spot_imgspot_img
spot_img

A nők nevében: Kaffka Margitra emlékezünk

-

Article Top Ad (AdSense)

Zuglóban utazva a 80-as trolin újra és újra rácsodálkozom a megállóra, mely az ő nevét viseli. Kaffka Margit – kinek vezetékneve csupán egyetlen betűvel különbözik a világirodalom egyik legismertebb írójának nevétől -, sokáig rejtély volt számomra. Mégis ki volt valójában ez a nő? Halálának évfordulója alkalmából felelevenítjük, mit is tudhatunk a magyar irodalom eme különc, ám annál jelentősebb alakjáról.

Egy ősi család sarja

Kaffka Margit 1880-ban született a romániai Nagykárolyban, ugyanabban az évben, mikor Magyarországon megnyílik az Iparművészeti Főiskola, és megjelenik Émile Zola: Nana című regénye is. Anyai ágon az Uray család leszármazottja volt, akik a megye legősibb nemzettségéhez tartoztak, vérvonaluk egészen az Árpád-korig nyúlt vissza, ám a kislány közvetlen leszármazottai már dzsentri osztályhoz süllyedtek le. Margit idilli gyerekkora 6 éves koráig tartott, amikor is édesapja önkezével véget vetett saját életének. A temetés után az apai nagyszülők magukhoz vették Margitot és testvérét, és Miskolcra költöztek velük. Az anya Pestre ment, hogy szakmát tanuljon és dolgozhasson. A kis Margitot a szatmári irgalmas rendi apácák zárdájába íratták. Az iskola elvégzése után pénz híján nem akarták tovább taníttatni az akkor 14 éves lányt, helyette varrodába akarták küldeni tanoncnak.

Az irodalom híve

A fiatal lányt végül a szemproblémája mentette meg az iparosi munkától. Komoly pénzügyi nehézségek ellenére a szülei mégis beíratták a Nagykárolyi Polgári Leányiskolába. Kamaszként kezd el verseket írni, ám édesanyja hiába juttatja el a Petőfi Társasághoz, nők írásait nem közlik még akkoriban. Érettségi után Margit a Szatmári Szent Vince Irgalmasnővérek zárdájának tanítóképzőjébe ment. Kitűnő tanulmányi eredményei miatt ösztöndíjat kapott, emellett az ingyenes zárdai bentlakásért cserébe felajánlotta, hogy a végzettsége megszerzése után az intézmény egyik kirendeltségében marad egy teljes évig tanítani. A zárda Miskolcra küldte, ám az ottani élet untatta, és Pestre vágyott a nyüzsgésbe. Kaffka Margit követte szíve hívó szavát, és a fővárosban tanult tovább. 1902-ben polgári iskolai tanári végzettséget szerzett. Alig egy évvel később megjelent első verses kötete, amivel bebocsátást nyert a hazai irodalmi élet köreibe.

Kaffka Margit (Fotó: Wikipedia)

A pesti irodalmi szalonok királynője

Iskola után egy időre visszatért Miskolcra irodalmat tanítani. Tanítványai körében irodalmi kört is alapított. Egy év múlva férjhez ment annak rendje-módja szerint egy Fröhlich Brúnó nevű erdészmérnökhöz. A házasság azonban nem szerelemből köttetett, és a fiatal Margit egyre inkább érezte, hogy a háztartásvezetés és a tanítás lassan kiöli belőle az írói kreativitását. Jólétét teljesen feladva 1910-ben elvált férjétől és Budára költözött egy sötét, rosszul fűthető lakásba. Vasárnaponként itt tartott irodalmi szalon-jellegű összejöveteleket, melynek állandó vendégei voltak a Nyugat folyóirat munkatársai is.

Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Bródy Sándor már tanítónői idején is felfigyeltek a tehetséges magyar írónőre és pártfogásba vették. Kaffka Margit számára ez több volt, mint szakmai közösség. Megnyíltak számára a napilapok és a folyóiratok szerkesztőségei is, ahol publikálhatta írásait. Magánéletében és költészetében is folyton az újat kereste. A Nyugatosok között bőven akadt szeretője, de egyben igaz barátja is, mint amilyen Ady Endre is volt.

Kaffka Margit jóbarátja, Ady Endre (Fotó: Wikipedia)

Egy magyar feminista vallomása

Ady Endre őszintén csodálta írói vénáját. „Gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnő, azaz: költő. Örüljünk Kaffka Margitnak, mert ő a feminizmus már megérkezett magyar diadala, egy asszony-író, akinek nem kell udvarias, hazug bókot mondani.” – írta kritikáját róla a Nyugat hasábjaira.

Barátságukat a kendőzetlen őszinteség és az irodalom iránti közös rajongásuk kötötte össze.

Férfiúnak fogalma sem lehet róla, hogy milyen semminek érezheti magát egy asszony, ha egyszer ráébred… Bandika, mennyiért lennél helyettem asszony?” – panaszkodta őszintén levelében Adynak.

Kaffka Margitot elsősorban az asszonyi sors, a nők elnyomottsága foglalkoztatta. Írásaiban a női nem körül próbált eloszlatni minden homályt leginkább a férfi olvasók számára. A XX. század eleji kiszolgáltatott asszony céltalan, szomorú sorsának megváltoztatását támogatta, és az új idők asszonyideálját próbálta életre hívni írásai által.

Igaz szerelem és a halálos kór

Ahogy a mesékben szokás, Margit életébe is elérkezett végül a nagy szerelem. 34 évesen újra férjhez ment, ezúttal szerelemből a nála jóval fiatalabb Bauer Ervin orvosbiológushoz. Lángoló szerelmüknek az első világháború sem állhatott útjába, ahol a férj katonaorvosként szolgált. A háborút szerencsésen túlélték, ám az azt követő spanyol nátha végül győzedelmeskedett felettük. Kaffka Margitot fiatalon, alig 38 évesen ragadta magához a halál egyetlen fiával, Lócival együtt. Anyát és gyermekét együtt helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőbe. Halála mélyen megrázta pályatársait. Temetésén végül Babits Mihály és Móricz Zsigmond mondtak gyászbeszédet.

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!