Számos szakember boncolgatja a kérdést, hogy mivel és mikor adassuk be magunknak a vakcinát. Egy biztosan kijelenthető, az ellen oltás nélkül nem lehet megfékezni a vírust.
Az mára egyértelművé vált, hogy a járvány megfékezésének egyetlen, végleges, teljes biztonságot nyújtó módja az oltás. Azon már lehet vitatkozni, hogy ez magánügy, vagy közér
dek, állami intézkedés, azaz törvényileg kontrollált, társadalomra kötelező, vagy egyén döntésétől függő tény. Falus András immunológus véleménye szerint, ha a népesség kisebb százaléka él az oltás lehetőségével, teljesen kizárt, hogy a vírus terjedését meg lehet állítani. Ahhoz, hogy a társadalom fel tudja dolgozni a pandémiát, és kialakuljon a védettség megfelelő foka, minimum a népesség 60-70%-ának kéne magát beoltatni. Az, hogy a világválság arra ösztökélte a kutatókat, laboratóriumokat, hogy a vakcinát gyors ütemben fejlesszék ki, nem egyenesen arányos azzal, hogy annak minősége, hatékonysága nem megfelelő. Pontosan ellenkezőleg. Mivel soha nem látott összefogás, információcsere alakult ki a témában, és rendkívüli összefogás tapasztalható a témában érintett kutatók, szakemberek között, rendkívüli módon fel is gyorsította a folyamatokat. Az elmúlt évtizedekben a biotechnika is oly mértékű, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül, mely lehetőséget adott a mostani helyzetben a gyorsabb és hatékonyabb munkára.
Az oltással kapcsolatos probléma többrétű és összetett, legfőképpen a társadalomkutatók asztala lehet. A kételyek, melyek felmerülnek az emberekben, kapcsolatosak lehetnek az egészségneveléssel. Az oktatási rendszerekben ezeddig nem volt szükség mélyebben 
belemenni abba, mi történik a szervezetünkkel, ha bekerül egy baktérium, nagy általánosságban nincsenek tisztában az emberek az ezzel kapcsolatos biológiai folyamatokkal. A másik alapvető és leginkább jelen lévő probléma az információk szerteágazó, és korántsem mindig hiteles láncolata. Az információáramlás korát éljük az online világ előretörésével, és rengeteg hír kering, mely nem megalapozott tudományos nézeten alapszik. Emellett a társadalom különböző rétegei, mondjuk úgy, szájról-szájra terjedő történetekből merít, és ezek összességéből döntenek, alakítanak ki véleményt.
Alapvetően az oltásnak hatásmechanizmusai vannak. Az jó, ha immunizáljuk a szervezetet általa, vagyis helyi gyulladás, bőrpír alakul ki. A működése tulajdonképpen egy roppant egyszerű folyamat, mely során a szervezetbe bevitt hatóanyag arra készteti a sejteket, hogy felismerjék a kórokozót, és beinduljon a védekezőrendszer. Mint minden oltásnál, teljesen természetes módon előfordulnak mellékhatások, mint például az injekció kicsit jobban fáj, a beadás helyén gyulladás jön létre, vagy éppen a felkarban hosszabb ideig kellemetlen érzés alakul ki. Az erősebb hatások, mint például, hogy nehezebben tudjuk a kezünket mozgatni, az emberek 2%-nál alakulhat ki. Ennél komolyabb mellékhatások, mint a magas láz, 10 000 beoltottból körülbelül 1 főnél jelentkezhet. Olyan komolyabb mellékhatások, (analfilaxiás) életveszélyt okozó problémák pedig 5 millió emberből egynél alakulhat ki.
Falus András immunológus egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mindenki oltassa be magát, hiszen hogy megállítsuk a járványt, mást nem tehetünk. Ne fertőződjünk, és ne fertőzzünk!
Forrás: Infostart.hu / InfoRádió
