása után, még nagyobbat léptek.

Fotó: Az űrverseny kezdetét jelentő, Szputnyik-1 műhold, amit a Szovjetunió külött fel a világűrbe_National Geographic

1958-ban, orosz nyomásra megalakult a NASA. Az amerikaiak célja amellett, hogy lekörözzék a Szovjetunió űrtechnológiáját az, hogy az űrkutatás segítségével mindnyájan jobban megértsük a világ működését és a benne rejlő lehetőségeket.

A következő nagy mérföldkő az űrkutatás életében, amikor a Hold soha nem látott „sötét oldala” került leleplezésre. A Hold kötött keringése miatt a Földről mindig csak az egyik oldalát láthatjuk. A szovjet, Luna-3 néven ismert űrszondának viszont sikerült felvételt készítenie az addig még soha nem látott túlsó oldaláról.

Fotó: A szovjet Luna-3 fotója a Hold addig még nem látott oldaláról_Wikimedia Commons

Legtöbben, ha űrhajósra gondolnak, akkor Jurij Gagarin jut eszükbe, nem véletlenül, hiszen ő volt az első ember a világűrben. 1961-ben őt választották ki a 108 perces, szó szerint Föld körüli útra. Érdekesség, hogy az űrhajó irányítása automatikusan zajlott, mert a szovjet tudósok nem voltak benne biztosak, hogy mire lesz képes Gagarin az űrhajózás közben, milyen állapotban lesz, mi fog vele történni.

Fotó: Jurij Alekszejevics Gagarin, szovjet űrhajós, az első ember a világűrben_Magyar Interaktív Televízió

1967 nem csak azért volt érdekes év az űrkutatás szempontjából, mert ekkor vezették be a „fekete lyuk” elnevezést a téridő olyan tartományára, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni, de emellett egy komoly megállapodás is született. 1967. október 10-től az űrkutatást csak békés célokra lehet felhasználni. Ez a nap zárja a világűr világhetét, azonban nyilvánvalóan rengeteg mérföldkő történt azóta is, amik közül párat még muszáj megemlítenem.

Az űrversenynek 1969-ben született győztese, amikor „a Sas leszállt”. A híres amerikai Apollo-11 űrhajó, majd a Sas nevű holdkomp segítségével Neil Armstrong, majd közvetlen utána Edwin „Buzz” Aldrin megtette az első lépéseket a Holdon. Kitűzték az amerikai zászlót, ami a későbbiekben összeesküvés elméletek tárgya lett, majd további kutatásokhoz összeszedtek néhány holdkőzetet, és mivel a saját testsúlyuk csak egyhatodát érezték, elmaradhatatlan volt ennek a szokatlan érzésnek a kiélvezése, futkároztak, szökdécseltek. Páratlan élmény lehetett.

Fotó: Holdraszállás_NASA

Az egyik legkülönösebb felfedezés 1976-ban kezdődött. Az amerikai Viking-szondák a Mars bolygóra szálltak, kísérleteket végeztek a marsi élet lehetőségeiről, közben több felvételt is készítettek. Pár kép azonban nem hagyta nyugodni az embereket. Évekkel később is, többször visszamentek lefotózni a látottakat, mert nem hittek a szemüknek. Egy emberi arc nézett vissza a képekről. A marsi arc nevet kapta ez a felszíni jelenség vagy mesterséges építmény? A hívő tudósok szerint ez egy korábban ott élő civilizáció maradványa, ami az előző emberiség is lehetett.

Annyira felcsigázta a jelenség az embereket, hogy még több, hasonló mesterséges forma után kezdtek el kutatni. Így találtak rá kb. 20 km-re a marsi arctól egy „városra”. Olyan éles szögű formációk, szabályos utcahálózatokhoz hasonló jelenséget véltek felfedezni, ami nem valószínű, hogy természetesen alakult ki. Azonban 1998-ban, majd 2001-ben újra lefotózták a marsi arcot, és az egyre élesebb és pontosabb képeken inkább csak egy repedésekkel teli hegyet lehet látni. A NASA szerint az arc egy mítosz, ami a fény-árnyék játékából ered.

Fotó: A marsi arcról készült, egyre pontosabb képek_Világfigyelő

Magyarország is részese az űrkutatásnak. 1980-ban első magyar űrhajósunk, Farkas Bertalan, a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Érdekesség, hogy az űrállomás fedélzetén többek között orvosbiológiai, fémtechnológiai és erőforrás-kutatási kísérleteket hajtott végre.

Fotó: Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós_History Europe

Végezetül hadd említsem meg, talán a legnagyobb áttörést meghozó, mindenki életét érintő világméretű innovációt, ami alapjaiban változtatta meg a kommunikációt. 1989-ben Tim Berners-Lee létrehozta a World Wide Web-et, azaz a világhálót. Hosszú előzményekre nyúl vissza, amikor még más formában, többnyire szakmai és katonai célokra használták. Azonban egy teljesen új világot hozott el, amikor már a közemberek is hozzáférhettek. Ezt követően az internet és az annak köszönhető, azóta csak egyre gyorsuló világ mindannyiunk életére hat, ami legtöbbször hasznos, jó, de ma már tudjuk, hogy egyben rengeteg veszéllyel is jár.

Számos jeles esemény történt még, ami meghatározza a mai világunkat. A világűr rengeteg felfedezést tartogat számunkra, ma a is folyó kutatások által jobban megismerhetjük ezt a világot. Azonban minél többet tudunk, annál inkább kiderül, hogy mennyi mindent nem tudunk még.

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!